Új osztályozási módot vezethetnek be

Az idei tanévben a szerbiai oktatásban számos változást jelentettek be, amelyek egy részét már elfogadták, néhányat pedig a következő hónapokban és években hajtanak végre. A Szerbiai Iskolaigazgatók Egyesülete javaslatot készített elő az oktatási minisztériumnak, amely szerint megváltoztatnák az osztályzásra vonatkozó szabályzatot, hogy az iskolai félévek végén igazságosabb legyen a tanulók tudásának az értékelése, és csökkenthető legyen a kampányszerű tanulás.

A megfontolandó javaslatok közül kiemelkedik az osztályozás új módja. Az iskolaigazgatók ugyanis azt javasolják, hogy az átlagjegyet két tizedessel jelöljék, ami azt jelenti, hogy hogy annak a diáknak, aki az elégséges, kettes osztályzatért felel, az aritmetikai középértéknek el kell érnie az 1,75-öt. A 2-től 5-ig terjedő osztályzatok esetében pedig azt javasolják, hogy azok ne egészek legyenek, hanem 2,5, 3,5 vagy 4,5. Mindez hozzájárulna a diákok objektív megítéléséhez és megfelelő módon lehetne értékelni a tanulók munkáját.

Aleksandar Markov, a Belgrádi Gimnáziumok Fórumának elnöke szerint az osztályzat nem a tanulói tudás mutatója.

– Az osztályzatokkal a tanulókat arra ösztönzik, hogy csak az osztályzatért tanuljanak, nem a tudásért. Korábban javasoltuk a tanulók negyedévente és félévenkénti külső tesztelésének bevezetését, valamint azt, hogy a teszteket az Oktatásfejlesztési Intézet állítsa össze és juttassa el az iskoláknak. Így visszajelzést kapnának a dolgokról – mondta Aleksandar Markov a Blic napilapnak.

Dejan Anđelović, a szabadkai Kizúr István Általános Iskola igazgatója úgy véli, nem sokat változtat az, hogy a kettes zárásának feltétele 1,75 lesz.

– Számomra sokkal fontosabb, hogy mi van ennek az osztályzatnak a hátterében, és hogy a gyerekeket megtanították-e a gyakorlatban és az életben alkalmazható funkcionális ismeretekre. A kollégák tanulmányozták és kezelték a problémát, de én személy szerint nem vagyok az osztályzat hajszolása mellett. Fontosak a továbbtanulás szempontjából, de sokkal fontosabbak a tantervi változtatások, és az, hogy mit fogunk tanítani a gyerekeknek. Lényeges az is, hogy megszabaduljunk a felesleges információktól – mondja Dejan Anđelović. Megállapodás született abban is, hogy csökkenteni kell a felesleges anyagokat. Javasolják továbbá, hogy foglalkozzanak többet nemzeti történelemmel és földrajzzal, irodalommal, Szerbiát pedig a tantárgyak minden szegmensén keresztül tanítsák.

Ivan Ružičić, az Iskolaigazgatók Egyesületének igazgatója szerint a társaság tagjai az egyes tantárgyak tanárhiányának problémáját is elemezték, illetve a nyugdíjas oktatók és egyetemisták rendezett, pontos jogi megoldás szerinti bevonását is javasolták, mert a jelenlegi eljárás bonyolult. Ez elsősorban a német nyelv, fizika, matematika és informatika szakos tanárokra vonatkozik. Egy másik lehetőség, hogy a szakmai gyakorlati rendszer segítségével kötelezővé válik, hogy az oktatói karok hallgatói mesterképzésük legalább egy félévét az iskolában és a közvetlen tanításban töltsék az adott iskola mentorának felügyelete mellett.

 – Tanúi vagyunk annak, hogy már most óriási a generációs szakadék a nyugdíj előtt álló tanárok és a fiatalabb kollégák között – tette hozzá.

Az iskolaigazgatók rámutatnak a projektoktatás hátrányára is. A bevezetett szabadon választható tantárgyi csomagok révén a diákok nem a tudásért, hanem az osztályzatért tanulnak. Javaslatunk az, hogy fokozatosan csökkentsék a választható programok számát – mondta el az egyesület igazgatója.

Milorad Antić, a Szerbiai Iskolaigazgatók Egyesületének tagja úgy véli, hogy az iskolai gyakorlatot és az elméletet ki kellene egyenlíteni, mert különben a megszerzett diploma nem ér semmit.

 – A gyakorlati oktatásra és a testnevelésre kell koncentrálni. Versenyekre, iskolák közötti megmérettetésekre van szükség. A tanulók negatív energiáitól csak sporttal vagy különféle szakcsoportokkal, például iskolai színjátszással, tánccal tudunk megszabadulni. A gyakorlati oktatást a tudáshoz kell kötni. Igaz, szükségünk van reformra, de olyanra, amely működőképes lesz, és az állam és a polgárok, tehát a diákok érdekét is szolgálja – mondta Antić.