A héten megkezdődött Szerbiában a PISA-mérés, vagyis a 15 éves tanulók alkalmazásképes tudásának felmérése. A kutatásban, amely április 18-ig tart, összesen 193 iskola és mintegy 7600 diák vesz részt. Ezeket az iskolákat véletlenszerűen választották ki, és mint azt Vicsek Annamáriától, az oktatási minisztérium államtitkárától megtudtuk, a kiválasztott iskolák közül 48 vajdasági.
A 48 vajdasági iskola közül tízben szerb és magyar nyelven is folyik az oktatás, illetve egy iskolában csak magyar nyelven tanulnak a diákok, vagyis mintegy 200 magyar nyelven tanuló diák is részt vesz a mérésben. Pontos adatokat a diákokról, az államtitkár szavai szerint, csak a tesztelés után tudnak majd, amikor az Oktatás-Minőségellenőrzési Intézetbe megérkeznek az iskoláktól az adatok azokról a tanulókról, akik részt vettek a mérésben.
Világszerte minden ország 15 évesei ugyanazokat a feladatokat oldják meg, illetve ugyanazokat a járulékos kérdőíveket (amelyek az oktatás körülményeire, a tanárok helyzetére, megítélésére, a diákok szociokulturális hátterére vonatkozó adatokat nyújtanak) töltik ki a diákok, a tanárok, illetve az iskolaigazgatók is. A PISA-teszthez használt anyagok szerb és magyar nyelven is rendelkezésre állnak, Szerbia ugyanis átveszi, majd adaptálja az OECD (Organisation for Economic Co-operation and Development/ Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) által jóváhagyott magyarországi tesztfordításokat, így a számítógépes feladatok, a tesztek és a tanulóknak, tanároknak szóló kérdőívek, az iskolaigazgatóknak szóló útmutatók, valamint az iskolai kérdőívek is, továbbá a tanulóknak és a szülőknek szóló levél, illetve a beleegyezési kérelem esetében sem merülhet fel nyelvi akadály.
Arra a kérdésünkre, miután a legutóbbi PISA-teszteléstől (amire 2018 májusában került sor) a diákok váratlan helyzettel szembesültek, amelyeket mindenekelőtt a koronavírus-járvány állított eléjük, az idei mérésektől milyen eredményekre számít a minisztérium, Vicsek Annamária elmondta, a COVID–19, illetve a 2020 márciusától megváltozott, a napjainkig tartó tanítási körülmények érezhetően kihatással voltak mindenkire az oktatási rendszerben, így a 15 éveseink tudására is.
– Az ilyen körülmények nyújtotta lehetőségekhez mérten mindent megtettünk annak érdekében, hogy gyermekeink a lehető legjobb oktatásban részesüljenek. Másrészt a többi államban és más oktatási rendszerben élő társaik is hasonló problémákkal küzdöttek, ezek az oktatási rendszerek is hasonló eszközökkel rendelkeztek, amelyekkel az újonnan kialakult körülményekre reagáltak – mondta.
PISA-mérésre háromévente kerül sor. A 2018-ban végzett felmérésben a többségi és a kisebbségi nyelven tanuló diákok tudásszintjét ugyan nem lehetett összehasonlítani, és a szerb, illetve a magyar tanterv különbségeit sem lehetett felmérni, az viszont kiderült, hogy azok a diákok, akik anyanyelvükön tanulnak, sikeresebben oldották meg a feladatokat.
– A PISA-mérést nem lehet csak egy ciklus szemszögéből szemlélni, és jelentős változásokra sem lehet egy hároméves ciklus után számítani, de remélem, hogy ennek a tesztnek az átlageredménye legalább a legutóbbi tesztelés szintjén marad – mondta az államtitkár. A tesztek eredményére 2023 decemberében lehet számítani, és szavai szerint, ha esetleg visszaesés tapasztalható majd, az csakis a járvány miatt lehet. Kihangsúlyozta ugyanakkor, hogy a számadatok alapján olyan stratégiai ajánlásokat tudnak megfogalmazni, amelyek javítják az oktatás minőségét.
– Az előző PISA-mérés alapján tudjuk már, hogy mi az, amit az oktatásban javítani kell. Már a korábbi, 2012-es teszten is megfogalmazódott, hogy egy olyan tantervreformra van szükség, ami a mechanikus, magolós tanulás helyett, a gondolkodó, következtetéseket levonó tanulásra, kompetenciák megszerzésre kell, hogy irányuljon. Ez annak az oktatási reformnak is a lényege, amit 2018-tól vezettünk be. Azok a gyerekek, akik 2018-ban kezdték az iskolát, majd csak 2025-ben töltik be a 15 évet, vagyis ennek a reformnak a hatását majd csak náluk tudjuk lemérni, hiszen jó néhány évre van szükség ahhoz, hogy az eredmények láthatók legyenek – hangsúlyozta Vicsek Annamária.
