Az új tájékoztatási törvénynek a fejlett demokratikus országokban megvalósított standardok elérése a célja a 2016-ig szóló médiastratégia célkitűzéseinek figyelembe vételével – jelentette ki Újvidéken a tájékoztatásról és médiumokról szóló törvénytervezet közvitáján Gordana Predić, a művelődési és tájékoztatási minisztérium államtitkára. Fontos előrelépésnek nevezte, hogy az állam fokozatosan kilép a médiumok tulajdonosainak köréből, olyan jogi keretet teremtve, mellyel szavatolható lesz a sajtó szabadsága. Ez, tette hozzá, az európai uniós csatlakozási folyamat egyik előfeltétele is.
A Tartományi Képviselőház nagytermében megtartott közvitán a tervezet részleteit Rade Veljanovski, a jogszabály kidolgozásával megbízott munkacsoport független tagja ismertette. Emlékeztetett arra, hogy az előző tájékoztatási törvényt még 2003-ban fogadta el a parlament, s a technológiai fejlődés és egyéb változások mostanra már indokolttá tették a módosítást. Véleménye szerint először fedezhető fel az a szándék, hogy egyetlen jogszabály rendezze a médiumokat illető minden kérdést, az eddigiekben az volt ugyanis a gyakorlat, hogy egyéb törvények egy-egy rendelkezése tért ki a médiát illető kérdésekre.
Lényegesnek nevezte azt, hogy hosszú idő után a jogszabály bevezeti magának a médiának a fogalmát a hazai jogrendszerbe, annak definícióját pedig az alkotmánnyal és az EU kép- és hangszolgáltatásokról szóló rendelkezéseivel összhangban határozták meg. Veljanovski kiemelte: először jelölték meg közérdekként azt is, hogy a nyilvánosságnak joga van a médiumok révén tájékozódni, s hogy az állam feladatai közé tartozik szavatolni ezt a jogot. Mint mondta, az állam ezáltal nem mentesül azon felelőssége alól, hogy biztosítsa a médiumok zavartalan működéséhez szükséges előfeltételeket.
AZ ÁLLAM KIVONUL
A munkacsoport tagja a továbbiakban kifejtette, hogy a többi érvényben lévő jogszabállyal összhangban változtattak az alapítói jogokat szabályozó rendelkezéseken is, s pontosan meghatározták, hogy a köztársaság, az autonóm tartomány vagy a helyi önkormányzatok a jövőben nem jelenhetnek meg médiaházak alapítóiként. A médiumok többé nem tölthetik be közvállalatok szerepét – húzta alá.
Veljanovski közölte, hogy 2014. december 31-ig minden sajtószervnek alkalmazkodnia kell majd az új előírásokhoz, vagyis addigra ki kell vonulnia az államnak a sajtótermékek tulajdonosi viszonyaiból. Némileg jelentenek kivételt a nemzeti tanácsok, azok ugyanis részt vehetnek médiumok alapításában, de nem közvetlenül, ahogyan arra a 2009-ben elfogadott törvény lehetőséget adott. Intézményeket és alapokat hozhatnak ezek a testületek létre, s ezeknek van joguk alapítóként részt venni kisebbségi médiumok létrehozásában.
A változásokkal kapcsolatban a nemzeti tanácsok képviselői aggodalmuknak adtak hangot, s azt sérelmezték, hogy a törvény nem vette eléggé komolyan, milyen nehéz helyzetben vannak a kisebbségi sajtóházak. Egyesek szerint komoly problémát jelent a törvény által előirányzott projektfinanszírozási elképzelés is, legalábbis abban az esetben, ha a kisebbségi és a többségi nemzet nyelvén szóló médiumoknak ugyanabból a masszából ítélik majd oda a pályázatokon nyert összegeket, s nem alkalmaznak pozitív diszkriminációt a kisebbségi sajtóval szemben. Ezek ugyanis közel sem tekinthetők olyan konkurensnek, mint a szerb médiaházak.
KOMPROMISSZUMOS MEGOLDÁS
A Magyar Szónak Veljanovski elmondta, hogy nem látja okát a nemzeti tanácsok aggodalmainak.
– A törvény szándéka éppen az, hogy a kisebbségi sajtó továbbra is fenn tudjon maradni. A hatalom mindegyik szintjéhez fordulhatnak majd részfinanszírozási segítségért, legyen szó a helyi önkormányzatokról, tartományról vagy köztársaságról. Én arra számítok, hogy legalább akkora állami támogatásra tesznek majd ekképp szert, mint a korábbiakban, ha pedig javul az ország pénzügyi helyzete, nem látom okát, miért ne szerezhetnének meg még több pénzt is.
A munkacsoport képviselője szerint a jogszabály célja szavatolni a kisebbségi sajtó számára ugyanazt, amit a többségi sajtó számára szavatolni igyekszik.
– Rendkívül fontos kérdésről van szó: a függetlenségnek a szavatolásáról, a szerkesztéspolitikának az önállóságáról beszélünk. Egy kompromisszumos megoldást találtunk, mellyel összhangban a nemzeti tanácsok közvetett módon, alapítványok révén vehetnek majd részt a sajtóorgánumok alapításában. Nem arról van tehát szó, hogy mindent elveszünk ezektől a testületektől. Arra viszont nem lesz lehetőség, hogy médiumokat alapítsanak, és azok igazgatását teljesen egyedül végezzék. Az igazgatóbizottságok egyharmada kerülhet majd ki a tanácsok tagjainak köréből, kétharmadát pedig független szakértőknek kell alkotniuk. A főszerkesztőket nyilvános pályázatok útját választják majd meg, ami megfelelő alapot nyújt ahhoz, hogy a hatalom minden szintjén egyforma viszonyulásban részesítsék az adott médiumot – fogalmazott Rade Veljanovski.
MI A GARANCIA?
A Vajdasági Újságírók Független Egyesületének (NDNV) egyik javaslata szerint az igazgatóbizottságok fennmaradó kétharmad részének felét az adott médium foglalkoztatottjait képviselő személyeknek kellene képezniük, a bizottságok egyharmadát tennék így ki a független képviselők, értelmiségiek, civil szervezetek tagjai. Az egyesület észrevételeit ismertetve Nedin Sejdinović, az NDNV végrehajtó bizottságának elnöke közölte, a törvénynek tartalmaznia kellene olyan garanciákat, melyek kötelezővé tennék az állam számára, hogy bizonyos összeget elkülönítsen a média számára, ellenkező esetben ugyanis félő, hogy a kívánt hatással ellentétes következmények szemtanúi leszünk a közeljövőben. Javasolta emellett, hogy a közérdeket definiáló kitétele a jogszabálynak tartalmazza a többnyelvűséget, multikulturalizmust kiemelő meghatározást is.
A tájékoztatásról és médiumokról szóló törvény javaslata a tervek szerint áprilisban kerül a köztársasági parlament elé, így azt akár a jövő hónap végéig el is fogadhatja a képviselőház.
