A rendkívüli állapot hatályon kívül helyezését követően a legszigorúbb járványügyi korlátozó intézkedés, a kijárási tilalom is megszűnik, ám mint arra az epidemiológusok korábban rámutattak, a járvány nem ér véget, így bizonyos intézkedések továbbra is maradnak. Arról, hogy melyek ezek, valamint arról, hogy mely „szabadságjogaikat” kapják vissza a legidősebb polgárok, és arról, hogy mikor fogadják ismét a szakorvosok a nem sürgősnek minősülő eseteket, dr. Branislav Tiodorović epidemiológus, a köztársasági egészségügyi válságstáb tagja nyilatkozott lapunknak.
Branislav Tiodorović: Az összes intézkedés hatályon kívül helyezése akkor lenne indokolt, ha a tesztelés során 7–10 napon át egyetlen új fertőzöttet sem azonosítanának (Fotó: Beta)
Milyen intézkedések foganatosítását szorgalmazza a válságstáb a rendkívüli állapotot követő időszakban?
– A rendkívüli állapot megszüntetése nem jelenti azt, hogy minden rendkívüli intézkedést felfüggesztenek az országban. Továbbra is hatályban marad a különleges fontosságú járvány intézménye. Ez azt jelenti, hogy a vírus jelenleg is jelen van, továbbra is vannak vírushordozók, vagyis pillanatnyilag is fennáll a fertőzés veszélye. A járványügyi helyzet alakulását folyamatosan figyelemmel kísérjük, különösen a 24 óra leforgása alatt elvégzett koronavírustesztek és a pozitív tesztek arányát – 5 százalék a bűvös határ, s amíg ez alatt alakul az említett arány, addig ellenőrzöttnek minősíthető a járvány –, továbbá a súlyosabb klinikai kórképű megbetegedések arányát és azt, hogy a fertőzöttek közül hány személynek van szüksége kórházi ellátásra. Az észleltektől függ, hogy milyen intézkedések maradnak hatályban, vagy melyeket foganatosítják ismét, szükség esetén. Az összes intézkedés hatályon kívül helyezése akkor lenne indokolt, ha például júniusban legalább 7–10 napon át egyetlen új fertőzöttet sem azonosítanának a tesztelés során. Értékelésem szerint június elején vagy folyamán jutunk el odáig, hogy csak időnként lesznek új megbetegedések.
Értékelése szerint a következő időszakban hány személyben kellene meghatározni a gyülekezési tilalmat?
– Egy ideig, május 15-éig vagy 20-áig, biztosan 5, legfeljebb 10 személyben kerül meghatározásra a gyülekezési tilalom. Ha a járványügyi helyzet megfelelően alakul, megtörténhet, hogy később 50–100 személyben határozzuk meg a gyülekezési tilalmat. Azt mindenféleképpen le kell szögezni, hogy akárhány személy tartózkodhat is egy időben ugyanazon a helyen, mindannyiuknak védőfelszerelést, azaz maszkot és kesztyűt kell viselniük, valamint betartaniuk a kétméteres távolságot, nem beszélve arról, hogy a jövőben is rendszeresen kell kezet mosni és fertőtleníteni. A következő egy hónapban biztosan nem lesz lehetőség nagyobb összejövetelek megszervezésére, példaként említeném a különböző alkalmi, ünnepi rendezvényeket, vagy a tömeges sportrendezvényeket. Tudom, hogy az embereknek elegük van a különböző tilalmakból, ám tisztában kell lenni azzal, hogy a vírus továbbra is körforgásban van, nemcsak Szerbiában, hanem Európában is. Éppen ezért szükséges a külön odafigyelés az országhatárok megnyitása tekintetében. Körültekintően vizsgáljuk felül a különböző országokban jellemző járványügyi helyzetet, és ennek alapján születik meg a döntés, hogy mely országok irányába mikor és milyen feltételekkel nyílhatnak meg Szerbia országhatárai.
Mi a szakma álláspontja az idősek, a bezártság vonatkozásában a legtöbbet elviselni kényszerülő polgárok tekintetében?
– A jelenlegi álláspont az, hogy a rendkívüli állapot hatályon kívül helyezése után az idősek helyzetének is kedvezőbbé kell válni. Remélem, hogy visszakapják az összes jogot, ami mindenki mást megillet, és egyebek mellett lehetőségük lesz napközben is sétálni. Az elmúlt időszakban az idősek voltak a legfegyelmezettebbek, akármikor elhagyhatták a lakásukat, mindig védőmaszkot és kesztyűt viseltek, betartották a két méter távolságot, hajnalban jártak bevásárolni, és sorolhatnám. Éppen ezért vagyok biztos abban, hogy az idősek a jövőben is felelősségteljesen fognak viselkedni, és követendő példa lesznek. A rendkívüli állapot hatályon kívül helyezésével az egyéni felelősség ideje jön el. Megtörténhet, hogy bizonyos korlátozások hatályban maradnak az idősek számára, elsősorban a bevásárlás tekintetében. Lehet, hogy egy ideig hetente kétszer-háromszor mehetnek bevásárolni, szintén korábban, amikor nincsen tömeg az üzletekben, persze nem hajnali 4 óra és reggel 7 óra, hanem mondjuk 6 és 8 óra között.
A szerbiai járványügyi szakértők véleménye igencsak eltérő a járvány esetleges második hullámával vagy annak intenzitásával kapcsolatban. Mi a véleménye erről?
– Jelenleg sikerül megfelelő módon követni a járvány alakulását, ám Szerbia nem egy magányos sziget az óceán közepén. Ezért az európai, de a globális helyzet alakulásának a figyelemmel kísérése is elkerülhetetlen, és ha a tényezők azt indokolttá teszik, akkor idejében meg kell ejteni a szükséges óvintézkedéseket. Megtörténhet, hogy szeptember környékén ismét szigorúbb intézkedéseket leszünk kénytelenek foganatosítani. Szerbia nem befolyásolhatja a tényt, hogy világjárvány van hatályban. Persze ha a védőoltás esetleg valóban elérhetővé válik az év végéig, akkor ideális esetben a következő évben Szerbiában is megkezdődhet a védőoltással történő immunizáció. Mondanom sem kell, hogy ez mennyire megkönnyítené mindenkinek a helyzetét. Ha elérhetővé válik a vakcina, többé nem kell azon morfondírozni, hogy lesz-e második hulláma a járványnak.
Mit várnak a kollektív immunitás jelenlegi szintjét feltérképezni hivatott felméréstől?
– Ez a felmérés azért fontos, mert általa a jelenlegihez képest hitelesebb kép alakul ki a fertőzöttek nemi, életkorbeli és földrajzi eloszlásának tekintetében. A bizonyítottan fertőzöttek földrajzi eloszlása igencsak eltérő. Szeretnénk tudni, hogy jelenleg mekkora a kollektív immunitás, hiszen amikor a szintje eléri a 60-70 százalékot, akkor védettnek tekinthetjük a szerbiai lakosságot. Összetett tudományos felmérésről van szó, amelyben 7 ezer család vesz részt, és két hónapon át tart. A felmérés arra is rámutat majd, hogy mekkora volt azoknak az aránya, akik tünetmentesen vészelték át a fertőzést.
Mikor teremtődhetnek meg annak a feltételei, hogy az egészségügyi intézményekben ismét el lehessen végezni azokat a szakorvosi vizsgálatokat, amelyeket az elmúlt időszakban a járvány okán elodáztak, illetve nem végeztek el, azaz mikor térnek vissza a SARS-CoV-2 előtti mindennapok az egészségügyi intézményekbe?
– Talán túlságosan optimista vagyok és a kollégáim bírálnának emiatt, de hiszem, hogy már május végén vagy június elején megteremtődnek annak a feltételei, hogy az érintett páciensek és polgárok időpontot kapjanak ezekre a vizsgálatokra. Vegyük példaként a Niši Klinikai Központot, ahol jelenleg 702 üres ágyat tartanak nyilván, míg nemrégiben megtörtént, hogy csupán 70 üres ágyunk volt. Ez hitelesen szemlélteti, hogy mennyire jobb a helyzet az egészségügyi intézményekben.
