A középiskolások érettségi vizsgájának teljes megreformálásáig még sok munka vár a szerbiai oktatásügyi minisztériumra. A standardok kidolgozása, a vizsgabizottságok tagjainak kinevezése mind olyan feladatok, amelyeket az elkövetkező három évben el kell végezniük.
Az érettségi reformját megelőzően szeptembertől sor került a gimnáziumi tanterv reformjára, és az oktatási intézmények tavaly, a tanév kezdetén kijelölhettek két választott tantárgyat az oktatási minisztérium által felkínált hat tantárgyból. Petkovics Márta, a szabadkai Svetozar Marković Gimnázium földrajztanárnője szerint a beígért könnyítés nem valósult meg, mivel a tanulók óraszáma növekedett.
– Az oktatási minisztérium által kijelölt hat tantárgyat csak szakos tanárok tudják előadni. A választott tantárgyak előnye, hogy a diákok több mindent megtanulhatnak, és ezáltal gazdagodik a világról alkotott képük. A választott tantárgyak tanítását jól át kell gondolni. Nem kaptunk pontos utasítást arról, hogy egyes tantárgyakon belül mit is csináljunk – mondta.
A szerbiai oktatási minisztérium ezen reformja alapjául szolgál a 2021-től bevezetett állami érettséginek. Jelenleg a középiskola második osztályába járnak a diákok, akik először mehetnek ki a közös érettségre, és nem kell felvételi vizsgát tenniük.
Marija Krneta, az oktatási minisztérium szakmunkatársa korábban azt nyilatkozta, hogy az állami érettségi vizsga három részből fog állni. Az egyik teszt anyanyelvből lesz, a másik pedig matematikából. A harmadik vizsgán a gimnazisták egy hat tantárgyból álló listáról választhatnak, a szakközépiskolások és a művészeti iskolába járó tanulók pedig egy olyan listáról, amely valójában egyet jelent a képességi, vagyis a szakvizsgával. Az anyanyelvi és matematikavizsga mindenki számára egyforma lesz, ám a harmadik, alkalmassági vizsgát pedig a felsőoktatási intézmények írják elő. Fontos megjegyezni, hogy minden szerbiai végzős középiskolás egy időpontban fogja megírni a teszteket.
Petkovics Márta jónak tartja az általános érettségi bevezetését, hiszen az a tapasztalat a környező országokban, hogy ez a rendszer bevált.
– Előnyei, hogy egységes lesz a követelményrendszer a gimnázium elvégzése után, egy időben történik, és nem lesz felvételi az egyetemi karokon. Az egyetemi karok és a főiskolák felvételijét eddig az nehezítette, hogy a felsőoktatási intézmények felvételi vizsgája karonként különbözik. Annyi biztos, hogy nagyon fel kell készíteni a diákokat a jövendőbeli általános érettségire – mondta Petkovics Márta. Hozzátette, hogy az anyaországi tapasztalat alapján az írásbeli érettségi vizsgák után minden tantárgyból van szóbeli vizsga is. A szabadkai Svetozar Marković Gimnázium tanárnője jónak tartja ezt, mivel a szóbeli vizsgának köszönhetően kifejezésre jut a diákok verbális készsége.
Iso Planić, a szabadkai Politechnikai Iskola igazgatója szerint az állami érettségi vizsga előnye, hogy a középiskolás tanulók egységesen, ugyanazon kritériumok szerint fognak érettségizni.
– Azért is új a rendszer, mert a diákok az érettségi vizsgák eredményei alapján tudnak bekerülni a szerbiai egyetemekre és főiskolákra. A szabadkai Politechnika Iskola Vuk-diplomás tanulója ugyanolyan esélyekkel indul a felsőoktatásba, mint bármelyik középiskola Vuk-diplomása. A jövőben a tudás szerint fogják besorolni a diákokat – mondta Iso Planić. Szerinte a szakközépiskolai diákok az általános tantárgyakból hátránnyal indulnak a gimnazistákhoz képest. Ha az építészeti középiskola tanulója teljesen más területen szeretne továbbtanulni, többet kell majd tanulnia az érettségire, több felkészítőre kell járnia, hogy bejusson a kívánt egyetemre vagy főiskolára.
Petkovics Márta elmondta, hogy a szakközépiskolák korábbi reformjával az általános műveltséget adó tantárgyak óraszáma csökkent. A gimnazisták nagyobb eséllyel indulnak, mivel több általános műveltséget adó tantárgyat tanulnak a középiskolai évek során, mint azon társaik, akik szakközépiskola mellett döntöttek. Szerinte a jövőben jól meg kellene gondolnia a nyolcadikos diáknak és a szülőnek is, hogy milyen középiskolát jelöljenek meg a kívánságlistán.
A hároméves középiskolai szakokat választó diákokra 2021-től szakérettségi és záróvizsga vár. A tanulóknak egy bizottság előtt kell megmutatniuk, hogy mit tanultak meg a középiskola ideje alatt a szakmából. A szakérettségi és a záróvizsga módja attól is függ, hogy a diák duális oktatási rendszer szerint tanult-e.
– A diákoknak a szakérettségin be kell mutatniuk, hogy rendelkeznek az oktatási minisztérium által előírt kompetenciákkal, vagyis mindazokkal a készségekkel, amelyek az általuk tanult szakmára vonatkoznak. Az érettségi az eddiginél szigorúbb követelmények szerint fog lebonyolódni, mivel fontos, hogy a diákok úgy kerüljenek ki az iskolából, hogy a jövőben megfelelő módon el tudják végezni a munkájukat – szögezte le Iso Planić.
Fontos kérdés, hogy milyen követelményekkel várják az egyetemi karok és a főiskolák a jövendőbeli végzősöket, vagyis milyen tantárgyakból kell érettségi vizsgát tenniük azoknak, akik a szerbiai továbbtanulás mellett döntenek.
– Ha egy egészségügyi középiskolába járó diák úgy dönt, hogy az orvosi karon szeretne továbbtanulni, akkor – elképzelhetőnek tartom azt, hogy fizikából, kémiából vagy biológiából kell majd érettségiznie. Az orvosi karra való bekerüléskor egy gimnáziumi tanuló is jó eséllyel fog indulni. A magyar diákok is ugyanúgy bejuthatnak a felsőoktatási intézményekbe, mint a szerb ajkú társaik – mondta Petkovics Márta. Hozzátette, hogy az eddigi tapasztalatok szerint a nyolcadikos tanulók kisérettségi vizsgája zökkenőmentesen folyik magyar tannyelven is. A tanárnő reményét fejezte ki, hogy ez a két év múlva esedékes középiskolai érettségiknél is így lesz. Fontosnak tartja azt is, hogy a nemzeti kisebbségeknek továbbra is lehetőségük lesz arra, hogy az anyanyelvükön érettségizzenek, és ez alól a vajdasági magyar végzős középiskolások sem lesznek kivételek. Petkovics Márta kiemelte a vajdasági magyar gimnáziumok színvonalát.
– Szerintem a vajdasági magyar gimnazisták tudása is meglesz az érettségihez, hiszen a vajdasági gimnáziumok, amelyekben magyar tannyelven oktatnak, igen magas színvonalon dolgoznak. A gyerekek az országos tanulmányi versenyeken is jól szerepelnek. Ezenkívül a magyar ajkú diákok anyaországi versenyeken is részt vesznek. Ezeknek a megmérettetéseknek köszönhetően nem hiszem, hogy a gimnazistáknak gondjaik lesznek az érettségin. Egyetlen kételyem, hogy milyen plusz vizsgákat kérnek két év múlva a felsőoktatási intézmények – mondta Petkovics Márta.
