A vajdasági magyarok szerbiai továbbtanulásának fontos akadálya a magyar nyelvű felsőoktatási szakok hiánya, amit eredményesen orvosolni kihelyezett magyarországi képzésekkel, a szabadkai Műszaki Szakfőiskola és a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar fejlesztésével csak részben lehetséges. Az önálló, elsősorban magyar irányítású univerzitás jelentősen növelhetné a vajdasági magyar közösség megmaradásának és fejlődésének, valamint az értelmiség itthon maradásának az esélyeit – ebből kiindulva a döntően magyarul oktató, államilag akkreditált és lehetőség szerint államilag is alapított szabadkai egyetem létrehozását az MNT fontos stratégiai feladatának tekinti. Az egyetemalapítási elképzelésekről Lengyel László, az MNT felsőoktatási ügyekkel megbízott tanácsosa nyilatkozott lapunknak.
Ki lenne az egyetem alapítója és finanszírozója?
– Az egyetem állami alapítású lenne, kormányhatározattal vagy törvénnyel jönne létre, de felmerül az MNT társalapítási státusa is. Csak pótmegoldásként gondolkodunk alapítványi vagy egyéb (pl. Katolikus Egyetem) formában, de ebben az esetben a finanszírozásról szükség lenne egy Magyarországgal, esetleg a Vatikánnal létrejövő nemzetközi megállapodásra.
Milyen erőforrásokkal és milyen karokat terveznek?
– Az egyetem alapját a két meglévő szabadkai felsőoktatási intézmény, valamint annak oktatói csapata képezné, ezek integrálódnának az egyetembe. A karok mindegyikén lenne magyar nyelvű tanulmányi csoport, ezeken teljes egészében vagy nagyobb részt magyar nyelvű kurzusokat, tárgyakat oktatnának, de fontos lenne szerb és angol nyelvű tantárgyak beiktatása is. Ugyanakkor egyes karokon lehetne szerb tannyelvű csoportokat is indítani. Oktatói erőforrásaink, valamint káderszükségleteink alapján a pedagógiai kar, a teológiai és humanisztikai kar, a műszaki kar, a mezőgazdasági kar, a jog- és államtudományi kar, valamint a művészeti akadémia létesítését tartjuk lehetségesnek, de a karokon kívül szükség lenne olyan intézetek létrehozására is, mint például a hungarológiai vagy a kisebbségkutatási intézet.
Az egyetem alapításának előkészületeire alapítványt szeretnének létrehozni az idén. Mi lenne az alapítvány feladata?
– Ez az alapítvány foglalkozna a feladatok koordinálásával, ezek közül a legfontosabb a szakmai elaborátum elkészítése, a potenciális oktatói csapattal való egyeztetés, a beolvadó intézmények döntéseinek, valamint a programok akkreditációjának az előkészítése, az infrastruktúra feltérképezése, az oktatási minisztériummal és a magyarországi hatóságokkal való egyeztetés. Az alapítványban helyet kapnának a város, az MNT és a VMSZ szakemberei is.
Milyen erőforrásokra számítanak?
– Az MNT, amely az ösztöndíjprogram révén tapasztalja a magyar nyelvű oktatás iránti óriási igényt, ismeri az erőforrásokat és a diákok szakpreferenciáit, rendelkezik megfelelő szakmai háttérrel, hogy sikerre vigye ezt az elképzelést, amit támogat a külhoni magyar egyetemek (például a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem vagy a beregszászi II. Rákóczi Ferenc Kárpátaljai Magyar Főiskola) működtetése terén tapasztalattal rendelkező magyarországi nemzet- és szakpolitika, valamint a vajdasági magyar politikum, elsősorban a VMSZ is. Az intézményi hátterünk – a meglévő magyar karok, a Paulinum, a zentai kihelyezett képzés – is megvan az egyetem létrehozásához. Ezekre az alapokra kell ráépíteni azt az ekvivalencia programot, amellyel a magyarországi tanárok státusát akkreditáció nélkül elfogadná Szerbia, a közös akkreditációt, a kapcsolt diplomákat és kapcsolt programokat. Ha mindez megvan, akkor a meglévő intézmények fejlesztése következik, amivel a szakfőiskolák egyetemi karrá alakulnának, a karoknak pedig kiszélesedne a képzési palettája. Közös koordinációval szeretnénk azt elérni, hogy ezek az intézmények ne egymás versenytársai legyenek – ez a munka már az alapítvány működésével megkezdődik, és a végeredmény egy egyetemi rektori hivatal lesz.
Mikorra valósulhat meg ez az terv?
– Ezekről a dolgokról decemberben kezdtünk el komolyan beszélni. Magyarország érdeke is, hogy a támogatott keretszámok csökkenése miatt a diákjaink itthon tanuljanak, ráadásul különböző kihelyezett képzésekre is volt igény. Úgy éreztük, most konszenzus születhet ebben a kérdésben. A szerbiai felsőoktatási intézmények keresik a kapcsolatokat az EU-s egyetemekkel, és egy ilyen intézmény híd lehetne a két térség között. A budapesti Emberi Erőforrások Minisztériumával, valamint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztériummal a tárgyalások januárban kezdődnek, és a tervünk 2-3 év alatt valósulhat meg.
Hány diákkal számolnak?
– Mi elsősorban a külföldön továbbtanulóknak szeretnénk lehetőséget adni, amivel még egyszer annyi magyar diák lenne itthon, mint amennyi most van a felsőoktatásban. Évente 350 diák megy el Magyarországra, így 1200–2000 diák lehetne négy évfolyamon. Ezzel nem tudjuk teljesen megállítani a külföldi továbbtanulást, de jobb feltételeket tudunk biztosítani azoknak, akik itthon maradnak.
