Ismét növekedni kezdett a SARS-COV–2 elnevezésű vírussal fertőzöttek, valamint a fertőzés következtében elhunytak száma. Miközben az államvezetés szigorúbb intézkedések foganatosítását helyezi kilátásba és a polgárokat, illetve fegyelmezetlenségüket okolja a helyzet rosszabbodásáért, a társadalomban egyre nagyobb pánik uralkodik el. Senki nem tudja, hogy mikor és milyen mértékben korlátozzák tovább a már így is korlátozott mozgásszabadságát, vagy azt, hogy miből él meg, ha ideiglenesen nem dolgozhat, de nem egyértelmű továbbra sem, hogy mi mindent tehet az átlagember, ha szeretné elkerülni a fertőzést, nem beszélve arról, hogy a minden egyéb fertőző betegséggel szemben veszélyeztetettek aggodalma hatványozott. A téma kapcsán dr. Srđa Janković immunológust kérdeztük.
A Covid–19 kapcsán milyen szempontokra hívná fel az immunkompromittált betegek, valamint azoknak a polgároknak a figyelmét, akiknél több társuló betegség fordul elő együttesen?
– A Covid–19 elsősorban a populáció úgynevezett veszélyeztetett rétegébe sorolható egyéneknél súlyos lefolyású. Gondolok itt az idősebb személyekre, a krónikus megbetegedésben szenvedőkre, valamint azokra, akiknek az immunrendszere valamilyen okból kifolyólag nem működik megfelelően. Ugyanakkor azt is fontos hangsúlyozni, hogy ha nagyon sokan betegszenek meg a SARS-CoV–2 következtében, akkor a nem veszélyeztetettek közé sorolható egyének fertőzöttségi aránya is növekszik, és ebből kifolyólag esetükben is kialakulhat súlyosabb klinikai kórkép, még akkor is, ha erre százalékokban mérve elenyésző az esély. A megbetegedés veszélye mindenkit fenyeget, és éppen ezért értékelődnek fel a különböző óvintézkedések.
A jelenlegi kutatások vagy megfigyelések alapján mit tudni a SARS-COV–2 az állapotos nőkre, továbbá a magzatra, valamint az újszülöttekre kifejtett hatásáról?
– Egyelőre nem egyértelmű, hogy milyen mértékben ártalmas a SARS-COV–2 a magzatra nézve, éppen ezért az állapotos nőknek különösen óvatosnak kell lenniük. Pillanatnyilag semmi nem utal arra, hogy a vírus nagy mértékben ártalmas lenne a magzatra nézve, ám természetesen nem szabad figyelmen kívül hagyni az esetleges veszélynek a lehetőségét. A gyerekek szerencsére az esetek többségében tünetmentesen vészelik át a betegséget, vagy csak igen enyhe klinikai kórkép alakul ki náluk. Ugyanez érvényes a csecsemőkre. A gyerekekkel és a csecsemőkkel kapcsolatban is aláhúznám, hogy esetükben is fontos az óvatosság, akármennyire is ritkán súlyos lefolyású esetükben a betegség, hiszen ennek a lehetőségét nem lehet minden bizonyossággal kizárni. Emellett tudjuk, hogy a gyerekek hordozói lehetnek a vírusnak és át is adhatják azt, ez pedig a populáció egyéb csoportjainak a tekintetében jelképez rizikófaktort.
Sokat hallhattunk már a fertőzöttek nemi és életkorbeli eloszlásáról – részben eltérő adatokat. Ennek kapcsán milyen érdemi értesülések birtokában van?
– A megfertőződés lehetőségének a szempontjából nincsenek érdemi különbségek ebben a tekintetben, azzal, hogy az idősebb személyeknél nagyobb a súlyos klinikai kórkép kialakulásának az esélye. A nemi eloszlás kérdése ennél jóval összetettebb. Néhol arra a megállapításra jutottak, hogy a férfiaknál nagyobb arányban alakul ki súlyosabb klinikai kórkép, ugyanakkor nem általános jelenségről van szó.
Mit lehet tudni a betegséget követően kialakuló egyéni immunitás jellegéről?
– Egyelőre nem állnak rendelkezésünkre releváns adatok a gyógyulást követően kialakuló immunitásról, azt azonban tudjuk, hogy az emberiség és a kutatók számára eddig ismert koronavírusokkal való fertőzést követően úgynevezett specifikus, szerzett immunitás alakul ki, amelyik legalább néhány évig tart. Ezért arra számítunk, hogy a SARS-COV–2 tekintetében sem lesz ez másképpen. Az idő mutatja majd meg.
A szakértők továbbra is eltérő módon nyilatkoznak a védőmaszkhoz és az egyszer használatos kesztyűhöz hasonló védőfelszerelés tekintetében. Az Egészségügyi Világszervezet kitart amellett, hogy a maszkot kizárólag a fertőzötteknek, vagy a más légúti megbetegedésben szenvedőknek ajánlatos viselniük, míg a szerbiai szakértők közül egyesek csak zárt helyiségben javasolják a maszk viselését, mások viszont a szabadban is. Mit tegyünk?
– Most, amikor a vírus már körforgásban van és terjed, maszkot minden olyan helyzetben érdemes viselni, amikor kapcsolatba kerülhetünk másokkal. Azzal, hogy természetesen tanácsos ezeket a helyzeteket elkerülni. A kesztyű szintén védelmet biztosíthat bizonyos helyzetekben, habár ennél sokkal fontosabb a rendszeres kézmosás és az, hogy ne érjünk kezünkkel arcunkhoz, szájunkhoz és szemünkhöz.
Mit javasol a szabadban, a friss levegőn való tartózkodás tekintetében – ami természetesen nem foglalja magába a másokkal való érintkezést?
– A lényeg az, hogy jelenleg kerüljük a közösségi érintkezést, mindig és minden körülmény között. Ez alól csakis a rendkívüli esetek képeznek kivételt. Pillanatnyilag még nincsen hatályban az egész napos kijárási tilalom, így egy rövid séta számításba jöhet, azzal, hogy valóban kerülni kell az érintkezést másokkal. Ugyanakkor azzal is érdemes tisztában lenni, hogy a járvány sikeres megállításának és az emberéletek megőrzésének az érdekében szükségessé válhat a teljes társadalom izolációja, kivéve azokat, akik valamilyen létfontosságú feladatokat, munkákat látnak el.
Sokat olvasni a különböző csodatevő szerekről: egyesek a cinkhez, a C-, vagy a D-vitaminhoz hasonló étrend-kiegészítőkre esküsznek, mások a gyömbérre, vagy a szurokfű-olajra, megint mások a pálinkára, vagy a szalonnára. Mennyi értelme van ezek, vagy valamelyikük, esetleg valami más szer, illetve élelmiszer fogyasztásának a megelőzés céljából?
– Semmi értelme. Ezek közül semmi nem csökkentheti annak a veszélyét, hogy valaki megbetegedjen a SARS-CoV–2 következtében. Persze az egészséges életmóddal és életvitellel kapcsolatos jól ismert tanácsok ennek a vírusnak a tekintetében is érvényesek, ám specifikus védelmet kizárólag a védőoltás nyújthat, ez pedig egyelőre nem áll rendelkezésre.
Mennyire védettek a jó immunitással rendelkező egyének? Ismeri-e egyáltalán az immunológia a jó immunitás fogalmát?
– Az immunrendszer rendkívül összetett. Éppen ezért a rossz vagy a jó immunitás túlságosan általános fogalmak. Az érdemi kérdés az, hogy egy adott immunrendszer mennyire bizonyul megfelelőnek az adott, konkrét helyzetben. Ismétlem, az úgynevezett immunerősítésnek semmilyen jelentősége nincsen a Covid–19 ellenes védekezés tekintetében, bár az sem biztos, hogy ennek bármikor máskor van értelme.
Mégis, mindenki szeretné, ha lenne valami, ami biztosan megvédi a vírustól...
– Kizárólag a közösségi érintkezések elkerülése, valamint a javasolt, egyéb óvintézkedéseknek a betartása jelenthet védelmet. Más módszer vagy eszköz nem áll rendelkezésünkre. Tőlünk mindannyiunktól függ, hogy mennyire sikerül ellaposítani az epidemiológiai görbét. Ha közös erővel igyekszünk ehhez hozzájárulni, akkor többszörösére sikerül csökkentenünk az áldozatok számát.
Miként értékeli a koronavírus ellenes stratégia a kínai orvosdelegáció tanácsaira épített átalakítását?
– Komoly, átgondolt és a helyzetre való tekintettel a lehető legjobb intézkedésekről van szó. Ez magába foglalja az intézkedések a helyzet alakulásával összhangban történő szigorítását is. Ezúttal újfent megismételném, hogy a legjobb intézkedések sem lesznek a segítségünkre, ha azok végrehajtásában nem veszünk mindannyian részt.
A kínai delegációval folytatott egyeztetést követően megejtett egyik legvitatottabb intézkedés az alternatív, ideiglenes kórházak kialakítása a különböző csarnokokban. Megfelelő körülményeket lehet-e biztosítani az ezekhez hasonló létesítményekben a betegeknek és megtörténhet-e, hogy ezek a csarnokok elrettentő erővel bírnak, így idővel egyre kevesebben fordulnak majd orvoshoz a Covid–19 tüneteivel?
– A Belgrádi Vásár egyik csarnokában és a hasonló helyeken kialakított létesítményekben kizárólag az enyhe klinikai kórképű és fertőző betegeket helyezik el. Ilyen szempontból a számukra szükséges feltételeket biztosítani lehet. Ezeket a polgárokat azért indokolt kollektívan elkülöníteni, hogy napi 24 órában orvos felügyelje állapotuk alakulását és sikerüljön megakadályozni a fertőzés átterjedését családtagjaikra. Azok, akiknek gyógykezelésre van szükségük, természetesen a jövőben is kórházba kerülnek.
A témához kapcsolódó további írásaink itt érhetők el
