A digitalizáció és a mögötte meghúzódó magánhatalmak illegitim befolyásának növekedése az Európai Unió (EU) polgárainak méltóságát és személyes jogait is fenyegető kihívás, ami közös ügy a baloldal és a jobboldal számára – mondta Kövér László, az Országgyűlés elnöke hétfőn a EU Parlamenti Elnökeinek Konferenciáján.
Az európai nemzeti parlamentek közötti együttműködés legmagasabb szintű fórumának idei éves tanácskozásán a tagállami törvényhozó szervek vezetői és meghívott szakértők arról cseréltek eszmét, hogy milyen lehetőségekkel és veszélyekkel jár a digitalizáció révén változó nyilvánosság a képviseleti demokrácia számára. Kövér László kiemelte, hogy egyetért azon parlamenti elnök kollégáival, akik aggódnak a politika polarizációja miatt. Mint mondta, a megosztottság oka, hogy elveszítettük az egymásba vetett bizalmat. Hozzátette, hogy nem szabad még inkább aláásni a bizalmat, és ki kell mutatni, hogy érdeklődünk a másik véleménye iránt.
Az Országgyűlés elnöke hangsúlyozta: el kell dönteni, hogy elfogadható vagy elutasítandó az online szférában megmutatkozó, demokratikus legitimációval nem rendelkező cenzúra és a fake news – álhírek – általi manipuláció. Azonban – tette hozzá – „a demokrácia és az online szféra fenyegetései miatt aggódó európai baloldal azt a régi bolsevik elvet vallja, hogy a demokrácia ellenségeit nem illeti meg a demokrácia, és éppen ők szeretnék meghatározni, hogy ki a demokrácia ellensége.
Kövér László az EU jövőjéről szóló konferencia vasárnap Strasbourgban tartott nyitórendezvényével kapcsolatban nehezményezte, hogy az Európai Parlament (EP) protokollosztálya csak pénteken este küldött meghívót az eseményre a nemzeti parlamenteknek. Kifejtette, hogy a – 2022 tavaszáig tartó, az EU-s intézmények, a tagállamok, az önkormányzatok és az EU-s állampolgárok részvételével zajló – konferencia ügyének kezelése az EU-s intézmények által olyan képet fest, mintha az egész folyamat színjáték volna, előre megírt forgatókönyvvel és előre rögzített végeredménnyel.
Hangsúlyozta: nem az EP, az Európai Bizottság vagy az Európai Tanács rendelkezik a legerősebb demokratikus legitimációval az EU-ban, hanem a nemzeti parlamentek.
A német szövetségi törvényhozás kamaráinak (Bundesrat, Bundestag) elnökei által vezetett konferencián az egyik meghívott szakértő, Jeanette Hofmann, a berlini Freie Universität kutatóegyetem kommunikáció- és médiatudományi intézetének politológusa az Országgyűlés elnökének hozzászólására reagálva kiemelte, hogy a fake news bizonytalan fogalom, nincs rá jogi természetű vagy megfigyeléseken alapuló meghatározás, az viszont biztos, hogy a valótlanságok terjesztése nem új jelenség, és nem a digitális médiumokkal együtt jelent meg a nyilvánosságban. Hozzátette, hogy a nyilvánosságban a digitális technológia révén megszólalók egy csupán nagyon apró kisebbsége terjeszt dezinformációt, és ügyelni kell arra, hogy „ne tegyük felelőssé, és ne hiteltelenítsük a közösségi portálokat vagy platformokat egy ilyen mellékes jelenség miatt". Wolfgang Schäuble, a Bundestag elnöke a tanácskozást megnyitó beszédében kiemelte, hogy az internet és a közösségi portálok befolyásának növekedése, valamint az online tér nagyvállalatainál összpontosuló hatalom kihívás a képviseleti demokráciának, és nagyban meghatározza a képviseleti demokrácia legfontosabb intézménye, a parlament jövőjét.
Mint mondta, az emberek figyelmének algoritmusokon alapuló irányítására támaszkodó közösségi portálok alapjaiban változtatták meg a nyilvánosságot. A hagyományos médiumok elveszítik szűrő- és közvetítő funkciójukat, a helyükre lépő közösségi média pedig bebetonoz résznyilvánosságokat, támogatólag hat a gyűlölet és a félrevezető információk terjesztésére, és megosztja a társadalmat. Így felbomlik a megosztott tapasztalatok és a vita közös tere, amelyre feltétlenül szükség van a demokrácia fenntartásához, különösen egy egyre sokszínűbb társadalomban – mondta a Kereszténydemokrata Unió (CDU) politikusa.
