A kulturális örökségünk restaurálása céljából megtartott kétnapos tavaszi anyagvizsgálati iskola elméleti és gyakorlati munkájában, amelyet az újvidéki Technológiai Karon szervezett dr. Janja Ranogajec egyetemi tanárnő és kutatócsoportja, a Tartományi és a Városi Műemlékvédő Intézet, valamint a Matica srpska Galériájának munkatársai és egy érdeklődő egyetemista vett részt.
– A bácsi váron 2006–2007 óta a Technológiai Kar laboratóriumának és munkatársainak köszönhetően sokat dolgoztunk az anyag kivizsgálásán. Azon fáradoztunk, hogy olyan új anyagokat állítsunk elő, amelyek egyrészt teljesen kompatibilisek lesznek a régi, történelmi anyagokkal, másrészt lehetővé teszik, hogy konzerválással megőrizzük hosszabb ideig kulturális örökségünk épségét-szépségét – mondta dr. Slavica Vujović, a Tartományi Műemlékvédő Intézet építészmérnöke, konzervátor tanácsadója. – A Technológiai Kar, a laboratórium, dr. Janja Ranogajec egyetemi tanárnő és kutatócsoportja ebben sokat segített. Itt tárgyalni tudunk a degradáció (leromlás) jelenségéről, és erre együtt megoldásokat keresünk. A kapott eredményeket multidiszciplináris módon értelmezzük, elemezzük archeológusok, konzervátorok, technológusok, művészettörténészek. Erre azért van szükség van, mert például a bácsi vár építőanyaga nagyon tönkre ment, három évszázada romos. Hogyan lehet felújítani, és ennek során hogyan lehet kezelni, ez a probléma messzemenően meghaladja a konzerválás témáját. Ezért a tavaszi restaurátorképzést különösen fontosnak tartom, mert alkalom arra, hogy mi, különböző szakemberek, kutatók véleményt cseréljünk. Egymástól állandóan tanulunk, mert az ismeretszintünket emelni kell, hogy meg tudjuk érteni és oldani az összetett problémákat. Két tanulmányban beszámolunk arról, hogy hogyan lehet megmenteni a leomló félben levő északi várfalat, és hogyan találtunk megfelelő anyagot a torony restaurálására. Itt, a gyakorlati munka során különféle habarcsokat (malterokat) állítunk elő, hogy az előadáson és a gyakorlaton résztvevők pontosan lássák, mit jelent az anyagnak a kompatibilitása: hogyan viselkedik, fér meg egymással a régi, történelmi anyag és az új.
A korszerű konzerválás csak különféle szakemberek együttműködésével valósítható meg. Erről számos tudományos munkát jelentettünk meg. Nem szabad egymástól függetlenül dolgozni. Gondolom, e szempontból nemcsak Szerbiában, hanem az egész régióban úttörő munkát végzünk.
A kulcsszó: csak együtt lehet eredményesen visszaállítani eredeti szépségében a megrongálódott kulturális örökségünket.
