A tartományi oktatási, közigazgatási és nemzeti közösségi titkár a lapunknak adott interjúban beszámol a magyar tagozatok létszámának kedvezőtlen alakulásáról és azoknak a fő okairól. Ezenkívül beszélgetésünk során szó volt a szexuális nevelés tantárgyként való bevezetéséről és a tartományi titkárság hatásköreiről.
Hogyan alakult a diáklétszám a vajdasági általános iskolákban?
– Az általános iskolák adatait részletekbe menően ismerjük, mivel a titkárság két héttel ezelőtt kérte ezeket az adatokat. Tudjuk, hogy szeptember elsején mekkora létszámmal indulnak az általános iskoláink. Legfontosabb az első osztály, hiszen ebből láthatjuk azt, hogy milyen a tendencia, és hogy az előző évhez képest mennyivel kevesebb a diák. A tartományban összesen 18 047 tanuló iratkozott be az első osztályba, ami 560-nal kevesebb, mint az előző évben. A magyar diákoknál még lesújtóbb a helyzet, hiszen 218-cal kevesebb elsősünk van. Az előző évi 1828-hoz képest az idén csak 1610 diák iratkozott magyar tannyelvű első osztályba, ami az összes elsős 8,92 százaléka. A magyarok aránya a tartomány összlakosságában 13 százalék, ami szintén azt mutatja, hogy igen jelentős csökkenésről van szó, jóval jelentősebbről, mint például a szerb diákok esetében.
Mi az oka a magyar ajkú diákok létszámcsökkenésének?
– Három okot lehet felsorolni. Legkifejezettebb probléma a születések számának a csökkenése. Egyre kevesebb magyar gyerek születik. A tartományban is jelentős csökkenés tapasztalható, de a magyar családokban az átlagosnál is kevesebb a gyermek.
A második fő ok az elvándorlás, amely az utóbbi időszakban jelentős méreteket öltött. Ennek az arányát leginkább az alapján tudjuk megállapítani, hogy megnézzük, az előző évben hányan voltak óvodáinkban a magyar nyelvű iskola-előkészítő tagozatokban. Ha ezeket az adatokat összevetjük a most elsőbe iratkozottak számával, akkor látjuk, hogy időközben hány olyan magyar család, amelynek elsős a gyermeke, döntött úgy, hogy elköltözik. Tavaly az iskola-előkészítőben a magyar nyelvű csoportokban összesen 1640, a magyar–szerb vegyes csoportokban pedig 161 gyermek volt. Az előző évek gyakorlata szerint a vegyes csoportokba járók hozzávetőleg fele iratkozik magyar tannyelvű első osztályba. Ez azt jelenti, hogy az idei 1610 elsősünk helyett legalább 1700-1720 elsősünk kellene hogy legyen. Tehát 90-100-ra tehető azoknak a diákoknak és családoknak a száma, akik/amelyek időközben elköltöztek. Természetesen ennek az oknak a megszüntetése elsősorban nem oktatáspolitikai, hanem országos szintű gazdaságpolitikai intézkedésekkel lehetséges, hiszen az elvándorlás elsődleges oka gazdasági természetű.
A harmadik ok, hogy még mindig vannak szülők, akik tévesen abból a megfontolásból, hogy a gyerek jobban érvényesül, ha szerbül tanul, úgy döntenek, hogy nem magyar, hanem szerb osztályba íratják gyermeküket. A Magyar Nemzeti Tanács intézkedésének, az anyaország segítségének, valamint a szülők fokozatos szemléletváltásnak köszönhetően ez utóbbi már talán nem annyira jellemző.
Területileg vizsgálva a létszámcsökkenést, a szórványban stagnál a helyzet, tehát nincs jelentősebb csökkenés. A tömbmagyarságban a legnagyobb a csökkenés. Szabadkán 83-mal, Zentán 27-tel, Óbecsén 22-vel, Topolyán 24-gyel, Adán 23-mal csökkent a magyar elsősök száma. Van néhány pozitív ritka ellenpélda is, például Kishegyesen 16-tal több elsősünk van, Magyarkanizsán pedig csak 6-tal kevesebb a magyar elsős, mint tavaly. Az általános iskolák többi osztályának és a középiskolák pontos adataival még nem rendelkezünk, ezek szeptember második felében lesznek elérhetőek.
Hogyan lehet megőrizni a kis létszámú osztályokat?
– Mindenhol, különösen a kis településeken, ahol legnagyobb a leépülési veszély, az önkormányzattal, az MNT-vel és a minisztériummal karöltve mindent megteszünk azért, hogy megőrizzük a magyar osztályokat. Hogy a helyi oktatás megmaradjon, sok esetben összevont osztályok nyílnak önálló osztályok helyett. Ahol összesen egy-két diák van már csak minden osztályban, ott persze már nem lehet sem önálló, sem összevont osztályt nyitni, az egyetlen megoldás a tanulók utaztatása. Eddig úgy néz ki, a magyar tagozatok számának alakulását illetően a tavalyi évhez viszonyítva nem változik lényegesen a helyzet. A későbbi, még nem beiskolázott generációkra vonatkozóan már ismerjük a születési adatokat, olyan évek várhatóak, amelyekben valamennyivel több gyermek született, tehát ha nem erősödik az elvándorlási hullám, a jövő évtől valamennyivel növekedhet az elsősök száma.
Mi a véleménye arról, hogy 66 középiskolában ősztől bevezetik a szexuális nevelést?
– A tartományi Sport- és Ifjúságügyi Titkárság ebben a témában tavaly egy projektum keretében kísérleti jelleggel vezetett be előadásokat és műhelymunkákat 10 vajdasági középiskolában, az idén ez már 66 középiskolára terjed ki. A nagy érdeklődésre és az ügy fontosságára való tekintettel meg kell fontolni, hogy a szexuális nevelés fakultatív tantárgyként bekerüljön a középiskolák hivatalos tantervébe is. A tartományi Oktatási, Közigazgatási és Nemzeti Közösségi Titkárság a Sport- és Ifjúságügyi Titkársággal karöltve ezt hamarosan kezdeményezni fogja az illetékes minisztériumnál. Fiataljaink a média és az internet segítségével hatalmas mennyiségű információhoz jutnak, mégis még mindig sokan közülük tájékozatlanok. A nem kívánt terhességek és az abortuszok hatalmas száma arra utal, hogy sok még itt a teendőnk. A nyugati országok esetei jól példázzák, hogy miután bevezették a szexuális nevelést, az ezt követő években jelentősen csökkent a abortuszok száma. Ezért támogatni kell ezt a kezdeményezést, és az is megfontolandó, hogy az általános iskola 8. osztályában bevezetésre kerüljön külön tantárgyként a szexuális oktatást.
A nyári szünet folyamán történtek-e beruházások az oktatásügyben?
– Ez a helyi önkormányzatok és a köztársaság hatásköre, a tartományi költségvetés csak nagyon kivételes esetekben tud részt vállalni benne. Információink szerint jó néhány községben és városban voltak kisebb-nagyobb felújítások az iskola- és óvodaépületeken. Titkárságunk szeretné kiharcolni, hogy az oktatási beruházások köztársaságot érintő része a hozzátartozó forrásokkal visszakerüljenek tartományi hatáskörbe.
Azokban az iskolákban, ahol magyar nyelven (is) folyik az oktatás az igazgatók beszélnek-e magyarul?
– Így kellene hogy legyen, legalábbis azokban az iskolákban, ahol az osztályok és tagozatok többsége magyar tannyelvű. Az év során számos iskolában lejárt az igazgatók mandátuma és pályázat útján, a megfelelő eljárásban éppen folyik, vagy már le is zárult az új igazgatók kinevezése és természetesen erre a kérdésre is, az MNT-vel együttműködve, gondot viselünk.
