Az utóbbi napokban és hetekben számos találgatás hangzott el azzal kapcsolatban, hogy milyen oktatási modell szerint kezdődik meg szeptember 1-jén a tanév.
Egyes epidemiológusok szerint a jelenlegi járványmutatók miatt nem alaptalan abban bízni, hogy a diákok „normális" modell szerint járhatnak iskolába, azaz minden általános és középiskolás visszatérhet az iskolapadokba. Másként vélekedik erről Predrag Kon epidemiológus, az egészségügyi válságstáb tagja, aki a Kurirnak nyilatkozva közölte: „Egyedül az lenne észszerű, ha egy modell alapján járnának iskolába a védőoltással immunizált diákok és egy másik alapján a nem beoltott gyerekek. Akik felvették a védőoltást, azok részesüljenek tantermi oktatásban, míg a többiek távoktatásban. Epidemiológusként állítom, hogy ha nem különítjük el egymástól a beoltott és a nem beoltott diákokat, akkor a vírus addig körforgásban marad, amíg csak akar. A végső döntést az oktatási minisztérium hozza meg, a 12 évesnél fiatalabb diákok tekintetében. Elfogadhatatlan, hogy a védettek és a védettséget nem szerzettek ugyanabban a közösségben tartózkodjanak."
Kon mindemellett sajnálatának adott hangot, hogy a hatályos javaslat ellenére a 12 évesnél idősebb korosztályból csak alig vették fel a védőoltást.
Az oktatási, tudományügyi és technológiai fejlesztési minisztérium képviseletében Branko Ružić tárcavezető egyelőre diplomatikus hangnemben nyilatkozott, valamint kifejtette: „A következő tanévben alkalmazandó oktatási modellről az egészségügyi kockázat alapos kivizsgálását követően döntenek."
A miniszter álláspontja, hogy a szakma, illetve a releváns intézmények véleményének kell döntőnek lennie. A helyi önkormányzatok és az azok területén működő oktatási intézmények tekintetében a releváns egészségügyi intézmények, továbbá a helyi önkormányzati és oktatási szervek végzik el a járványügyi elemzést – például a napi esetszámot, a pozitivitás arányát és a beoltottak számát alapul véve –, majd ezt követően tesz a minisztérium javaslatot a köztársasági egészségügyi válságstábnak az oktatási modell vonatkozásában, áll az oktatási minisztérium közleményében.
Mint hozzáteszik, az iskolákhoz intézett legutóbbi felhívásukban arra kérték az intézményeket, hogy tájékoztassák a szülőket a 12 évesnél idősebb diákok védőoltással való immunizációjának a lehetőségéről. Ružić mindennek kapcsán ismét arra kérte az oktatásban dolgozókat és a szülőket, hogy oltassák be magukat.
VALAKI SZIGORÍTANA, MÁS MÉG NEM
Branislav Tiodorović epidemiológus a hét elején közölte, amíg a napi esetszám nem éri el az 500-at, addig nem indokolt szigorítani a hatályos járványügyi korlátozásokat. Csütörtökön az esetszám 579 volt, egy nappal később Tiodorović viszont közölte: semmi szükség a szigorításra.
Nem meglepő, hogy több új fertőzést jegyzünk, hiszen sokan térnek vissza külföldről, jegyezte meg Tiodorović, aki szerint a válságstáb nem tehet mást, mint felszólítja a felhatalmazott felügyeleti szerveket, hogy ellenőrizzék a hatályos óvintézkedések betartását. Tiodorović a Danasnak nyilatkozva abbéli reményének adott hangot, hogy augusztusban növekedni kezd az oltási hajlandóság.
Szeptember vizsgaidőszak lesz, akkor derül ki, hogy mennyire volt sikeres az immunizáció, továbbá az óvintézkedések és a korlátozások betartatása.
A napi esetszám növekedésére Kon is reagált, szerinte a helyzet már van annyira súlyos, hogy indokolt lenne megfontolni a szigorítást, elsősorban a tömeges összejövetelek tekintetében.
– A reprodukciós szám növekedni kezdett, ez pedig a napi esetszám hirtelen növekedéséhez vezethet. Ilyen körülmények között nem várhatják el, hogy a szakma hallgasson. Az elmúlt egy hétben a kórházakban elhelyezettek száma szintén növekedni kezdett – fogalmazott Kon, aki szinte biztos benne, hogy az EU hamarosan „leminősíti" Szerbia járványügyi besorolását, azaz az ország lekerül a zöld Covid-országok listájáról.
FELMÉRIK AZ OLTÁS HATÉKONYSÁGÁT
A kormány döntésének értelmében hamarosan megkezdik felmérni a koronavírus elleni immunizáció hatékonyságát. A kormányülést követően kiadott közlemény értelmében a felmérés véletlenszerű kiválasztáson fog alapulni. Elsősorban azt tervezik vizsgálni, hogy a különböző fajta védőoltással beoltottaknál milyen dinamikával alakult ki az immunválasz és az meddig tart.