Szerbiában minden nyolcadik gyermek túlsúlyos és minden harmadik súlyproblémával küzd. Az iskoláskor előtti korosztály körében a helyzet még aggasztóbb, ugyanis ebben a korosztályban minden 5. gyermek túlsúlyos. Egyre több a gerincferdüléssel és a krónikus, szív és érrendszeri problémával, valamint cukorbetegséggel küzdő beteg, emelték ki a Minden gyermeknek joga van az egészséges fejlődéshez elnevezésű kísérleti projektum tegnapi ismeretetésén. A projektumnak a célja, hogy az általános és a középiskolákban nagyobb óraszámban legyen jelen a sport, a testnevelés, ugyanis mint azt a szakemberek kiemelték a testsúly problémákat és a krónikus betegségeket éppen az okozza, hogy a gyerekek ma már a labdát a számítógéppel váltották fel.
Slavica Đukić Dejanović, oktatási miniszter a tegnapi belgrádi konferencián rámutatott, a kísérleti projektum már az előttünk álló iskolaévben elkezdődik, mégpedig 95 egyváltásban dolgozó iskolát ölel majd fel: 73 általános és 22 középiskolát. Az emelt óraszámmal működő tanterv megközelítőleg 5000 tanulót érint, összesen 194 osztályban (174 általános és 22 középiskolai osztályban).
A 2030-ig szóló oktatás- és képzésfejlesztési stratégia, valamint az ezen alapuló, a 2023–2026 közötti időszakot felölelő cselekvési terv az, amely a gyermekek és tanulók test- és egészségnevelésének fontosságát helyezte a figyelem középpontjába, adta meg az alapot arra, hogy az oktatási-, az egészségügyi- és a sportminisztérium ebben a projektumban együttműködési szándéknyilatkozatot írjon alá. Minden tárca a saját területén járult hozzá a megvalósításhoz.
A konferencia során a minisztériumok képviselői az elmúlt évek felméréseit bemutatva világítottak rá arra, hogy azzal, hogy háttérbe szorult a testnevelés, a fiatalok is egyre kevésbé aktívak. Hat év alatt 10 százalékkal esett vissza a gyerekek aktivitása. Az általános iskolás és középiskolás korosztály mintegy kétharmada átlagban heti egy alkalommal végez valamilyen sportaktivitást. Ez nagyon kevés, ugyanis az egészséges fejlődéshez a szakemberek szerint napi 60 perc könnyű mozgásra lenne szükség. Megállapították azt is, hogy kevés óraszáma volt a testnevelésnek eddig az iskolában. Kevesebb, mint az Európai Unió iskoláinak bármelyikében.
Forrás: Szerbiai képviselőház
A felszólalók megállapodtak abban, hogy a mozgás a gyerekek nem csak fizikai, hanem pszichofizikai képességeinek fejlesztésére is kihatással van. Elvárásaik szerint a testnevelési órák megnövelésével a tanulók pozitív emberi értékeinek kialakulásához is hozzájárulnak: a kölcsönös tiszteleten és együttműködésen alapuló kapcsolatok javításához, valamint a sokszínűség tiszteletben tartása melletti szolidaritáshoz is. Ugyanis, mint kiderült, a három minisztérium együttműködve minden gyermek számára, még a fogyatékossággal élő gyerekek esetében is külön programot állított össze. Egy gyerek sem marad ki a programból, hangsúlyozták.
Slavica Đukić Dejanović elmondta, a testnevelés a szerbiai oktatásban kötelező tantárgyként valósul meg. Ám az új koncepció ugyanakkor nem csupán a testnevelésre, mint kötelező tantárgyra, hanem a tanórai- és a tanórán kívüli tevékenységek egységére épül. Ezért az iskolák a rendszeres tanórákon, az ingyenes tanítási tevékenységeken és a fakultatív programokon, azaz az iskolai programok kötelező részein kívül más programokat is megvalósítanak majd, a diákok érdekei és szükségletei mentén. Kihangsúlyozta, ez a projekt csak egy a programok közül.
Danica Grujičić egészségügyi miniszter felhívta rá a figyelmet, hogy az egészségházak is fokozottan részt vesznek majd ebben a projektben, mindenek előtt a gyerekek egészségi állapotának követésében. Vagyis a kísérleti projektumban résztvevő iskolákban ellenőrző vizsgálatokat végeznek majd és azoknál a gyerekeknél, akiknél rendellenességeket vesznek észre, javaslatokat tesznek majd a probléma kiküszöbölésére. Így – mint rámutatott –, a szülők támogatására is szükség lesz.
Zoran Gajić sportminiszter pedig jelezte, már külön programmal készülnek az iskoláskor előtti korosztály bekapcsolására is, ugyanis szeretnék a gyerekek mozgásigényét feltérképezni.
Nyitókép: Gergely Árpád, archív
