Az Európai Parlament Költségvetési Ellenőrző Bizottságának Budapestre látogató delegációja felszólította a magyar kormányt, hogy felelősségteljesebben ossza el az európai uniós forrásokat, ne „felülről lefelé”, hanem az érintettek bevonásával hozzon döntéseket, hajtsa végre a pénzek felszabadításához szükséges feltételeket – mondta Monika Hohlmeier, az EP hattagú küldöttségének vezetője sajtótájékoztatón Budapesten szerdán.
Kiemelte: 28 milliárd euró sorsa múlik azon, hogy teljesül-e érdemben a korábban megfogalmazott, úgynevezett 27 szuper mérföldkő és a hozzá tartozó 17 korrekció.
Úgy fogalmazott: az uniós alapok nagy lehetőséget rejtenek az ország számára, ugyanakkor fenntartásaik vannak, hogy tényleg a magyar polgárok és a vállalkozók a haszonélvezői azoknak.
A delegációt vezető európai néppárti németországi képviselő megjegyezte: egyebek közt azt kifogásolták, hogy az Állami Számvevőszék nem tudott tájékoztatást adni – 29 esetben, 1,48 milliárd eurót érintően – a korábban kifogásolt európai pénzek sorsáról.
Hiányolják továbbá a szabad piacgazdaság érvényesülését is a közbeszerzéseknél, a civil szervezetek és az önkormányzatok érdemi bevonását a pénzek elosztásába – jegyezte meg.
Monika Hohlmeier közölte: a magyar kormány számos torzító, a versenyt korlátozó intézkedést – például egyedi adókat – vezetett be, konzultáció nélkül változtatta meg a törvényeket, továbbá megfélemlítette az érintetteket. Hozzátette, hogy a döntéshozás kapkodó, egyik napról a másikra változtatják meg a költségvetési törvényt.
A kohéziós és a Helyreállítási és Ellenállóképességi Eszköz (RRF) alapjainak felszabadításához alapvető feltétel, hogy átláthatóbb és pártatlanabb módon, valamennyi régió és vállalkozás egyformán férjen hozzá az uniós forrásokhoz – politikai torzítás nélkül; az EU-alapoknak el kell érnie a polgárokhoz, a társadalomhoz – mondta.
A küldöttség vezetője az új Integritás Hatóság felállításáról elismerően beszélt, továbbá az adóhivatalnál zajlott változásokat és a bírósági tanács megerősítését is pozitívnak nevezte.
Lara Wolters, Monika Hohlmeier, Petri Sarvamaa és Daniel Freund (Fotó: MTI)
Petri Sarvamaa, a delegáció tagja (Európai Néppárt, Finnország) azt hangsúlyozta, hogy 11 éve vannak ilyen tényfeltáró misszióik, a demokratikus felügyelet megvalósulását vizsgálják. A jogállamiság tiszteletben tartását és a költségvetés védelmének a megvalósulását kívánják elérni – fűzte hozzá.
Lara Wolters (S&D, Hollandia) elmondta, hogy aggódnak az európai polgártársaikért, a következő generációért. Az európai pénzek befagyasztására azért volt szükség, mert a jogállamisági kérdésben a magyar kormány nem volt hajlandó előrelépni – mondta.
A delegációban részt vevő Daniel Freund (Zöldek/Európai Szabad Szövetség, Németország) úgy fogalmazott, nem szeretnék, ha az európai pénzek révén Orbán Viktor ismerősei és családja gazdagodna, a pénzek megfelelő felhasználásának a biztosítását várják el.
A küldöttség megfigyelő tagjai Cseh Katalin (Renew, Magyarország) és Rónai Sándor (S&D, Magyarország) voltak; ők nem vettek részt a sajtótájékoztatón.
Az Integritás Hatóság apropóján feltett kérdésre Monika Hohlmeier úgy fogalmazott, hogy a nem kormányzati szervezetek (NGO-k) is bizakodóak. Ugyanakkor megjegyezte: aggodalommal tölti el küldöttségüket, hogy úgy érzik, bizonyos diszkriminatív gyakorlatok hosszú ideje működnek Magyarországon. Egyesek arról számolnak be, hogy megfélemlítik őket az állami hatóságok, a jogszabályok pedig túl gyorsan változnak.
A küldöttség a parlamenti szakbizottságok elnökeivel és valamennyi tagjával akart találkozni, végül azonban csupán az elnökökkel tudott egyeztetni – közölte Monika Hohlmeier.
Daniel Freund kérdésre válaszolva kijelentette: az a céljuk, hogy a magyarok minél előbb megkapják az uniós forrásokat. Amint Magyarország teljesíti a szükséges feltételeket, a pénzek megérkeznek, addig viszont befagyasztva maradnak – tette hozzá.
Nyitókép: Lara Wolters, Monika Hohlmeier, Petri Sarvamaa és Daniel Freund (Fotó: MTI)
