Még néhány héttel ezelőtt is megmosolyogtatónak tűnt volna a felvetés, hogy a hat ellenzéki párt miniszterelnök-jelöltje egy párton kívüli ember legyen, aki antikorrupciós, a 2010 előtti és utáni politikai kultúrát egységesen elutasító programjával a Fideszből, sőt az elmúlt évtizedek kurzusaiból kiábrándult szavazókat próbálja megszólítani. Pedig így lett Márki-Zay Péter, Hódmezővásárhely független polgármestere, a Mindenki Magyarországa Mozgalom arca a közös jelölt, aki az ellenzéki előválasztás második fordulójában a DK jelöltjét, Dobrev Klárát előzte meg – írja az index.hu a hétvégi eseményeket elemezve.
A Magyar Nemzet ugyanakkor a Századvég hétfőn közzétett elemzése alapján emlékeztet: Márki-Zay Péter nem is olyan régen még arról beszélt, hogy konzervatív, keresztény értékeket vall, de gyorsan ellentmondásokba ütközünk politikai orientációja vonatkozásában. Az elemzésben kifejtették, hogy 2018 februárjában ugyan formálisan független jelöltként indult a hódmezővásárhelyi időközi polgármester-választáson, ám valójában a baloldali-liberális erők, az MSZP, a DK, az LMP, az Együtt és a Momentum támogatását élvezte. „Így Márki-Zay Péter már politikai karrierje kezdetén szövetséget kötött a baloldali erőkkel”. Arra is felhívták a figyelmet, hogy a baloldal miniszterelnök-jelöltje szerint Gyurcsány Ferenc őszödi beszéde egy őszinte szembenézés, illetve egy nagyon határozott és kendőzetlenül őszinte beszéd volt, valamint meglátása szerint Gyurcsány nem volt az oka a 2010 előtti baloldali világ korrupciójának, hanem küzdött ellene.
Idén augusztusban pedig Márki-Zay Péter a Gyurcsány-korszakot lényegesen szabadabb időszaknak ítélte a jogállam, demokráci szempontjából, illetve korábban megemlítette, hogy Gyurcsány Ferenc tapasztalatai, vitathatatlan pártépítési sikerei segíthetnek Magyarországot Keletről Nyugatra átfordítani, a korrupciót végre közösen felszámolni, az országot gazdaságilag az unióhoz felzárkóztatni – hívták föl rá a figyelmet a Századvég elemzésében, amelyben kifejtették: a baloldal közös miniszterelnök-jelöltjének politikai átalakulása abban csúcsosodott ki, hogy kifejtette: „Jézus Krisztus is baloldali ember volt”, a 2022-es országgyűlési választások után pedig „szó sincs arról, hogy egy konzervatív kormány alakulna Magyarországon”. Szintén sokatmondó, hogy Márki-Zay a közel egy évvel ezelőtt Gyurcsány Ferenccel folytatott megbeszélésén rávilágított: „azért dolgozom, hogy a DK ne a legerősebb ellenzéki, hanem a legerősebb kormánypárti frakció legyen”.
Márki-Zay Péter ambiciózus politikusként felismerte, milyen lehetőséget kínál számára a 2010 óta jelölthiányban szenvedő baloldal, állapítja meg a Magyar Nemzet. Benevezett az előválasztásba, politikai karrierje előmozdítása érdekében szövetségre lépett azokkal a balliberális politikusokkal – Gyurcsány Ferenccel az élen –, akik hatalomra kerülésük esetén a jobbközép politikával homlokegyenest ellenkező irányba haladnának – fogalmaztak az elemzésben és példaként a következő szempontokat emelték ki:
A baloldalon nyitnának a bevándorláspárti politika felé, felszámolnák a nemzeti kormány által megteremtett családtámogatások és otthonteremtés rendszerét, növelnék az embereket és vállalkozásokat érintő közterheket, a nemzeti érdekek érvényesítése helyett Brüsszel elvárásainak igyekeznének megfelelni.
De ki valójában Márki-Zay Péter?
Négy diploma, hét gyermek...
A 49 éves, hét gyermeket nevelő, tősgyökeres hódmezővásárhelyi Márki-Zay Péternek marketinges, közgazdász, bölcsész (történész) és villamosmérnöki diplomája is van. Az index.hu összefoglalója szerint keresztény hite rendkívül fontos számára. Angolul, németül, franciául felső szinten, oroszul alapszinten beszél, tanult spanyolul és finnül is. Piaci vállalatnál dolgozott Magyarországon, majd a 2000-es évek elején Kanadába költözött, onnan pedig az Egyesült Államokba ment dolgozni. 2009-ben tért haza Hódmezővásárhelyre, állítása szerint az akkori hódmezővásárhelyi polgármester, Lázár János hívta őt dolgozni, de a szegedi áramszolgáltatónál, majd a Legrandnál helyezkedett el, illetve marketinget tanított a szegedi egyetemen.
Független jelöltként, az ellenzéki pártok támogatását élvezve nyerte meg a 2018-as időközi polgármester-választást, ami azért szólt óriásit, mert 1990 óta kizárólag fideszes politikusok vezették a várost (Rapcsák András, Lázár János, Almási István). Ugyanabban az évben létrehozta a Mindenki Magyarországa Mozgalmat, majd 2019-ben szinte lemásolva előző évi eredményét (57 százalék) újra polgármesterré választották.
2021-ben a Mindenki Magyarországa Mozgalom színeiben indult el az ellenzéki előválasztáson, egyéniben megnyerte a hódmezővásárhelyi körzetet, és sokak meglepetésére a miniszterelnök-jelöltek között Jakab Péter Jobbik-elnököt (és Fekete-Győr Andrást) megelőzve ő futott be harmadik helyre az első fordulóban. A második forduló előtt hosszasan győzködték egymást Karácsony Gergely főpolgármesterrel, hogy ki lépjen vissza a másik javára, végül, bár kisebb volt a valószínűsége, a Párbeszéd társelnöke „rántotta félre a kormányt”, és Márki-Zay Péter lett Dobrev Klára kihívója. Még ezt megelőzően állt be mögé a Momentum, majd később az MSZP elnöksége is így döntött, a Párbeszéd pedig a zöld programját támogatta. A miniszterelnök-jelölti versenyt végül ő, az anti-establishment jelölt nyerte meg, így ő vezeti a hat ellenzéki párt listáját a 2022-es országgyűlési választásokon.
