Ismét vezessék be a környezetnyelv-oktatást a vajdasági általános iskolákba. Ez a kezdeményezés is elhangzott a tartományi parlament oktatási és kulturális bizottságának ülésén. A legtöbb szó a diáklétszám fogyatkozásról esett a bizottsági ülésen. Mint elhangzott: Vajdaság 346 általános iskolájában 151 420 diák tanult a múlt tanévben, ami 0,57 százalékkal – 855 fővel – kevesebb az egy évvel korábbihoz képest. A 131 középiskolában 3016 diákkal volt kevesebb diák, mint egy évvel korábban. Heinrich Muškinja Anikó tartományi ombudsman felszólalásában arra hívta fel a figyelmet, hogy az iskolákban az az utasítás van érvényben, hogy nem szabad megkérdezni a diákoktól a nemzetiségi hovatartozásukat. Néhány év múlva nem lehet tudni, hogy ki tartozik a nemzeti kisebbségekhez, és ki a többség soraiba.
A vajdasági általános iskolákban 151 420 diák tanult a múlt tanévben, 855 fővel kevesebben, mint egy évvel korábban. Minden tanítási nyelven létszámcsökkenés volt tapasztalható: az általános iskolás diákok 87 százaléka szerb osztályokban tanult, és számuk 508-cal csökkent az előző évihez képest. A magyar nyelvű tagozatokon 14 830 tanuló volt tavaly, ami 247-tel kevesebb, mint egy évvel korábban. Szlovákul 2875 diák tanult, ami 37 fős csökkenést jelent. Román tannyelvű osztályba 1015-en jártak, 56-tal kevesebben, mint egy évvel korábban. Ruszinul 477-en tanultak, 5-tel apadt a létszámuk a korábbihoz viszonyítva. Horvátul 274-en tanultak, ami 2-vel kevesebb, mint egy évvel korábban. Két magán általános iskola működik Vajdaságban, mindkettő Újvidéken, ezeknek 62 diákjuk volt a 2013/14-es tanévben. A magániskolákban a tanulók elszigetelt körülmények között nevelkednek, és nem ritkán a szülők úgy döntenek, hogy átíratják a gyereküket állami iskolába.
A 131 középiskolában 3016 diákkal volt kevesebb diák, mint egy évvel korábban. Szerb nyelven 119 középiskolában 41 228 diák tanult, 2675-tel kevesebb, mint az előző tanévben. A nemzeti kisebbségek nyelvén 7270 diák tanult tavaly, ami 341-gyel kevesebb, mint egy évvel korábban. A magyar tagozatokon 315-tel kevesebb tanuló volt, mint az előző tanévben. Mint a bizottsági ülésen elhangzott, a magyar diákoknál rendkívül nagy az érdeklődés az egészségügyi szakok iránt. Szlovák nyelven eggyel több diák tanult, mint egy évvel korábban. Továbbá 21 román tanulóval, 6 ruszin tanulóval volt kevesebb a vajdasági középiskolákban, a horvát tanulók száma pedig nem változott.
Nincs adat a nemzetiségi hovatartozásról
Heinrich Muškinja Anikó tartományi ombudsman felszólalásában több égető problémára is felhívta a figyelmet:
– Nem tudjuk összegyűjteni a nemzeti hovatartozásra vonatkozó adatokat, amelyekkel rendelkezünk, azok régi adatok. Az alkotmányban az szerepel, hogy a polgár nem köteles nyilatkozni a nemzeti hovatartozásáról, de azt nem írja, hogy nem szabad megkérdezni tőle. Mostanra egy olyan helyzet alakult ki Szerbiába, hogy az európai szerveknek tett jelentésekben nem tudunk a kisebbségekre vonatkozó adatokkal szolgálni. Az iskolákban az az utasítás van érvényben, hogy nem szabad megkérdezni a gyerektől a nemzetiségi hovatartozását. Ha ez így megy tovább, akkor néhány év múlva nem fogjuk tudni, hogy ki tartozik a kisebbséghez, és ki a többséghez. Ez megnehezíti a kisebbségi tagozatok megnyitását. A kormány nem hozta meg azt a rendeletet, amely szabályozná az erre vonatkozó információkat. A nemzeti hovatartozás az tudatos választás kérdése, vannak olyan személyek is, akik két nemzetiségűnek vallják magukat. Az általános iskolában a tanuló nem nyilatkozhat a nemzeti hovatartozásáról, a szülei teszik meg helyette, de ez sincs szabályozva. A nyelvhez kellene kötni az oktatást, és nem a nemzeti hovatartozáshoz. Minden kisebbségi tanár ismeri a szerb nyelvet, és a kettős nyelvű oktatás bevezetésével megszűnne a munkafelesleg problémája. A hat főből álló osztályba járó kisgyerek nem úgy szocializálódik, mint a tizenhat főből álló osztályba járó diák. A túl kis létszámú osztályokban történő oktatás nem előnyös, és a kettős nyelvű oktatás bevezetésével nagyon sok problémát meg lehetne oldani – fejtette ki Heinrich Muškinja.
Környezetnyelv-oktatás
A bizottság egyik tagja, Aleksandar Marton (Vajdasági Szociáldemokrata Liga) javasolta, hogy a tartományi általános iskolákba ismét vezessék be a környezetnyelvet. A tegnapi ülésen elfogadták a javaslatot, és ha a parlament is támogatja, kezdetben kísérleti jelleggel csak néhány iskolában oktatják majd a környezetnyelvet. Marton szerint a többnemzetiségű Vajdaságban sok incidensnek az az oka, hogy a fiatalok nem ismerik egymás nyelvét és kultúráját. A környezetnyelv oktatását 1991-ben szüntették be. Az oktatásügyi minisztérium most engedélyt adott, hogy két szabadkai általános iskolában ismét bevezessék.
