Az újvidéki egyetemi karokon az utóbbi nyolc évben, a bolognai rendszer bevezetése óta, mintegy 1600 hallgató védte meg doktori disszertációját, ami az Újvidéki Egyetem alapítása óta kikerült tudományok doktorainak több mint egyharmada. Az első doktori disszertációt 1956-ban védték meg matematikából. Az ötvenes években még évente egy tudományos doktor került ki, a növekedés pedig a kilencvenes években kezdődött, amikor már évente nyolcvan értekezést védtek meg. A bolognai rendszer ezt a számot megháromszorozta.
Radivoj Stepanov jogteoretikus és a bölcsészkar tanára a 24 sata újságnak azt nyilatkozta, hogy „az oktatási rendszer végeként és szolgáltatássá alakulásaként” értékeli ezeket az adatokat. Úgy véli, a kritériumokat lealacsonyították, a rendszert elpusztították, egyedül a régi professzorok tartják még a színvonalat, „ami miatt nem túl népszerűek az egyetemen”.
„A mestertanulmányaimba komoly munkát és időt fektettem, egyes kollégák azonban fele annyi fáradozással ledoktorálnak. A bolognai rendszer már elég kárt okozott, s nem szeretnék csak így címhez jutni. A tudománnyal való komoly foglalkozás komoly munkát és időt is igényel” – jelentette ki a 24 sata újságnak Maja Milošević irodalomprofesszor.
A doktori munkák színvonala kapcsán megkérdeztük dr. Bosnyák Zitát, az Újvidéki Egyetem rektorhelyettesét.
– Az Újvidéki Egyetem a 2005/2006-os tanévben áttért a bolognai oktatási rendszerre. Ez azt jelenti, hogy az egyetemen három szinten végzik az oktatást: az alapszinten, a mester szinten és a doktori tanulmányok szintjén. Az Újvidéki Egyetemen évente mintegy 5 ezer hallgató iratkozik be a 14 karra, amelyeken több mint 50 ezer egyetemista tanul. Tavalyelőtt Szerbiában elfogadták a 2020-ig szóló oktatásfejlesztési stratégiát, amely előirányozza, hogy a hallgatók 3–5 százaléka fejezze be a doktori tanulmányokat. Az Újvidéki Egyetemen a doktori disszertációk száma évente meghaladja a 250-et. A bolognai rendszer bevezetése óta 1600 doktori munkát védtek meg a hallgatók, amely még mindig nem éri el az előirányzott 3 százalékot. Ebben az esetben nem is a doktori munkák száma a legfontosabb, hanem a minősége. Az Újvidéki Egyetemen a doktori munkák elbírálása nagyon szigorú kritériumok szerint megy végbe. Először az adott témában szakavatott bizottság véleményezi a munkát, utána a kar oktatási és tudományos tanácsa, majd a szakértői tanács és végül a szenátus. Megtörténik a tudományos hozzájárulás felmérése és figyelembe veszik, hogy a doktori munkák témája aktuális problémákat dolgozzon fel – szögezte le dr. Bosnyák.
A témát kicsit más megvilágításban látja dr. Zavargó Zoltán, a Technológiai Kar dékánja, aki szerint fel van gyorsítva a doktori címek megszerzésének az ideje.
– Hogy a ki a felelős ezért, a rendszer vagy mi, tanárok? Az igazság talán e kettő között van. A bolognai rendszer szerint a mesterfokozat elérése után a doktori rang megszerzése három évig tart. Amikor én elkezdtem dolgozni egy kollégám éppen akkor tért vissza az Egyesült Államokból, és ő 27 éves korában doktorált le. Ezt lehet pozitív, de lehet negatív dologként is elkönyvelni. Az én álláspontom az, hogy ezen címek elérést nem szabad elsietni, szigorú követelményeket kell támasztani a jövendőbeli doktorokkal szemben. Az nem lényeges, hogy valaki 28 vagy 50 éves korában doktorál, hanem az a fontos, hogy tartsuk a színvonalat. Szerintem a három év kevés, és rajtunk múlik, hogy mennyire minőségi a megszerzett cím. A minőségi követelmények bevezetését szorgalmaznám, mivel a doktori rang már nem szociális kategória. Ha egy 28 éves fiatalember megfelel a követelményeknek, akkor nekem nincs kifogásom az ellen, hogy ledoktoráljon. Nem a doktorok számával van a gond, hanem a doktoranduszok képzettségének a színvonalával. Ha valaki ledoktorál az Újvidéki Egyetemen, és az itt szerzett diplomával külföldre megy, akkor rendkívül fontos, hogy a diploma mögött valódi tartalom legyen, és ne rontsa le az intézmény jó hírnevét – nyilatkozta dr. Zavargó.
