A Tartományi Képviselőház Tájékoztatási Bizottságának pénteki ülésén a tájékoztatásról és médiáról szóló törvény tervezetét vitatták meg a képviselők. A bizottsági tagok szavazattöbbséggel elfogadták a tartományi művelődési és tájékoztatási titkárságnak a dokumentum szövegével kapcsolatos megállapításait, melyeket Kalman Kuntić segédtitkár ismertetett a jelenlévőkkel.
Lapunknak is Kalman Kuntić nyilatkozott a titkárság kifogásairól.
– Továbbra sem kristályosodott ki a közszolgálati szereppel bíró médiumok finanszírozási problémáinak megoldása, nem beszélhetünk stabil és kiszámítható pénzelésről. E probléma nemcsak a többségi nemzet nyelvén szóló, hanem a nemzeti közösségek nyelvén szóló médiumokat is érinti, különösen nagy gondnak számít tehát Vajdaság területén – fogalmazott.
Mint mondta, a törvény a helyi médiumok kötelező privatizációját is előírja, amivel a tartományi tájékoztatási titkárságnak nem is lenne gondja, ha a jogszabály pontosan meghatározná a tulajdonjogi viszonyok átalakításának a módját is, mellyel szavatolható lenne, hogy e médiumok valóban fennmaradjanak és továbbra is sugározzák műsoraikat a különböző közösségek nyelvein.
– Kifogásoljuk azt a módszert is, melyet a törvény a nemzeti közösségek médiumaival szemben alkalmaz, voltaképpen ugyanis kizárja ezeket a közösségeket abból a folyamatból, amellyel saját médiaházaikat megalapíthatják.
Kuntić aláhúzta, hogy a törvény kizárólag pályázati pénzelést irányoz elő, melynek valóban pozitív szerepe van olyan közegekben, amelyekben több média működik, s ahol szükséges egyfajta pluralizmusnak a szavatolása, másutt azonban káros is lehet.
– Azoknak a médiaházaknak a fennmaradása érdekében, amelyekről a nemzeti tanácsok úgy vélik, stratégiai fontossággal bírnak a tájékoztatásról szóló közérdek megvalósításában, biztos finanszírozási forrásokat kellene szavatolni – állapította meg.
Nyilatkozatában hozzátette: a jogszabály tervezetében a fővárosi médiumok azon igyekezete is felfedezhető, amelynek a pályázati pénzek oroszlánrészének az „eltulajdonítása” a célja. A segédtitkár szerint ugyanis a szöveg egyetlen szakasza sem szavatolja azt, hogy a helyi médiumok az önkormányzatoktól megkapják majd a működésükhöz szükséges összeget, s ezután fordulnak a pályázatok felé – ellenkezőleg: kizárólag pályázatokról van szó.
– Egyértelmű, hogy ezeken a pályázatokon a nagyobb, felkészültebb, technikailag fejlettebb sajtóorgánumok nyerik majd el a támogatásokat, különösen olyan feltételek között, amikor a bizottságokban szakemberek ülnek majd, ami sajnos nem jelenti azt, hogy a helyi önkormányzatok képviselője vagy az ombudsman is helyet kaphat, akik esetleg odafigyelnének a problémát jelentő aránytalanságokra.
Pelt Ilona, a Vajdasági Magyar Szövetség képviselője is a médiumok fenntartási és működési költségeinek pénzelési rendszere miatt tartja rossznak a törvénytervezetet.
– Ha megvonjuk a normatív támogatást, akkor kérdésessé válik a Magyar Szónak és a Hét Napnak a kiadása, fennmaradása is. A helyi médiumok esetében sem lenne szabad megvonni azt a lehetőséget, hogy azokat támogassa az adott önkormányzat, meg kellene akadályozni az olyan következményeket, mint amilyet a Zombori Rádió esetében tapasztalhattunk. Ha a privatizációt viszik véghez, akkor nem kérdéses, milyen sorsra jut a kisebbségi tájékoztatás – szögezte le Pelt.
Damir Zobenica, a Szerb Haladó Párt képviselője az ülésen közölte, hogy pártja semmi olyan javaslatot nem tud támogatni, ami Bojan Pajtić kabinetjéből érkezik. A tartományi vezetőséget azzal vádolta meg, hogy már így is ellenőrzése alatt tartja az újvidéki média kilencven százalékát, így teljesen értelmetlennek tartja az e pártok részéről érkező kifogásokat. Az SZHP teljes mértékben kiáll a törvénytervezet javasolt szövege mellett – tette hozzá.
