Március elején bocsátották közvitára a köztájékoztatási és médiatörvény tervezetét, amelynek bizonyos rendelkezései ellen eddig egyebek mellett a Magyar Nemzeti Tanács Tájékoztatási Bizottsága, a Vajdasági Magyar Szövetség és Szabadka városi képviselő-testülete fogalmazott meg állásfoglalást.
A törvénytervezet értelmében a köztársaság, a tartomány és a helyi önkormányzatok sem lehetnek tájékoztatási eszközök alapítói. Közvetlen módon a nemzeti tanácsok sem jelenhetnek meg alapítóként, csakis egy nemzeti tanácsi alapítású alapítvány beékelődésével vehetnek részt a médiumok alapítói struktúráiban. A pénzelés tekintetében is egy lényegbeli újdonságot fogalmazott meg a törvényalkotó, nevezetesen: a normatív helyett projektalapú támogatási rendszer lépne hatályba.
A témáról Simon Erzsébet Zitával, az MNT tájékoztatási ügyekkel megbízott tanácsosával, Dinko Gruhonjićtyal, a Vajdasági Újságírók Független Egyesületének elnökével és Kókai Péterrel, az MNT Tájékoztatási Bizottságának alelnökével beszélgettünk.
MÓDOSÍTÁSRA SZORUL
Részint hiányos, részint következetlen, részint pedig túlszabályoz bizonyos területeket, értékelte lapunknak nyilatkozva a médiatörvény tervezetét Simon Erzsébet Zita, az MNT tájékoztatási ügyekkel megbízott tanácsosa, akinek az is szemet szúrt, hogy a tervezet mindössze két szakaszban taglalja a kisebbségi tájékoztatás területét.
– Az állam teljes kivonulását irányozzák elő a médiaalapítás területéről, méghozzá olyan módon, hogy még pénzelés útján se befolyásolhassa a médiát. A pénzelési rendszerrel az a gond, hogy megszűnne az úgynevezett normatív támogatás és kizárólag projektalapú támogatás útján pénzelnék a médiát. A projektalapú pályáztatási pénzelés 90 százalékban médiatartalmakra vonatkozna, tehát gyártási projektekkel pályázhatnának az érintettek évente egyszer, legfeljebb kétszer. A keretösszeg legfeljebb öt százaléka írható ki a nemzeti közösségek és a különleges kategóriák jogérvényesítésének a megvalósítására. Ez alatt az öt százalék alatt értendő valószínűleg az az összeg, amely működésre fordítható. Félő, hogy ez a pénz nem lesz elegendő az összes magyar nyelven tájékoztató média pénzelésére. Az sem derül ki a tervezetből, hogy ki szavatolja a pályázatokat elbíráló bizottság függetlenségét, valamint az sem, hogy az összes pályázó elnyeri-e az általa igényelt pénzt. A magánosítás témája szintén aggaszt. Valamennyi médiumot magánosítanák, kivéve a Szerbiai és a Vajdasági Rádiót és Televíziókat nem. A nemzeti tanácsok már csak közvetve, alapítványok vagy intézmények által lehetnének média alapítói. Ez utóbbi elfogadható megoldás – magyarázta Simon.
Az MNT tanácsosa a tervezet 54. szakaszát is elgondolkodtatónak tartja, amely kimondja: „Az újságírónak nem szűnhet meg a munkaviszonya, nem csökkenthető a szerződtetett bére, sem munkahelyi státusa azért, mert a tömegtájékoztatási eszközben valós állítást közölt, illetve állást foglalt vagy véleményt mondott, továbbá azért sem, mert álláspontját vagy véleményét a médiumon kívül, személyes állásfoglalásként közölte.”
A sajtószabadság és a szólásszabadság a tények, illetve a tényeken alapuló hírek, információk, történések tárgyilagos közlését jelenti, ez pedig a közszolgálati médiaszolgáltatás alapvető követelménye – mondta ehhez kapcsolódóan Simon, hozzátéve: „A vélemény-újságírás más, nem hírközlés, nem tájékoztatás. A törvénytervezet viszont törvényes szintre emelné a személyes – tehát nem objektív, hanem kimondottan szubjektív – állásfoglalást, vélemény-nyilvánítást, talán még a minősítést is, méghozzá büntetlenül.”
A törvénytervezet több tekintetben is módosításra szorul, mert tulajdonképpen a szerzett jogok csorbítását vetíti előre, és félő, hogy a magyar tájékoztatás szűkítését idézi majd elő, hangsúlyozta Simon.
A VERSENGÉS ELŐRELENDÍT
Dinko Gruhonjić, a Vajdasági Újságírók Független Egyesületének (NDNV) az elnöke jónak tartja a tervezet megoldásait. Ismeretes az NDNV álláspontja, hogy a nemzeti tanácsok alapította médiumokban a gyakorlatban nem valósul meg a sajtószabadság, nyilatkozta Gruhonjić, mondván, hogy a tervezetben igyekeztek megtalálni a legjobb megoldást a nemzeti tanácsok olykor végzetes befolyásának a kizárására a szerkesztéspolitikából. Senki sem kérdőjelezi meg a nemzeti tanácsok alapítói jogát, viszont a nemzeti tanácsok és a tájékoztatási eszközök között alapítóként egy alapítványnak kell megjelennie, magyarázta Gruhonjić.
– Az alapítványok igazgatóbizottságának tagságát egyharmadban adhatnák a nemzeti tanácsok, egyharmadban az adott média alkalmazottai, egyharmadban pedig független médiaszakértők. Ilyen módon sokkal nagyobb esélyekkel lehetne szavatolni a nemzeti tanácsok alapította kisebbségi médiumok szabadságát. A többi kisebbségi, vagy részben kisebbségi médium a magánosítás folyamatába fog lépni. Ebben a folyamatban különös figyelmet kell fordítani arra, hogy a kisebbségek szerzett jogát a tájékoztatásra senki sem rövidítheti meg. A korábbi magánosítások során jellemző rossz tapasztalatokat szintén szem előtt kell tartani, hogy ebben a privatizációs hullámban ezeket elkerüljük. A médiatörvény értelmében megíródik majd a médiamagánosítás szabályzata, amely mentén előírások szavatolják a kedvező kimenetelt – összegezte Gruhonjić.
Az NDNV elnöke nem véli úgy, hogy az új pénzelési rendszer kedvezőtlen lenne, ugyanakkor elismerte, hogy bizonyos médiumok biztosan tönkremennek emiatt, de nem a kisebbségi médiumok. A nemzeti közösségek nyelvén történő tájékoztatás közérdek, a közérdek pedig egyértelműen megfogalmazásra került a jogszabály tervezetében, fejtegette Gruhonjić, hangsúlyozván: az önkormányzatoknak, a tartománynak és a köztársaságnak is kötelessége lesz pénzelni a közérdeket, vagyis a nemzeti közösségek nyelvén megvalósuló tájékoztatást.
– Persze nem szabad megengedni, hogy ugyanazok a visszaélések történjenek meg, mint 2007-ben, amikor anyagilag igencsak megérte kisebbségi médiummá avanzsálni. Tudom, hogy sokan féltik a Szabadkai Rádiót. Jómagam hiszem, hogy a Szabadkai Rádió a magánosítás után is fennmarad a piacon, hiszen négy nyelven sugároz, több mint negyven éve áll fenn és a környéken sem szakmaiság, sem egyéb szempontból nincsen konkurenciája. Ugyanakkor úgy vélem, hogy valóban utat kell engedni a versengésnek. Jó, hogy a törvény elfogadása esetén programokat pénzelne az állam és nem kizárólag egyesek fizetését – fogalmazott Gruhonjić.
A LÉNYEGI PROBLÉMA
Kókai Péter, a Magyar Szó volt főszerkesztője, az MNT Tájékoztatási Bizottságának alelnöke szerint a nemzeti közösségek szempontjából a törvénytervezetnek az a rendelkezése az egyik leglényegesebb, amely értelmében a nemzeti tanácsok közvetlenül nem lehetnek alapítói tájékoztatási eszköznek. A törvénytervezet írói saját elmondásuk szerint egy Salamoni-megoldást választottak: a médiumok és a nemzeti tanácsok közé alapítóként beékelődne egy alapítvány, magyarázta Kókai, hozzátéve, hogy a törvény írói szerint ez egy fokkal megnehezíti a nemzeti tanácsok alapítói jogának a gyakorlását, viszont nem lehetetleníti azt el. Lényegileg ez a rendelkezés nem változtat a jelenleg meglévő rendszeren, véli Kókai.
– Ennél sokkal fontosabbak a magánosításra vonatkozó elképzelések. Határozott a törvényalkotói szándék, hogy az állam a jövőben a legalacsonyabb szinten sem lehet médiumok alapítója. Helyi tájékoztatási rendszerünk tekintetében ez a lényegi probléma. Számos kis-, vagy nagyvárosi magyar nyelven sugárzó rádiónk van, a még kisebb településeken pedig a havonta, vagy negyedévente megjelenő helyi lapok a jellemzőek. Ezek a kicsi, helyi, de fontos tájékoztatási eszközök túlélésüket javarészt annak köszönhették, hogy anyagi támogatóként ott állt mögöttük az önkormányzat és normatív alapon biztosította a pénzt a működésükhöz. Ezt lehetetlenítené el a médiatörvény. Sok esetben ez a médiumok megszűnését jelentené. Egérutat azért hagyott a tervezet, nevezetesen: az önkormányzatok pályázatot írhatnak ki, vagyis projektalapú támogatás valósulhat meg. A magánosításra vonatkozó tervek miatt az érintettek feltehetőleg veszélyeztetve érzik megmaradásukat. A magyar közösség számára e miatt a rendelkezés miatt elfogadhatatlan a törvény. Sok magyarul, vagy részben magyarul tájékoztató médiumunk kerülhet veszélybe – fogalmazott Kókai.
A tervezet elfogadhatatlan a nemzeti közösségek számára Egyebek mellett a médiatörvény tervezetéről volt szó pénteken Pancsován is, a nemzeti tanácsok koordinációs testületének az ülésén. Várkonyi Zsolt, az MNT Közigazgatási Hivatalának elnöke az ülés után lapunknak elmondta: a nemzeti tanácsok egyetértenek az MNT Tájékoztatási Bizottságának az álláspontjával és javarészt ugyanazokat a rendelkezéseket, elképzeléseket kifogásolják. Ilyen formájában a médiatörvény tervezete elfogadhatatlan a nemzeti közösségek számára, mondta Várkonyi, hozzátéve, hogy a nemzeti tanácsok koordinációs testületének közös álláspontját az ülés elnöklője eljuttatja az illetékes minisztériumnak. |