Őrtüzek, gyertyák gyújtásával ünnepelték vasárnap este Erdélyben Székelyföld autonómiájának napját. A Székely Nemzeti Tanács korábban arra kérte híveit, hogy a járványügyi előírások betartásával elsősorban magánterületeken gyújtsanak őrtüzeket, ahol pedig erre nincsen lehetőség, az ablakokba tett gyertyákkal jelezzék a székelyföld autonómiája iránti igényüket.
Az SZNT az őrtűzgyújtás időpontjában tette közzé közösségi oldalán az esemény kiáltványát, amelyet több helyszínen is felolvastak.
Az Izsák Balázs SZNT-elnök által jegyzett dokumentumban a tűzgyújtások résztvevői követelik, hogy az Európai Unió „a globalizmus erőinek kiszolgálása helyett fordítsa tekintetét Európa történetileg kialakult, ám önálló állammal nem rendelkező, vagy idegen állam területén élő nemzeti közösségeire és ezek hazájára, a nemzeti régiókra”.
A dokumentum szerint a nemzeti régiók nem a fejlődés kerékkötői, hanem Európa rejtett erőforrásai. Székelyföld, Felvidék, Katalónia vagy Baszkföld lakosai helyben kívánják megteremteni az újjáépítés feltételeit.
A dokumentum emlékeztet arra, hogy az SZNT és partnerei sikerrel zárták a nemzeti régiókért indított európai polgári kezdeményezés aláírásgyűjtését, és az Európai Bizottságon a sor, hogy sikeresnek nyilvánítsa a kezdeményezést. Megemlíti, hogy a polgári kezdeményezéssel megalkották a nemzeti régiók fogalmát, és alapot teremtettek e régiók népeinek az együttműködésre.
„El fogjuk érni, hogy a nemzeti régiók a közösségi jog alanyaivá váljanak. A nemzeti régiók ügye, s ezzel a székelység ügye, visszavonhatatlanul európai üggyé vált!” – fogalmaz a kiáltvány. Megismétli a résztvevők meggyőződését, hogy az Európai Uniónak felül kell vizsgálnia az önrendelkezési jog merev és elavult értelmezését.
„Legyen szó akár államon belüli önrendelkezésről, vagy akár függetlenségről, ez a jog nemcsak az államok népességét illeti meg, hanem minden olyan közösséget, mely a történelem során is meg tudta őrizni nemzeti, nyelvi, kulturális és vallási sajátosságait a saját szülőföldjén”.
A dokumentum ismét rögzíti a Székelyföld területi autonómiája iránti igényt, és azt is, hogy a területi autonómia fogalmát az SZNT abban az autonómiastatútumban határozta meg, amelyet magyar képviselők többször is benyújtottak a román parlamentbe.
A SZÉKELYEK NEM CSAK SAJÁT AUTONÓMIÁJUKÉRT LÉPNEK FÖL
A hit, a történelem, az anyanyelv és a nemzeti egység táplálja a szívünkben lévő lángot – mondta Gaal Gergely, a Miniszterelnökség miniszteri biztosa vasárnap Budapesten a Hősök terén, a Székelyföld autonómiájának napja alkalmából tartott anyaországi központi rendezvényen. Gaal Gergely úgy fogalmazott: e nélkül a láng nélkül nem élhette volna túl a nemzet a tatárok dúlását, a törökök elnyomását, az ország feldarabolását, Trianon tragédiáját, a világháború vagy a kommunizmus borzalmait. Felhívta a figyelmet arra is, hogy hittel és cselekedettel a sokszor még elérhetetlennek tűnő célokat is sikerül megvalósítani.
Elmondta: 2010 óta a nemzeti kormány vezetésével újra érezhetjük, hogy erős nemzet vagyunk, ez pedig nemcsak a magyarság, hanem az egész közép-európai régió érdeke is. Jól mutatja ezt a koronavírus-járvány idején Romániának nyújtott segítség is – jelezte Gaal Gergely.
Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának elnöke kiemelte: bár sok előrelépés történt az elmúlt harminc évben, a román állam még mindig nem ismeri el a székely autonómiát. A székelyek törekvéseinek támogatása nekünk, anyaországiaknak és a világ magyarságának elemi feladat, sőt az új alkotmány szerint már alkotmányos kötelezettség is – mondta.
Németh Zsolt úgy fogalmazott: elismerés illeti a székelyeket azért, mert nemcsak a saját autonómiájukért lépnek fel, hanem elindították a nemzeti régiókról szóló európai polgári kezdeményezést. Másfél millió aláírást sikerült összegyűjteni, amelyek hitelesítése a végéhez közeledik. Elvárják az EU-tól, hogy fogadja el a polgári kezdeményezést, tegye lehetővé a nemzeti régiók létrehozását, és tegye azokat egyenjogúvá a többi régióval egész Európában.
A Székelyföldért Társaság és a Pro Civitate Dei Egyesület által szervezett eseményen Incze Árpád, a Székelyföldért Társaság elnöke különösen fontosnak nevezte, hogy – mivel a koronavírus-járvány miatt Romániában idén nem tudják a szokásos módon megtartani a rendezvényeket – az anyaországban több helyen gyújtsanak őrtüzeket Székelyföld autonómiájáért október utolsó vasárnapján.
Dabis Attila, a Székely Nemzeti Tanács külügyi megbízottja hangsúlyozta: Székelyföld nem mond le autonómiaköveteléséről, hozzátéve, ez a cél nem sérti Románia területi integritását, sem annak alkotmányos rendjét.
Benedek-Huszár János, a Kovászna megyei Barót város polgármestere pedig kijelentette: a székelyeknek meg kell kapniuk az önrendelkezés azon eszközeit, amelyeket 1918. december elsején megígértek, de az azóta eltelt 103 évben sem adtak meg nekik maradéktalanul.
A Hősök terén tartott rendezvényt megelőzően a XXII. kerületi önkormányzat is őrtüzet gyújtott a székelyek autonómiatörekvéseit támogatva.
„NEM ISTEN ELLEN VALÓ VÉTEK”
Az autonómia a székelyek jogos követelése – mondta Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára vasárnap a Tolna megyei Tevelen, ahol őrtüzet gyújtottak a székelyek iránti szolidaritás jeleként. Potápi Árpád János a helyi önkormányzat és a Bukovinai Székelyek Országos Szövetségének rendezvényén megjegyezte: reméli, hogy az őrtüzek gyújtása nem hiábavaló, és az autonómiatörekvést el fogja ismerni a román politika, közvélemény és az európai politika is.
– Amit Székelyföldnek kérünk, nem Isten ellen való vétek, hanem jogos nemzeti követelés – jelentette ki, hozzátéve, hogy a nemzetiségi autonómia Európában több országban létezik, és Székelyföld a kommunista Romániában is önálló közigazgatási egység volt.
Az államtitkár emlékeztetett: a Székely Nemzeti Tanács 2016-ben határozott arról, hogy október utolsó vasárnapját Székelyföld autonómiájának napjává nyilvánítja, és arra kérte a székely településeket, hogy Székelyföld határát őrtüzekkel, fáklyákkal világítsák meg. A kezdeményezés az azóta eltelt években elterjedt a Kárpát-medencében, és világszerte – Kanadától Új-Zélandig –, és a székely szabadság mellett a székely autonómiára is felhívják a figyelmet.
A bukovinai székely származású politikus azt mondta, őseik kétszáz éven át éltek száműzetésben, Bukovinában, ezért igazán szolidárisak lehetnek az erdélyi székelyekkel. Úgy fogalmazott: a Tevelen gyújtott őrtűz azt jelenti, hogy nemcsak barátai, ismerősei, hanem testvérei is vagyunk egymásnak.
Kitért arra is, hogy Tevel testvértelepülésén, Csíkdánfalván a járványhelyzet miatt őrtüzet idén nem tudnak gyújtani, de minden ablakba mécsest, gyertyát helyeznek ki.
A rendezvényen Fazekas Attila, az 1300 lakosú település független polgármestere olvasta fel az SZNT székely autonómiáról szóló kiáltványát.
