Kovács Edit
A falu elnéptelenedését a gombosi József Attila Általános Iskola tanulóinak létszáma is jól tükrözi. Igaz, eddig mindig sikerült elkerülni, hogy szeptemberben összevont tagozatok nyíljanak, azonban ha a gyerekek, vagyis a magyar diákok száma tovább csökken, ezt az intézkedést a gombosi iskola sem kerülheti el.
Kovács Edit, az iskola igazgatónője elmondta, az iskola 1963-ban vette fel a József Attila nevet és 1982-ig egy másik, régi épületben működött, mely már igen rossz állapotban volt, így nagy szükség volt az új épületbe átköltöztetni az intézményt.
– Az iskolában kétnyelvű oktatás folyik, azonban a diákok létszáma folyamatosan csökken. Egykoron itt is nagyobb tagozatok működtek, most viszont összesen 136 diákunk van. A magyar diákok száma elsőtől nyolcadik osztályig jelenleg 44 tanuló, tehát a magyar osztályokban az átlagos diáklétszám 5 fő. A szerb családok gyermekei pedig mindössze tizenketten vannak. Ugyanakkor növekszik a roma diákok száma, ők úgyszintén szerb nyelven tanulnak. Egyelőre sikerült kiharcolnunk, hogy ne vonják össze a tagozatokat, s ezt a tartományi titkárságnak és az MNT-nek köszönhetjük, akik eddig támogattak minket, s legfontosabb terveink közé tartozik, hogy a jövőben is megtartsuk a tagozatok számát. Egyrészt a szórványban működünk, másrészt pedig a hódsági községben, ahová Gombos is tartozik, ez az egyetlen intézmény, ahol magyar nyelven is folyik oktatás, ezért is igyekszünk kitartani, s önálló tagozatokat indítani, mert az összevont tagozatokban, úgy vélem, sokkal nehezebb dolgozni, s a gyerekek tudása sem lenne azon a szinten, mint így.
Az igazgatónő elmondta, mivel az iskolába több nemzetiségű diák jár, igyekeznek a multikulturalizmusra nagy hangsúlyt fektetni, és szerencsére nem voltak és nincsenek is különösen nagy problémáik az összeférést illetően. Persze a roma gyerekek olyan környezetből jönnek, ahol nem alakultak ki a munkaszokásaik, mások a kulturális szokásaik, néha gond van a viselkedésükkel, és bár igyekeznek őket integrálni, néha nagyon nehéz dolguk van a pedagógusoknak, mert a roma gyerekek közül sokan nem beszélik a szerb nyelvet sem.
Kis iskola ez, ahol mindenki mindenkit ismer, így személyre szabottabb oktatást lehet megvalósítani, ismerik a gyerekek családi hátterét, problémáit is, melyet így kezelni is tudnak. Annak ellenére, hogy egy kis falusi iskoláról beszélünk, egy jól felszerelt tornateremmel büszkélkedhet és a könyvtárban több mint ötezer könyv várja a gyerekeket és a pedagógusokat, s a gombosi diákok is szép eredményeket érnek el a megmérettetéseken. Ismertek a néptáncegyüttesükről, hiszen a gyerekek már kicsi koruktól kezdik tanulni a néptáncot, azonban egyéb versenyeken is jól szerepelnek, volt olyan diák, aki magyar nyelvből köztársasági szinten is eredményesnek bizonyult. A tanítás délelőtt folyik, a délután már a szakcsoportok ideje, melynek keretében emelt szintű órákat, pótórákat tartanak, van irodalmi szakkör, tánc- és néptáncszakkör, valamint működik sportszakcsoport is, ahol a gyerekek röplabdáznak, kosárlabdáznak és természetesen az osztálytanítók is igen aktívak. Ennek ellenére a tanári kar szempontjából mégis vannak olyan problémák, melyeket nem tudnak áthidalni.
– A tanítók, tanárok szempontjából nem egyszerű megoldani az oktatást, sok olyan tantárgyunk van, melyet nem megfelelő szakképesítésű tanár tart. Igaz, néhányuk idestova harminc éve dolgozik a tanügyben, a szakmai tudásuk, tapasztalatuk megvan, csak a szakképesítés hiányzik, így például a matematikát, fizikát olyan kolléga tartja három évtizede, aki nem fejezte be az egyetemet. Ugyanakkor hiába írjuk ki minden évben a pályázatot, nem jelentkezik senki, valakit azonban muszáj alkalmazni, így élve a törvény adta lehetőségekkel, egy újabb évre alkalmazzuk az adott kollégát, aki egyébként is huzamosabb ideje ellátta ezt a munkakört, s nem mellékesen jól is teszi a dolgát, például a diákjai nagyon szépen szerepelnek a versenyeken. A biológia, kémia, műszaki oktatás terén is ugyanez a helyzet, nem jelentkeznek olyan szakemberek, akik tudnának magyarul, ugyanakkor így is működünk, a tanárok tényleg kitesznek magukért és születnek is kiemelkedő eredmények, például az egyik tanulónk nemrégiben első helyezést ért el kémiából.
A roma gyerekeknek nyitottak napközit is, a magyar és szerb családok gyermekei részére azonban nem tudták ezt kiharcolni. Mivel egy ésszerűsítési folyamat is elindult a tanügyben, előfordulhat, hogy szeptembertől összevonják a tagozatokat, ennek következményeként két tanító elveszítheti a munkáját. Hogy mégse kelljen nekik felmondani, Kovács Edit megpróbál még egy napközit nyitni a magyar gyerekeknek, de hogy jóváhagyják-e ezt, egyelőre nem lehet tudni.
A gombosi diákok kivétel nélkül beiratkoznak a középiskolába, zömében négyéves szakra, azonban sokszor félbehagyják tanulmányaikat, és még kevesebben vannak azok a fiatalok, akik tovább tanulnak valamelyik főiskolán, egyetemen, sőt vissza is térnek szülőfalujukba. Persze vannak kivételek, így az iskola egyik volt diákja most a szerb tagozaton tanít matematikát, másikuk pécsi tanulmányai befejezése után angoltanárnőként kezdett dolgozni a gombosi iskolában, azonban ez is ritkaság, hiszen csak kevesen térnek vissza a faluba, mert nincs munkalehetőség, inkább a nagyobb városokban próbálnak letelepedni, ahol nagyobb esélyük van munkába állni. Ezzel pedig bezárul a kör, egyre kisebb lesz a falu lélekszáma, egyre kevesebb gyerek születik, a fiatalok máshol alapítanak családot, sokan elvándorolnak, s ezzel az elnéptelenedés Gombost és az itteni élet minden területét, így az oktatást is eléri, s mindaddig, amíg nem lesz perspektíva az itt maradáshoz, a folyamatot nem is lehet visszafordítani.
