A vírus, ami januárban még annyira távolinak tűnt, március 6-án hivatalosan is megérkezett Szerbiába, majd azóta gyökeresen megváltoztatta a mindennapjainkat. Az országban rendkívüli állapotot rendeltek el, a 65 évnél –falvakban a 70 évnél – idősebbek számára teljes kijárási tilalom lépett hatályba, a többiek délután 5 és hajnali 5 óra között nem hagyhatják el otthonaikat. Bezártak a szórakozóhelyek, az edzőtermek, a vendéglátóipari létesítmények, a piacok, tilos a parkokban vagy közterületeken időzni, nincsenek színházi előadások, szünetel az oktatás, egy helyiségben öt személynél többen nem tartózkodhatnak, furcsán néznek arra, aki lekezel a másikkal, netalán nyilvánosan ölelkezik vagy csókolódzik. Köhögni vagy tüsszenteni még véletlenül sem tanácsos nyilvános helyen, hiszen ezzel szinte tömeghisztériát és menekülést válthat ki az ember.
A koronavírus új típusa a világban mindenhol drámai belépőt produkált, valósággá téve az eddig szinte kizárólag a hollywoodi filmekben látott jeleneteket. Mivel a SARS-CoV–2 névre elkeresztelt vírus, valamint az annak következtében kialakuló Covid–19 elnevezésű betegség teljesen új kórokozó, illetve betegség, egyelőre a kutatóközösség is képtelen érdemi és következetes válaszokat adni a felmerülő kérdésekre. Így a sajtó, valamint a közbeszéd hemzseg az olykor egymással szöges ellentétben levő állításoktól és értékelésektől, tovább fokozván az emberekben kialakult tanácstalanságot. Arról, hogy Szerbiának mit sikerült eddig elérnie a vírus-, illetve a járványellenes küzdelem terén és mire számíthatunk a következendőkben, Predrag Kon járványügyi szakértő nyilatkozott lapunknak.
A koronavírus Szerbiában való megjelenését követően számos, a többség életét alapjaiban megrengető intézkedést ejtett meg az államvezetés. Hogyan értékeli ezek hatékonyságát, tekintettel arra, hogy a fertőzöttek száma napról napra növekszik, illetve hogyan nézne ki az epidemiológiai görbe ezek nélkül az intézkedések nélkül?
– Amikor erre a kérdésre válaszolok, az első fertőzött azonosítása óta 19 nap telt el. A fertőzöttek számának jelenleg jellemző növekedésére számítottam. Értékelésem szerint azzal, hogy elrendelték a rendkívüli állapot, továbbá azok a szigorú intézkedések, amelyekkel a társadalmi eltávolodást hivatottak szolgálni, legalább 5-6 nappal sikerült kitolni a fertőzöttek számának hirtelen növekedést. Az ekképpen nyert időt az egészségügyi rendszer gyors átszervezésére használták ki az illetékesek. Az átszervezés célja az volt, hogy az egészségügyi rendszer minél felkészültebben szembesüljön a járvány (és pandémia)-hullámmal, amire kezdettől fogva számítottunk, és ami időközben meg is érkezett. Közvetlenül a járvány (pandémia)-hullám kezdetén nem lenne észszerű, ha bárki venné magának a bátorságot, és a megejtett intézkedések sikerességét értékelné. Ugyanakkor egyetlen olyan járványügyi szakember sincsen, aki ne tudná, hogy ezek nélkül az intézkedések nélkül a helyzet egészen másképpen nézne ki. Értékelésem szerint a jelenlegi helyzetállásra való tekintettel nem lenne indokolt a jelenlegieknél szigorúbb intézkedéseket foganatosítani.
Szakemberként hogyan értékeli a polgárok fegyelmezettségét, tekintettel arra, hogy egyes illetékesek szerint az utóbbi hagy maga után kivetnivalót? Vajon fegyelmezettebb lenne-e az átlagpolgár, ha a SARS-CoV–2 Kínában és Európában való megjelenését követően az első, a témában megtartott szerbiai sajtótájékoztatókon nem hangzottak volna el azok a kijelentések, amelyeknek a legtöbben tanúi lehettünk?
– A polgárok fegyelmezettsége olyan, amilyen. A helyzet komolyságára való tekintettel nem kielégítő mértékű. Viszont az is tény, hogy ebben a tekintetben is fokozatos változás állt be a rendkívüli állapot és a kijárási tilalom elrendelését követően. Megtörténhet, hogy az első sajtószereplések alkalmával tett nyilatkozataink nem tükrözték azt a veszélyt, amit a koronavírus hordoz magában, nem beszélve egyesek sikertelen kísérletéről, hogy szellemesek legyenek. Mindez azonban már a múlté, a továbbiakban semmi helye a viccelődésnek ezzel a témával kapcsolatban.
Miként befolyásolták a külföldről visszatérő szerbiai állampolgárok a járványügyi helyzetet, és megkésett-e az állam a tekintetükben megejtett egyes intézkedésekkel?
– Nem számítottunk arra, hogy ennyi szerbiai állampolgár visszatér az országba, főleg nem azokból az országokból, amelyek a koronavírus gócpontjának számítanak. Legalább háromszor-négyszer kevesebb visszatérő polgárra számítottunk. Azzal, hogy rövid idő leforgása alatt ennyien utaztak be az országba, bizonytalanságot vittek az egyébként is veszélyes járványügyi helyzetbe. Ezek az emberek potenciális vírushordozók (vírustartályok), ugyanakkor a tőlük eredő veszély az értékelések szerint továbbra is mérsékelt. Talán hamarabb is le lehetett volna zárni az országhatárokat, ám erről a lehetőségről a járványügyi szakértők nem folytattak komolyabb eszmecserét. Amikor kitört a koronavírus-járvány Hupej tartományban, illetve Vuhan városában, felvetettem annak a lehetőségét, hogy Szerbia zárja le országhatárait Kína előtt, ám azzal is tisztában voltam, hogy például az Egészségügyi Világszervezet az országhatárok lezárása ellen foglal állást.
A vírus a világ és Európa más országbeli „magatartására” való tekintettel mire számít a közeljövőben Szerbiában?
– A járvány intenzitásának csökkenésére számítunk. Az, hogy a járvány meddig tart, elsősorban a foganatosított intézkedések végrehajtásának a következetességétől függ. Ezek egyik legfontosabbika az, hogy a betegeket és a bizonyítottan fertőzött személyeket elkülönítsék. Emellett azoknak a személyeknek az elkülönülése is fontos, akik olyan országból tértek vissza, ahol kifejezett a koronavírus jelenléte, valamint azoké, akik kapcsolatba kerültek ezekkel a személyekkel. A rendkívüli állapottal és a kijárási tilalommal összefüggésben kialakult társadalmi távolságtartás minden egyéb vírus és kórokozó terjedését csökkentette.
A jelenlegi értesülések értelmében, milyen mértékű kollektív immunitás alakulhat ki a SARS-CoV–2 tekintetében?
– A kollektív immunitás mindenféleképpen kialakul, egyelőre azt nem tudni, hogy hány immúnis személyre van ahhoz szükség, hogy megálljon a járvány természetes terjedése. A jelenlegi becslések szerint az alsó határ a populáció 60 százaléka.
A médiumokban olyan elemző írásokkal is találkozunk, amelyek statisztikai adatokra támaszkodva arra hívják fel a figyelmet, hogy például az influenza halálozási aránya kisebb a koronavírus halálozási arányánál. Ha ez így van, mivel magyarázható, hogy globális szinten az országok olyan intézkedéseket ejtettek meg a SARS-CoV–2 ellen, amelyekre eddig nem volt példa az influenzavírus esetében?
– Az influenza ellen világszinten komoly intézkedéseket ejtenek meg, hiszen ha a különböző fertőző betegségek következményeit vesszük figyelembe, továbbra is az influenza az első számú halálokozó. Mégis, az influenzát megszoktuk, mint ahogyan azt is, hogy ennek következtében sokan meghalnak, ezért már csak ritkán szerepel az érdeklődés középpontjában. Megszoktuk, hogy együtt éljünk az influenzával és az azt okozta halállal. A Covid–19 új betegség, ami azt jelenti, hogy a társadalom rendkívül érzékeny vele szemben, és ezért a bekövetkezett halálesetek figyelemfelkeltő ereje is nagyobb. Évek kellenek ahhoz, hogy érdemben lehessen összehasonlítani az influenza és a Covid–19 jelképezte veszélyt. Az már most egyértelmű, hogy mennyire mélyreható következményei vannak a Covid–19-nek a gazdaságra nézve. Egyelőre azt sem tudjuk, hogy a Covid–19 vajon szezonális betegséggé alakul-e át, amelyik évről évre megjelenik majd.
Egyes laikusok szerint ha kizárólag a fertőzöttek számát, valamint a járvány terjedésének a sebességével kapcsolatos mutatókat vesszük alapul, megállapíthatjuk, hogy a koronavírus minden országban szinte egyformán viselkedik, függetlenül a megejtett intézkedésektől. Egyetért-e ezzel?
– Ezek a megfigyelések nem pontosak. Kína az alapvető példa, ami megcáfolja ezt az állítást. Kína esete minden egyéb érintett országétól jelentősen különbözik.
Hogyan alakul a fertőzöttek nemi és életkorbeli eloszlása, valamint a lélegeztetőgéppel kezelt páciensek életkorbeli eloszlása? Milyen megfontolásból nem közlik a nyilvánossággal, hogy melyik településekről származnak a fertőzöttek?
– A fertőzöttek kétharmada férfi. A lélegeztetőgép segítségével lélegző páciensek közül ketten 80 évesnél idősebbek, egy személy a 70 és a 79 év közötti kategóriába sorolható, négy a 60 és a 69 év közöttibe, öt az 50 és az 59 év közöttibe, három a 40 és a 49 év közöttibe, míg egy a 30 és a 40 év közötti kategóriába. Azért nem közöljük, hogy honnan származnak a betegek, hogy elkerüljük a megbélyegzést. Azokat a személyeket, akik kapcsolatban álltak a fertőzöttekkel, tájékoztatjuk a betegség tényéről.
Kialakultak-e Szerbiában gócpontok? Ha nem, az adott pillanatban fennállt-e ennek a veszélye?
– Egyelőre nem alakultak ki gócpontok, noha a vírus nagyjából tíz emberi kollektívába jutott be. Ezekben sikerült azonosítanunk minden egyes emberek közötti érintkezést és az érintett személyeket elkülönítettük a kollektívából.
A becslések szerint a szerbiai lakosság hány százaléka fertőződik meg idővel?
– A lakosság nagy mértékű fertőzöttsége teljesen normális epidémiai jelenség, amelynek köszönhetően idővel mind többen szereznek majd természetes immunitást. Ez az alapvető módja a vírus úgynevezett önszabályozásának. A járvány jelképezte veszély akkor szűnik meg, amikor a populáció 60 százaléka immunitást szerez. Ez akár évekig is eltarthat. Vidékünkön a légzőszervrendszeri fertőzések egyik jellemzője, hogy a május és az október közötti időszakban nem aktívak.
Az előbbi kérdéssel összefüggésben sokakat feltehetőleg az is érdekel, hogy meddig tart a jelenlegi járvány, meddig kell hatályban maradniuk az aktuális intézkedéseknek, azaz mikor tér vissza az életünk a normális kerékvágásba?
– Ez a vírus addig lesz körforgásban, amíg lesz potenciálja a terjedéshez, azaz amíg lesznek olyan személyek, akikre átterjedhet. A védőintézkedésekre addig lesz szükség, amíg az értékelések szerint fokozott a veszély, és amíg nem szűnik meg a járvány.
Mit tudni jelenleg a SARS-CoV–2 mutációs képességeiről?
– Ezzel kapcsolatban egyelőre csupán találgatásokról és feltételezésekről számolhatnék be, hivatalos tudományos munkák nem jelentek meg ebben a témában. A vírus általános tulajdonsága, hogy képes átalakulni.
Mit vár a kínai orvos delegációtól és az általuk javasoltaktól?
– Azt, hogy egyértelműen kimondják azt, ami számunkra nagyon is egyértelmű: elkerülhetetlen a fertőzöttek szigorú elkülönítése, valamint azoknak a személyeknek az izolációja, akik kapcsolatban álltak a betegekkel. A kínai szakemberek ezt meg is tették.
Milyen gyógymódokat alkalmaznak a szerbiai orvosok?
– Ezekről infektológusaink számoltak be, ők ismerik a lehetséges gyógymódokat. Értékelésem szerint továbbra sem került kellő mértékben felismerésre, azaz elfogadásra a tény, hogy az emberéletek megőrzéséért folytatott harc valójában a fertőzés terjedésének a megakadályozásáért folytatott küzdelem, ennek alapja pedig az elkülönítés és az elkülönülés. Amikor már kialakul a betegség súlyos formája, akkor egyedül az idejében megejtett mesterséges lélegeztetés képes életet menteni. A többi az infektológus döntésétől függ.
Tekintettel az eltérő nyilatkozatokra, a legtöbb polgár feltehetőleg azzal kapcsolatban is dilemmákkal küzd, hogy most akkor indokolt védőmaszkot viselni vagy sem?
– Az egészségügyi munkások tekintetében a megejtett védőintézkedéseknek elsősorban az intubálás során kell minél magasabb szintűnek lenniük, valamint akkor, amikor kenetet vesznek a pácienstől. A többi polgárnak zárt helyiségben javasolt védőmaszkot viselnie, akkor, amikor nem tudja tartani a két méteres távolságot a helyiségben tartózkodó többi polgárhoz viszonyítva. Bár tekintettel arra, hogy ezt a kérdést több százszor megismételték már, úgy tűnik, egyszerűbb lenne azt mondani, hogy mindenki mindig viseljen védőmaszkot.
