A nyugat-balkáni régió gazdasági, társadalmi és kulturális szempontból az Európai Unióhoz (EU) tartozik, közösek a történelmi gyökerek, egymástól függünk – hangsúlyozta Várhelyi Olivér, az Európai Bizottság szomszédságpolitikáért és bővítésért felelős magyar tagja beszélt hétfőn A bővítés a jövő kulcsa? című budapesti nemzetközi konferencián.
A rendezvényt, amely az Európa jövőjéről szóló konferenciasorozat része, az igazságügyi tárca és a Mádl Ferenc Összehasonlító Jogi Intézet szervezésében tartották a Magyar Tudományos Akadémia épületében.
„A bővítési politika Európa stratégiai választása saját fejlődésére, ezért az Unió jövője szempontjából is kulcsfontosságú, milyen együttműködést tudunk szomszédainkkal kialakítani" – emelte ki a magyar bővítési biztos.
Várhelyi Olivér szerint az európai perspektíva a reformok, a konfliktusok utáni konszolidáció legnagyobb hajtóereje, ellenállóbb és erősebb társadalmak kiépülését hozza magával a nyugat-balkáni régióban. Hozzátette: az európai út hosszú távon gazdasági, társadalmi jólétet eredményez.
„Az EU csak akkor válhat erősebbé, ha teljes mértékben integrálja a Nyugat-Balkánt. A biztonságot, a stabilitást és a jólétet csak Európa tudja itt hosszú távon biztosítani. A Magyarország uniós csatlakozásakor, 2004-ben megfogalmazott kritériumok ma is érvényesek, ugyanakkor szükség volt arra, hogy az új Európai Bizottság prioritásként határozza meg a bővítést, mert a folyamatot ki kellett mozdítani a holtpontról" – fogalmazott Várhelyi Olivér.
A magyar biztos kiemelte, hogy négy alapelv lefektetésével sikerült visszaszerezni a nyugat-balkáni térség országaiban az EU-csatlakozás támogatását, ami tavaly lehetővé tette, hogy egyes tárgyalási fejezetekben felgyorsuljanak az egyeztetések.
„Meghatároztunk egy gazdasági és fejlesztési tervet is, amely mintegy 30 milliárd eurónyi beruházást visz a nyugat-balkáni régióba, ami egyharmada a teljes régió GDP-jének. Azt reméljük, hogy a beruházásokból további GDP-egyharmad realizálódik" – mondta.
Mint elhangzott, a zászlóshajóprojektek közé tartozik az energiaipar, a közlekedés, a zöldebb energiaforrások megteremtése, a széles sávú, nagy teljesítményű hálózatok építése.
„A Nyugat-Balkánnak a csatlakozás felgyorsítása érdekében tovább reformokat kell megvalósítania, elsősorban az emberi és kisebbségi jogok érvényesítése, a működő piacgazdaság tekintetében" – mondta végül Várhelyi Olivér.
Az Európai Unió bővítése jelenti Európa jövőjének kulcsát – hangoztatta a nemzetközi fórumon Varga Judit igazságügyi miniszter.
Mint mondta, a Magyar Kormány számára kiemelt jelentőséggel bír az EU bővítése. Európának be kell látnia, hogy a Nyugat-Balkán földrajzilag, történelmileg és gazdaságilag is az európai család része – emelte ki.
Az EU-t több válság is sújtotta az elmúlt években, és Brüsszel ezekre nem mindig tudott megfelelő választ adni: túl gyakran döntöttek úgy, hogy a központosítás a válasz, anélkül, hogy körültekintően és őszintén konzultáltak volna az unió alapját képező tagállamokkal. A magyaroknak azonban mindig világos volt, hogy Európa igazi ereje a tagállamok sokszínűségekben rejlik, nem pedig hamis utópiákban – hangsúlyozta a miniszter, hozzátéve: a különböző nemzeti alkotmányos identitások nélkül nincs Európai Unió sem.
Varga Judit szavai szerint Brüsszelnek fel kell hagynia a tagállamok elidegenítéséhez vezető gyakorlatával, emellett eljött végre az ideje, hogy új országokat is üdvözöljünk a közösségünkben és erősebb nemzeteken álló, erősebb EU-t építsünk fel.
Kiemelte azt is, hogy 2019-től Várhelyi Olivér személyében magyar biztos felel az unió bővítéséért és szomszédságpolitikájáért, az ő elszántsága és szakértelme pedig garancia arra, hogy az EU valóban nyitott marad nyugat-balkáni partnerei felé.
A konferencia felszólalói között szerepel mások mellett Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, Jadranka Joksimović szerb európai integrációs miniszter, Deli Andor vajdasági európai parlamenti képviselő és Gašper Dovžan szlovén külügyi államtitkár.
