A PISA-felmérések három fő területe a szövegértés, a matematika és a természettudomány, emellett már több alkalommal sor került a problémamegoldás felmérésére is – ez volt a fő témája dr. Csapó Benő szegedi egyetemi tanár tegnapi előadásának, amelyet a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar Téli Egyetemén tartott. Az érdeklődő pedagógusok a többi között a problémamegoldó gondolkodás méréséről is hallhattak. Arra a kérdésre, hogy miként lehet mérni a diákok problémamegoldó gondolkodását, a következő választ kaptuk:
– A problémamegoldó gondolkodás az egyik legnehezebben fejleszthető terület, mivel sokféle modellt alkottak már róla, pontos szerkezetét még nem ismerjük. A kérdés egyik legjelentősebb kutatója a magyar származású Pólya György, aki felállította azt a modellt, amelyet mindmáig használunk – mondta Csapó Benő. Szerinte diákok problémamegoldó készsége azért nem fejlődik eléggé, mert az iskola kevés olyan tevékenységet kínál, amikor valóban gondolkodásra van szükség, és emiatt a későbbiekben, egyetemi tanulmányaik alatt is sok nehézségbe ütköznek. Az iskola többnyire kész tudást közvetít, kevés felfedezni valót hagy a tanulókra.
– A PISA-felmérésekben csak úgy lehet a teljesítmények időbeli változását vizsgálni, ha közben maguk a mérőeszközök nem változnak. Ezért minden mérési ciklusban van egy negyedik területet is, amelyet innovatív területnek neveznek, és ennek keretében 2003-ban került sor először a komplex problémamegoldás vizsgálatára. Ez már akkor nagy siker lett, mivel még azok között az országok között is meg tudta mutatni a különbségeket, amelyek a szövegértésben, a matematikában és a természettudományban hasonló szinten voltak. Kilenc évvel később újra sor került a problémamegoldás mérésére, és a kutatók ezúttal a számítógépes technológia segítségét is igénybe vették. Ez lehetővé tette, hogy a diákoknak egy dinamikusan szimulált környezetben oldjanak meg a valóságos helyzeteket modellező, de valójában kitalált történetekre épülő problémákat. Így sok olyan feladatot lehetett készíteni, amelynek a tartalmáról a diákoknak semmilyen tárgyi tudása nincs, így tisztán lehetett mérni a gondolkodásbeli teljesítményeket.
– A gyermekek nagyon szeretik az olyan feladatokat, amelyek interakcióba lépnek egy számítógéppel modellezett rendszerrel, például halakat vagy háziállatokat etetnek. Meg kell figyelniük, hogy az egyes beavatkozásoknak mi a következménye, majd az így megszerzett tudást kell a feladat következő részében alkalmazni. Ezekkel a kitalált problémákkal, amelynek során csak azt a tudást lehet használni, amit saját maguk szereznek meg a feladat megoldása során, jól lehet modellezni a 21. század hétköznapi szituációit is, amikor újabbnál újabb eszközök kerülnek a kezünkbe, amelyeket akkor is tudnunk kell kezelni, ha nem áll rendelkezésre használati útmutató – szögezte le Csapó Benő.
Az európai eredmények nagyon megdöbbentőek, hiszen a 2012-es PISA-felmérés szerint problémamegoldásban a világ legjobban teljesítő kilenc országa között nincs európai. Finnország eredménye is csak a tizedik helyre lett elég, az ázsiai országok, Kanada és Ausztrália is megelőzik Európát. Amikor ugyanezeket az eredményeket úgy elemezték a kutatók, hogy a diákok problémamegoldó készségét összehasonlították azzal, ami a szövegértési, matematikai és természettudományi tudás alapján várható volt, szintén meglepő eredmények születtek. Korea és Japán után Szerbia végzett a harmadik helyen, ám Magyarország messze elmaradt a várakozásoktól – hangzott el Csapó Benő csütörtöki előadásán a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon. Az előadó szerint a távol-keleti országok diákjai azért teljesítenek jól mindegyik PISA-felmérésen, mert az ottani iskolák sokkal több kreatív feladatot adnak a diákoknak. Az oktatás eredményei ma már a gazdasági termelési kultúrában is tükröződnek. A világ legjobb gépjárműveit, elektronikai eszközeit ma már itt állítják elő. És míg korábban csak a nyugaton elsajátított módszereket másolták, ma már saját kutatási-fejlesztési eredményeikre építve előzik meg a világot. Csapó Benő szerint Japánban és Dél-Koreában sokkal szisztematikusabb az oktatási rendszer, mint Európában. A 2015-ös PISA-felmérés eredményei alapján a világ legjobbjai Szingapúr, Japán, Észtország, Kína és Finnország diákjai voltak. Csapó Benő leszögezte, hogy az USA, Kanada, Németország, illetve az előbb említett országok oktatási rendszerét a kutatók nem azért említik példaként, hogy a magyarországi diákoknak és pedagógusoknak kisebbrendűségi komplexusa legyen, hanem azért, hogy megmutassák, kitartó erőfeszítésekkel hatékonyan lehet az oktatási rendszereket fejleszteni.
Az oktatási rendszer fejlesztése nemcsak az ország vezetőin múlik, hanem a pedagógusokon, a diákokon és a szülőkön is. Csapó Benő abban látja a megoldást, ha a finn pedagógusokhoz hasonlóan a magyarországi és a szerbiai óvodapedagógusokat, tanítókat és tanárokat is arra készítik fel, hogy állandóan fejlődjenek és javítsák saját munkájuk eredményességét.
Az idei Téli Egyetem e napján az oktatásinformatikáé volt a főszerep, hiszen a pedagógusok a délután folyamán két továbbképzésen vehettek részt. A tanítók és óvodapedagógusok kompetenciájának fejlesztése a matematikai fogalmak kialakításában elnevezésű képzést dr. Pintér Krekić Valéria, dr. Takács Márta, mgr. Kovács Elvira, a szabadkai MTTK egyetemi tanárai tartották. A robotok alkalmazása az oktatásban (óvodától a középiskoláig) elnevezésű továbbképzést dr. Námesztovszki Zsolt és Kőrösi Gábor tartották.