Fokozatosan hígul a Romániából csütörtök hajnalban a Szamoson át érkezett szennyezés – tájékoztatta az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) pénteken az MTI-t.
A nehézfémek koncentrációja a Tisza bő vízhozamának köszönhetően Vásárosnaménynál már két és félszeresre oldódott. Ahogy a csóva Tokajnál eléri majd a Bodrog torkolatát, a mellékfolyó vízhozama várhatóan tovább hígítja a szennyeződést. Időközben a Szamos apadása miatt lehetővé vált a zsilipek megnyitása és az árvízvédelmi töltésen kívül rekedt belvizek beeresztése a folyóba, ami további hígulást eredményez – áll a közleményben. A figyelőszolgálat jelentése szerint már sem a Szamos, sem a Tisza vizében nem tapasztalható elszíneződés.
A kolozsvári Krónika csütörtöki cikke szerint egy bezárt máramarosi bánya elárasztott tárnáiból kiömlött, tisztítatlan bányavíz okozta a Szamos fémszennyezését. A lap a Szamos–Tisza Vízügyi Igazgatóság Máramaros megyei kirendeltségétől azt a tájékoztatást kapta, hogy a szerdán lehullott nagy mennyiségű csapadék következtében megáradtak a patakok és a folyók a térségben. Ennek nyomán a Nagybányához közeli Miszbánya térségében elárasztották a Campurele bánya bezárt tárnáit, amelyekből jelentős mennyiségű tisztítatlan bányavíz ömlött a Láposbánya-patakba. A szennyezés a patakon keresztül a Lápos folyóba majd a Szamosba jutott.
A Krónika közlése szerint a Campurele bánya a Conversmin Rt. állami vállalathoz tartozik, amelynek kizárólagos részvényese a bukaresti gazdasági minisztérium. Ez a társaság felel azoknak a romániai bányáknak a bezárásáért és környezetbaráttá tételéért, ahol felfüggesztették vagy megszüntették a kitermelést.
NEM OKOZOTT HALPUSZTULÁST
Nem okozott halpusztulást Romániában a Lápos folyóba, majd a Szamosba jutott, nehézfémmel szennyezett bányavíz – közölte az MTI-vel Pásztor Sándor, a környezetvédelmi miniszter vízügyi tanácsadója. A vízügyi szakember szerint a bányavíz a kiömlés első óráiban másodpercenként 1,5–1,6 köbméteres hozammal folyt a patakba, és vöröses színű üledéket sodort magával. Hozzátette: jelenleg is folyik a víz a bányából, de már csak másodpercenkénti 0,3–0,4 köbméteres hozammal, és már jóval tisztább, mint a kezdeti órákban volt. Elmondta: a Lápos folyóból vett vízmintákban a mangán, a réz és a cink értéke 2-3-4-szerese volt a megengedett küszöbértéknek, a vasé pedig ennél is sokkal magasabb.
Pásztor Sándor szerencsés körülménynek tekintette, hogy árhullám vonul le a Szamoson, melynek vízhozama meghaladja a 200 köbmétert másodpercenként, ezért a bányavíz hamar feloldódik. Hozzátette: ilyen esetekben a bányát nem lehet eldugaszolni, hogy megakadályozzák a kiömlést, a karbantartónak olyan munkálatokat kellett volna elvégeznie, amelyek felfogják, leülepítik a kiömlő vizet.
TISZALÖKNÉL MÁR MÉRHETETLEN LESZ
A szakemberek azzal számolnak, hogy a Tiszán haladó szennyezés pénteken dél körül éri el Záhony térségét, Tiszalökhöz pedig szombaton kora este jut. Úgy vélik, Tiszalöknél már várhatóan nem lesz mérhető szennyező hatás. A védekezés további lépései az újabb laboratóriumi eredményektől függenek – fejtették ki.
Felidézték: az OVF szerdán kora délután értesült a román féltől a szennyezésről, és azonnal megtették a szükséges intézkedéseket. A védekezés jelenleg elsődlegesen arra irányul, hogy a terhelés a mederben haladjon tovább, ne maradjon a hullámtéri területeken, illetve ne fordulhasson elő a szennyezett víz felhasználása, fogyasztása – közölték.
ÁDER LEVELE IOHANNISNAK
Klaus Iohannis román államfőhöz fordult pénteken Áder János köztársasági elnök a Szamos nehézfémszennyezése ügyében annak érdekében, hogy Románia késedelem nélkül tegyen lépéseket a most már rendszeressé vált szennyeződések miatt.
A magyar államfő levelében azt kéri román kollégájától, vesse latba befolyását és a rendelkezésére álló minden eszközzel mozdítsa elő a két ország közötti két- és többoldalú, valamint az Európai Unió keretében vállalt, a környezetvédelemmel kapcsolatos nemzetközi jogi kötelezettségek betartását.
A magyar politikus felidézte, hogy a környezetszennyezés forrásából, a Máramaros megyei bányavidék lezárt tárnáiból nem most először, hanem – 2013 és 2018 után – harmadjára jutottak nehézfémek a Lápos, onnan pedig a Magyarország felé tartó Szamos folyóba.
„Meggyőződésem, hogy ezt a veszélyes helyzetet most már késedelem nélkül orvosolni kell, elejét véve annak, hogy a bányavíz ismételten károsíthassa folyóink törékeny ökoszisztémáját, mely a 2000. évi, rendkívüli pusztulást okozó ciánszennyezés óta fokozottan érzékeny a víz összetételének változásaira" – fogalmazott Áder János.
