Az újvidéki Apáczai Diákotthonban szombaton a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesületének szakmai vezetője és előadója, Viola Lujza magiszter ezúttal Az év jeles napjai című témát dolgozta fel.
Az egyesület előadója felvázolta az ünnepek rendszerét a következő csoportosítással: gazdasági ünnepek, az emberi életút ünnepei a születéstől a halálig, vallási, társadalmi, nemzeti, állami, nemzetközi (globális) ünnepek. A téli (karácsonyi) ünnepkörből egyebek mellett szemelvényekkel megelevenítette a Luca-napi hiedelmeket, a december 24-i kántálást és „kecskézést” (szimbolikus jelenetek a kecske árusításáról), majd szólt a szilveszteri jósló szokástevékenységekről. Számba vette a tavaszi, a nyári és az őszi ünnepkör jeles napjait is. Felsorolta a régi kalendáriumokban található magyaros és egyházi hónapneveket (télhó-Boldogasszony hava, télutó-böjtelő hava, tavaszelő-böjtmás hava stb.). Magyarázatot fűzött a tavaszi mozgóünnepek időpontjának a meghatározásához. A néprajzi tájékoztatóhoz mellékelt irodalomjegyzékből kiemelte Balázs Géza Hon- és népismeret c. könyveit (1. A magyar nép kultúrája, 2. Magyar népcsoportok, hazai nemzetiségek).
E tartalmas továbbképzés részvevői korábbi és újabb néprajzi ismereteiket megoszthatják tanítványaikkal, majd együtt hagyományos ünnepi műsorokat rendeznek.
Dr. Hózsa Éva, az Újvidéki Magyar Tanszék és a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karának a tanára a TANOM-továbbképzés keretében folytatta a 2012. október 27-én tartott, A tankönyv felé, félúton c. színvonalas előadását. Újszerű kiegészítő tankönyv-feladatokat, kiadványokat és műalkotásokat ismertetett.
A vendégelőadó arra hívta fel a pedagógusok figyelmét, hogy jelenünkben, a képregény korában mind több diák, ifjú és felnőtt világába lép be a reneszánszát élő képes kiadvány. Hatása egyaránt beszüremlik a nemzetközi és a magyar irodalomba. A filmszerű olvasmányok hozzáfűződnek a tankönyvekhez is. (Könyvajánló – Kovács András Bálint Mozgóképelemzés).
Hózsa Éva a helyszínen bemutatta az Anne Frank naplója nyomán készült képregényt, amelyben több a felnagyított kép, mint a szöveg (a naplóíró családfája is képes ábrázolás). Elmondta, hogy Németországban az olvasókönyveket kiegészítik az ún. pedagógiai kalendáriumok. Itt megtalálható Heinrich Heine Loreley c. költeménye is, a vízi tündérről szóló meseszerű történet verses és képes formában. A közzétett kérdések megválaszolásával a tanulók gyarapítják szókincsüket, fejlesztik kifejezőkészségüket (miközben összevetik az eredeti alkotást a versparódiákkal).
A továbbképzésen az is elhangzott, hogy napjainkban egyre divatosabb a naplóírás és -olvasás, ez a diákok feladata is. Ajánlatos egyebek között a Karinthy- és a Csáth-naplók tanulmányozása. Mind népszerűbbek a magyar meseregények (a mese megújított formái), amelyek kiegészítik az olvasókönyvek tartalmát, és megkönnyítik a feladatok megoldását. Komáromi Gabriella monográfiában örökítette meg a közkedvelt Lázár Ervin meseregényíró életét és munkásságát. Mondáink is kapcsolódnak tankönyveinkhez.
Hózsa Éva emlékeztetett arra is, hogy egy-egy műalkotás többféleképpen elemezhető. „Két egymást kizáró vagy csak egyszerűen egymástól különböző értelmezés egyidejű elfogadása csak nagyon tapasztalt műélvezők esetében fordul elő.”
A jelen levő pedagógusok az előadóval együtt minősítettek magyar nyelvi és irodalmi teszteket. Megjegyezték: „A mesének helyet kell adni a középiskolában is. Az irodalomórákról teljesen nem zárhatók ki a nyelvtani témák.”
