A vita megnyitásakor Slaviša Grujić tartományi művelődési és tájékoztatási titkár kifejtette, a törvények által szavatolt kisebbségi tájékoztatásnak nem csupán az információk továbbításában, hanem a nemzeti közösségek helyzetének, egymás közötti kapcsolatainak ápolásában is nagy jelentősége van. Olyan fontos kérdések merülnek fel e médiumok kapcsán, mint például azok finanszírozása – tette hozzá. Ennek a kérdésnek megfelelő figyelmet kell szentelni, s arra kell törekedni, hogy a folyamat teljesen átlátható legyen – mondta.
Dragana Nikolić Solomon, a szerbiai EBESZ-küldöttség médiaügyi kérdésekkel megbízott osztályának vezetője közölte, hogy e szervezet immár egy évtizede támogatja a nemzeti tanácsok tevékenységét, annak a 2009-ben elfogadott törvénynek azonban, mely lehetővé tette, hogy sajtóorgánumok alapítói jogait gyakorolják e testületek, negatív következményei is lettek a szerkesztéspolitikába történő különféle beavatkozások miatt. Jelentősnek nevezte a készülő tájékoztatási törvény egyik előirányzott rendelkezését, mely szerint a nemzeti tanácsok nem lehetnek médiumok közvetlen alapítói, csupán az általuk létrehozott alapítványok és intézmények hozhatnak létre médiumokat.
– Lényegi változás ez által nem következik majd be a kisebbségi médiumok finanszírozása terén, s fennmaradásuk tekintetében sem merülnek fel veszélyek. Egy olyan törekvésről van szó, amely a polgárok tájékoztatásának javítását szolgálja. A javasolt változásokkal kapcsolatos közvita még folyamatban van, így a nemzeti tanácsok is elmondhatják arról véleményüket. Lényegében annyi változik, hogy a médiumokat nem a tanácsok, hanem az általuk létrehozott alapítványok alapíthatják meg. Az igazgatóbizottságok tagjainak legfeljebb egyharmadát képezhetik a tanács képviselői, kétharmadát pedig a nemzeti közösség értelmiségének, művelődési életének, oktatásának a képviselői alkotják majd a törvénytervezet szerint – magyarázta Nikolić Solomon.
Az EBESZ képviselője lapunknak elmondta, azt is figyelembe kell venni, hogy a kisebbségi sajtó nem képes önmagát fenntartani, s az állam támogatására szorul. Az államnak megfelelő jogi keretet kell szavatolnia ezeknek a médiumoknak az állandó finanszírozásához – húzta alá. Solomon szerint ellenőrizni kell a minőségi tájékoztatás meglétét azoknál a médiumoknál, melyeket a 2009-ben elfogadott jogszabállyal összhangban a nemzeti tanácsok vettek át, ugyanakkor elismerte, hogy a többségi nemzet nyelvén működő állami alapítású médiumokban sem jobb semmivel a helyzet, mert a hatalmi pártok politikai befolyása érezhető.
RÉSZREHAJLÁS VAGY FÉLREÉRTELMEZÉS?
A konferencián bemutatták azt a jelentést is, mely a kisebbségi sajtónak a 2012-ben lezajlott választási kampányhoz való viszonyulását elemezte. Szerencsés Zsuzsanna, a Vajdasági Független Újságírók Egyesületének munkatársa közölte: az elemzés felfedett bizonyos különbségeket a nemzeti tanácsok által alapított és a nem ebbe a kategóriába sorolható médiumok között. A jelentés rámutat arra, hogy a nemzeti tanácsok tevékenységét meghatározó legerősebb párt mindenütt kedvezményezett helyzetben volt. Közösségünkön belül a tudósítások során a Vajdasági Magyar Szövetség kimagasló előnyt élvezett a magyar és az országos politikai színtéren szereplő többi párthoz képest is a Magyar Szóban és a Hét Napban egyaránt, a Demokrata Pártot viszont lapunk és a hetilap is elsősorban negatív kontextusban említette – áll a jelentésben. A vajdasági közszolgálati tévé ugyanakkor elsősorban a hatalmi pártok képviselőit, mindenekelőtt a DP-t favorizálta, s sok esetben burkolt propagandát alkalmazott e párt javára. Szerencsés közölte, hogy a Blic mellékleteként tavaly megjelent Édes Otthon törekedett ugyan bizonyos tárgyilagosságra, az azonban, hogy a kampány hevében indult útjára, s három hónap múlva meg is szűnt, arra a szimptómára utal, hogy megint csak egy egyszerű kampányprojektummal állunk szemben.
A jelentés tartalmára reagálva Simon Erzsébet Zita, az MNT tájékoztatási ügyekkel megbízott tanácsosa lapunknak elmondta, számára érthetetlen: miért gond az, ha a magyar lapok a magyar politikával, s a legerősebb politikai párt tevékenységével foglalkoznak, másutt ugyanis minderről hallani sem lehet.
– Hasznos, érdekes adatokat olvashatunk a jelentésben, melyből azonban teljesen egyoldalú következtetéseket vontak le. Számos kérdés vethető fel a megállapításokkal kapcsolatban. Különösen azt tartom durva hozzáállásnak, hogy a kisebbségi médiát jelölték meg az újságírói etika legnagyobb megszegőiként egyes politikai pártok favorizálása miatt. Fel kell tennem a kérdést: hol kaphatnának másutt helyet a vajdasági magyarság kiemelkedő politikusai, ha nem a magyar sajtóban? Az adatok azt is bizonyították, hogy a kampányban sehol másutt nem jelent meg sem a VMSZ, sem más magyar politikai opció. Ha nem csupán a magyar kisebbségi médiát, hanem más nyelvű médiát is figyelembe vesszük, akkor arányát tekintve sajnos teljesen elenyésző a vajdasági magyar politika jelenléte – fogalmazott Simon Erzsébet Zita.
