Olaszország soha nem hagy fel Ukrajna támogatásával – szögezte le Giorgia Meloni olasz kormányfő a Cernobbióban megrendezett Ambrosetti fórumon szombaton mondott beszédében, amelyben kiemelte, Ukrajna támogatása az Oroszország által indított háborúban nemcsak erkölcsileg helyes, hanem nemzeti érdeket is szolgál, mivel a megóvását célozza azoknak a szabályoknak, amelyek egy ország nemzeti integritását védik. „Ez egy olyan döntés, amely nem fog megváltozni” – fogalmazott, hangsúlyozva, hogy Kínának és Indiának is szerepet kell vállalnia a háború lezárására tett nemzetközi erőfeszítésekben. Szerinte az Ukrajnának nyújtott nyugati támogatás lehetővé tette, hogy majdan béketárgyalások kezdődjenek Kijev és Moszkva között. Leszögezte, amíg Oroszország folytatja offenzíváját, addig nem ül tárgyalóasztalhoz, ezért patthelyzetet kell teremteni.
A Cernobbióban megtartott rendezvényen egyébként Giorgia Meloni olasz kormányfő és Volodimir Zelenszkij ukrán elnök tárgyalásokat folytatott az ország újjáépítéséről, ezenkívül főként az energetikai létesítmények helyreállításáról tárgyalt az olasz kormányfővel. „Nagyra értékeljük Olaszország döntését, hogy otthont ad a következő, Ukrajna újjáépítéséről szóló konferenciának, amelyre 2025-ben kerül sor” – írta Zelenszkij közösségi oldalain, amelyeken közölte, szót ejtett Kijev béketervéről is. „Olaszország aktívan részt vesz az egyes pontok végrehajtásában. Köszönöm Giorgiának és az olasz népnek a támogatást és az igazságos béke helyreállításért végzett közös munkát” – fűzte hozzá az államfő.
Zelenszkij Cernobbióban úgyszintén négyszemközti megbeszélést folytatott Geert Wildersszel, a legutóbbi hollandiai választásokon győztes Szabadságpárt (PVV) vezetőjével is. Az ukrán elnöki iroda tájékoztatása szerint Zelenszkij köszönetét fejezte ki Hollandiának és az egész holland népnek az Ukrajnának nyújtott támogatásért, és külön kiemelte Hollandia hozzájárulását az ukrán légvédelem megerősítéséhez. Tájékoztatta tárgyalópartnerét az ukrajnai biztonsági helyzetről, a háborús kihívásokról és a tervezett második békecsúcs előkészületeiről.
Antony Blinken amerikai külügyminiszter mindeközben telefonbeszélgetést folytatott Andrij Szibiha frissen kinevezett ukrán külügyminiszterrel. Matthew Miller, az amerikai külügyminisztérium szóvivője elmondta, a két külügyminiszter a kétoldalú kapcsolatokról egyeztetett, és a telefonbeszélgetés során Anthony Blinken jelezte, hogy az Egyesült Államok továbbra is segítséget nyújt Kijevnek katonai, gazdasági és humanitárius téren, valamint az ukrán gazdaság helyreállításában.
A Fehér Ház szerint ugyanakkor drámai eszkaláció lenne az Irán részéről Oroszország számára nyújtott támogatásban, ha az ballisztikus rakéták szállítására is kiterjedne – ezt az amerikai Nemzetbiztonsági Tanács szóvivője közölte szombaton, reagálva azokra a sajtóhírekre, miszerint ez a szállítás megtörtént. Az amerikai elnöki hivatal a közleményen kívül hivatalosan nem erősítette meg az amerikai médiában megjelent értesülést, amely hivatalos forrásokra alapozva jelent meg hírszerzési jelentések alapján a ballisztikus rakéták oroszországi szállításával kapcsolatban, magában foglalva azt is, hogy az eszközöket az Ukrajna ellen vívott háborúban vetnék be. Sean Sewitt nemzetbiztonsági szóvivő szerint az Oroszország és Irán közötti partnerség veszélyezteti Európa biztonságát, valamint Irán destabilizáló hatása túlnyúlik a Közel-Keleten, és az egész világot érinti. Irán állandó ENSZ-képviselete közleményben reagált a megjelentekre. Eszerint „Irán embertelennek tartja a konfliktusban részes feleket katonai segítséggel ellátni, ami csak növekvő emberi áldozathoz, az infrastruktúrában esett kárhoz és a tűzszüneti tárgyalásoktól való távolodáshoz vezet”. A közlemény szerint Teherán ezért sürget minden országot, hogy állítsa le a fegyverszállításokat a háborúban állók számára.
Az orosz hadsereg időközben elfoglalta a donyecki régióban található Novohrodivka települést – közölte vasárnap az orosz védelmi minisztérium. A vasárnapi hadijelentés a hat ukrajnai frontszakasz közül négyen számolt be orosz előretörésről. Donyeckben tizenháromban, Kurszk megyében pedig ötben nevezte meg az orosz erők által visszavert ellentámadások és támadások számát. A különleges hadművelet övezetében a moszkvai összegzés szerint több mint 2 ezer ukrán katona esett el vagy sebesült meg súlyosan, Kurszk irányában pedig mintegy 510. A tárca vasárnap délután közölte, hogy egy rakétacsapás mintegy harminc külföldi zsoldost ölt meg és hat haditechnikai eszközt semmisített meg a Szumi megyei Szteckivkánál. Az orosz beszámoló az Ukrajnában az elmúlt nap folyamán megsemmisített ukrán katonai célpontok és haditechnikai eszközök között sorolta fel egyebek között a Dél különleges műveleti központ ideiglenes telepítési helyét, továbbá több drónösszeszerelő műhelyt, 12 tábori lőszerraktárt, 2 harckocsit, 7 páncélozott harcjárművet, 1 nyugati gyártmányú 155 milliméteres önjáró és 4 vontatott tarackot, 4 francia HAMMER irányított légibombát, HIMARS sorozatvetők 4 rakétáját, valamint 23 drónt. Az orosz védelmi minisztérium szerint a Kurszk megyébe betörő ukrán erők az elmúlt nap folyamán egyebek között három harckocsit és 16 páncélozott harcjárművet veszítettek. A Moszkvában kiadott tájékoztatás értelmében az ukrán fél az augusztus 6-án indított támadás során több mint 11 220 embert, 87 harckocsit, 42 gyalogsági harcjárművet, 74 páncélozott személyszállító járművet, 624 páncélozott harcjárművet, 361 gépkocsit, 84 tüzérségi löveget és 24 sorozatvetőt veszített. A helyi hatóságok az orosz ellenőrzés alá került ukrajnai területek és az Ukrajnával határos orosz régiók több más településéről is jelentettek vasárnap ukrán tüzérségi és dróntámadást.
