Az Egyesült Államok felmondta a Magyarországgal 43 éve megkötött, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló megállapodást – tudatta a külgazdasági és külügyminiszter szombaton a Facebook-oldalán. Szijjártó Péter szerint az ok egyértelmű: Magyarország ellenáll a globális minimumadó bevezetésének és az azzal járó adóemelésnek.
A tárcavezető szerint Európa gazdaságának ma hosszú távú háborús inflációs környezetben kell működnie. Ha ezen körülmények között a termelő vállalatok adóterhei tovább növekednének, annak drámai hatása lenne. Hangsúlyozta: az energiaárak elszabadulása miatt az európai versenyképesség már most romokban van, a globális minimumadó bevezetése pedig a kegyelemdöfést jelentené.
Varga Mihály pénzügyminiszter az MTI-nek adott interjúban úgy vélekedett, hogy a megállapodás felmondásával az Egyesült Államok nyomást akar gyakorolni Magyarországra, hogy változtassa meg álláspontját a globális minimumadóval kapcsolatban. Varga Mihály úgy fogalmazott: nem lepte meg az Egyesült Államok elnökének döntése, miszerint felmondja a Magyarországgal 1979-ben megkötött egyezményt. Ez azért nem volt meglepő, mert a kormány korábban is kapott már olyan amerikai üzenetet, hogy Magyarország álljon el a globális minimumadót érintő álláspontjától.
Az uniós tagországok pénzügyminisztereit tömörítő tanács (Ecofin) júniusi ülése előtt Janet Yellen, az Egyesült Államok pénzügyminisztere telefonon kérte, hogy Magyarország változtasson az álláspontján, de Varga Mihály arról tájékoztatta, hogy ez nem lehetséges; ekkor az amerikai kollégája arra figyelmeztetett, hogy a kétoldalú megállapodást felmondhatják.
Varga Mihály hangsúlyozta: a kormánynak továbbra is az az álláspontja, hogy az egyezmény felmondásának valós okai valójában nem a hivatalos indoklásban szereplő adópolitikai és technikai érvek, hanem az áll a döntés mögött, hogy Magyarország kiállt a saját és az Európai Unió hosszú távú érdekei mellett.
– Továbbra is úgy látjuk, hogy különösen a jelenlegi háborús helyzetben, és amikor elszabadultak az energiaárak, indokolatlan egy ilyen lépés, ráadásul nehezen is érthető, hiszen a globális adóreform érdemi elindulását 2024-re módosította a nemzetközi közösség, és az uniós irányelv is ezt tartalmazza – emelte ki Varga Mihály, rámutatva, hogy a céldátumig még rengeteg idő áll rendelkezésre a tárgyalásokra, illetve a problémák megoldására.
A pénzügyminiszter szólt arról is, hogy Magyarország már 2010-ben ratifikálta a most felmondott megállapodás új változatát, amely a most felvetett amerikai aggályokat teljes mértékben kezelné. Ezt a megállapodást az Egyesült Államok még mindig nem írta alá.
Varga Mihály a globális minimumadóval kapcsolatban úgy fogalmazott, hogy az a versenyképességet rontó lépés lenne, ami veszélyeztetné a munkahelyeket, és több olyan ország van, amely nem készül ennek bevezetésére. Ráadásul az erről szóló tárgyalásokból hiányzik az igazi érdekeket sértő globális digitális cégek megadóztatását előkészítő rész.
Hangsúlyozta: ha a kormány elfogadná a javaslatot, akkor a magyarországi 9 százalékos vállalati nyereségadót minimum 15 százalékra kellene növelnie, ami nem segítené az itteni vállalkozások helyzetét. Mint mondta, a két ország közötti jó gazdasági kapcsolatoknak nem előfeltétele a most felmondott egyezmény – Brazília, Argentína, Szerbia és Szingapúr sem kötött ilyet az Egyesült Államokkal –, és az amerikai cégek azért is választották Magyarországot, mert itt kedvező üzleti környezetet támogató helyzet van, és az adózás is kedvező.
– Furcsának tartjuk, hogy az Egyesült Államok felmondta Magyarországgal szemben ezt a megállapodást, miközben például Oroszországgal nem mondta fel az adóegyezményét – mondta Varga Mihály.
