Hétfőn megkezdődik a tanítás a szerbiai oktatási intézményekben. Mintegy 14 500 magyar ajkú általános- és középiskolás ül be az iskolapadba. Jerasz Anikóval, az Oktatási Minisztérium államtitkárával a diáklétszám alakulásáról, a kis létszámú tagozatok megnyitásáról is beszélgettünk. A tankönyvellátást is taglaltuk. Mint az államtitkártól megtudtuk, a napokban megjelent a tankönyvkatalógus kiegészítése, amely 13 újabb magyar nyelvű kiadványt tartalmaz a már meglevő 181 mellett. Egyes szerzői tankönyvek – tehát nem fordításban megjelenő kiadványok – kis késéssel fognak megjelenni, ám erőfeszítések történnek, hogy ezek is mielőbb eljussanak a diákokhoz. Erről is részletesen szó esik az interjúban.
Mit mutatnak a számok, hány tanuló számára veszi kezdetét az új tanév?
– Hétfőn, azaz szeptember 2-án országszerte, mintegy 1700 oktatási intézmény 748 000 diákjának csengetnek be, így is jelezve az új tanév kezdetét. Közülük 508 000 az általános iskolák padjaiba ül be, míg 240 000 tanuló a középiskolák egyikében kezdi el, illetve folytatja majd tanulmányait.
Hány tanuló tanul a kisebbségi nyelvek valamelyikén?
– A szerb nyelven kívül Szerbiában még nyolc kisebbségi nyelven folyik anyanyelvű oktatás: albán, bolgár, bosnyák, horvát, magyar, román, ruszin és szlovák nyelven. A 2024–2025-ös tanévben is mintegy 38 350 tanuló fog valamelyik kisebbségi nyelven tanulni. Az idén várhatóan 26 500 diák az általános iskolában, míg mintegy 11 850 a középiskolák valamelyikében kezdi el, illetve folytatja tanulmányait. Arra számítunk, hogy az anyanyelv a nemzeti kultúra elemeivel elnevezésű választható tantárgy mellett ezúttal is legalább annyian döntenek, mint a tavalyi évben, amikor több mint 14 450-en ismerték meg és bővítették valamelyik kisebbség nyelvén tudásukat és nemzetismeretüket. Különben tizenhat kisebbség anyanyelvén van lehetőség ezt a tantárgyat tanulni és megszeretni. A szerb osztályokba járó diákok közül tavaly 2761-en tanultak magyarul.
Jerasz Anikó (Kecskés Endre felvétele)
Hány elsős lesz összesen a szerbiai általános iskolákban? Hányan tanulnak valamely kisebbségi nyelven, és közülük hányan magyarul?
– Pontos számokkal majd csak október elején fogunk rendelkezni, de azt már most is látjuk, hogy az általános iskolákban az elsősök száma a tavalyihoz hasonlóan fog alakulni. Tehát mintegy 64 000 elsős kisiskolás számára szólal meg majd először hétfőn reggel az iskolacsengő. Ami számunkra a legfontosabb, hogy az új tanévben is több mint 1300-an tanulnak majd magyar nyelven, Vajdaság 72 általános iskolájában, 25 község területén – emelte ki az oktatási államtitkár.
A magyar diákok kapcsán mit tudunk elmondani, hol tapasztalható diákszámcsökkenés? Tapasztalható létszámnövekedés is esetleg, és hol?
– Az anyanyelvükön tanuló magyar diákok létszáma a tavalyihoz hasonlóan fog alakulni. Tavaly 10 242 általános iskolás és 4262 középiskolás diák tanult anyanyelvén: összesen 14 504 fő. Az idei tanévben Szabadka, Nagybecskerek és Újvidék városok, valamint Kishegyes, Ada, Magyarkanizsa, Zenta, Törökbecse, Óbecse, Szenttamás, Kevevára és Zichyfalva községek területén bizonyos létszámnövekedés tapasztalható, míg Zombor város, Topolya, Törökkanizsa, Csóka, Nagykikinda Magyarcsernye községek területén enyhe csökkenés észlelhető az elsős diákok száma kapcsán.
Mi a helyzet a középiskolákban, a középiskola első osztályában a létszámot illetően? A tavalyihoz képest hogyan alakul? Magyar nyelven melyek a legnépszerűbb szakok?
– A középiskolák vonatkozásában elmondhatom, hogy mintegy 59 100 tanuló kezdi meg tanulmányait a középiskolák első osztályaiban. A magyar ajkú diákok 34 oktatási intézmény, vagyis 10 gimnázium, 22 szakközépiskola és 2 művészeti középiskola 1904 férőhelye közül választhattak: 1388 hely várta őket a négyéves, míg 516 a hároméves szak valamelyikén. A legfrissebb adatok szerint 1105 magyar tanuló iratkozott be az említett középiskolák valamelyik szakára. Ebben a tanévben elmondható az is, hogy a legnépszerűbb szakoknak a gimnáziumok általános, az egészségügyi középiskolák általános ápolói, a közgazdasági középiskolák egyes négyéves és a műszaki középiskolák bizonyos négyéves szakirányzatai bizonyultak.
Hétfőtől egy-egy új szak is indul magyar nyelven: a magyarkanizsai Beszédes József Mezőgazdasági és Műszaki Iskolaközpontban hároméves virágkertész szak, illetve a Topolyai Mezőgazdasági Iskola és Diákotthonban négyéves élelmiszeripari biotechnológus technikusi szak nyílik.
Hány kis létszámú tagozat működik szeptembertől az általános, és hány a középiskolákban magyar tannyelven?
– Természetesen ebben a tanévben is lesznek kis létszámú tagozatok, amelyek megmaradásáért a korábbi évekhez hasonlóan az idén is mindent megtettünk és megteszünk. Érdekvédelmi szervezetünk politizálásának sikere, hogy államtitkári szinten is segíthetjük a kisebbségi magyar oktatást a Vajdaságban. Minisztériumi jelenlétünk eredménye például az is, hogy továbbra is nyílhat új osztály a Nagybecskereki Gimnázium általános szakán, ahova 5 magyar diák iratkozott be, a Csókai Vegyészeti-élelmiszeripari Középiskola környezetvédelmi technikusi szakán, ahova 7 diák iratkozott be, és a magyarkanizsai Beszédes József Mezőgazdasági és Műszaki Iskolaközpont új virágkertész szakán 5 diákkal. Ezeknek a szakoknak és osztályoknak a megmaradása kizárólag a Vajdasági Magyar Szövetség szakpolitizálásának és érdekérvényesítő erejének köszönhető. Annak, hogy hosszú évek óta jelen vagyunk államtitkári szinten az Oktatási Minisztériumban. Ennek köszönhető a Zentai Gimnázium beiratkozási tervének módosítása is, aminek hála a társadalmi-nyelvi irányzatot még egy általános szakirányzattá sikerült átalakítani.
Jelenleg még folyamatban van az általános iskolákból beérkezett kérelmek elbírálása. Azonban fontosnak tartom itt is kihangsúlyozni, hogy csak abban az esetben kell az oktatási intézményeknek kérelemmel fordulniuk a Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi – Nemzeti Közösségi Titkársághoz, a Magyar Nemzeti Tanácshoz és az illetékes iskolaigazgatósághoz, majd legvégén az Oktatási Minisztériumhoz, ha arra szükség van, azaz ha a leendő első osztályokban a tanulói létszám nem éri el a tizenötöt.
Az ilyen jellegű kérelmekkel kapcsolatban a Magyar Nemzeti Tanács eddig az általános iskolák vonatkozásában 46, míg a középiskolák esetében 20 támogató záradékot adott ki, amelyek az illetékes tartományi titkársághoz kerültek. Az Oktatási Minisztériumhoz csak abban az estben fordul egy-egy iskola, ha kedvezőtlen döntést hoz az arra jogosult iskolaigazgatóság. Egyébként a minisztériumba beérkezett kis létszámú magyar tagozatok megnyitásával kapcsolatos kérelmek közül a nagykikindai Fejős Klára, a nagybecskereki Sonja Marinković, a törökkanizsai Jovan Jovanović Zmaj, az óbecsei Zdravko Gložanski, a bácsgyulafalvi Kis Ferenc, a szerbittabéi Miloš Crnjanski általános iskolák, a valamint a magyarkanizsai Jovan Jovanović Zmaj általános iskola adorjáni és a Banatsko Karađorđevó-i általános iskola tordai Ady Endre kihelyezett tagozatának megnyitásának jóváhagyásával kapcsolatban már döntés is született: mindegyik esetben a diákokra és az intézményekre nézve nagyon kedvező és előnyös döntés, hiszen közbenjárásunknak köszönhetően olyan osztályok megnyitását engedélyezte a minisztérium, amelyekben a tanulói létszám gyakran a megköveteltnek harmadát sem éri el – hangsúlyozta Jerasz Anikó.
Milyen a tankönyvellátás? Magyar nyelven az általános iskolákat illetően mi a helyzet a tankönyvek terén? A középiskolák esetében milyen a magyar diákok tankönyvellátása?
– A napokban, pontosabban augusztus 28-án jelent meg a tankönyvkatalógus kiegészítése, amely 13 újabb új címszót tartalmaz a már meglévő 181 mellett. A kis példányszámú tankönyvek, amelyek közé a magyar kiadványok is tartoznak, idei finanszírozása sajnos nem úgy alakult, ahogyan az elmúlt öt-hat évben már jól bejáródott, ezért ezeknek egy része késéssel fog megjelenni. Azt történt ugyanis, hogy a nagy példányszámú tankönyvek kiadói ezúttal számos kis példányszámú könyvet is kiadtak, ami örvendetes tény, ami miatt azonban mentesültek nettó jövedelmük két százalékának befizetése alól, amiből viszont az illetékes központ épp a kis létszámú, főleg kisebbségi nyelven megjelenő tankönyvek kiadását támogatta volna. Az Oktatási Minisztérium gyorsan lépett, és előteremtette a hiányzó összeget, mintegy 42 millió dinárt, ami lehetővé teszi ezeknek a kiadványoknak is a mielőbbi megjelentetését.
Különben mindenki megtapasztalhatta az elmúlt évek során, hogy a magyar nyelvű tankönyvkínálat évről évre folyamatosan bővül egy állami és nyolc magán tankönyvkiadó szorgos és kitartó munkájának köszönhetően. Az általános iskolás diákok számára szinte minden tantárgyból van már magyar tankönyv, sőt az is elmondható, hogy az iskolák több kiadó tankönyvei közül is választhatnak. A tapasztalatok szerint élnek is a lehetőséggel.
A középiskolás tanulók számára is nagyon sok tantárgy tankönyve elkészült már. Itt leginkább a magyar nyelv és irodalom tantárgy tankönyvei kiadásának hiányát érezzük, aminek az is az oka, hogy ezek szerzői tankönyvek, és megjelentetésük jóval hosszabb eljárást követel meg, mint a fordításban megjelenőké.
Jó tudni, hogy az elmúlt években a Magyar Nemzeti Tanács jogköréből adódóan nemcsak igényelte a közoktatás szerb nyelvű tankönyveinek fordítását, hanem folyamatosan fordítókat és lektorokat is toborzott; koordinálta a megbízott munkatársak és a kiadók közötti kapcsolattartást; a felmerülő problémákat lehetőségeihez mérten igyekezett orvosolni; konzulenseket, szakértőket, műfordítókat ajánlott a fordítóknak, miközben segítette azok munkáját. A szerzői tankönyvek esetében a tanács kezdeményezte a tankönyvek megírását, felkérte a szerzőket, miközben kapocs volt egy-egy kiadó és szerző, továbbá lektor között. A tankönyvek – mint már említettem – kilenc kiadó gondozásában jelennek meg, míg a szöveggondozók (szerzők, szerkesztők, fordítók, lektorok, recenzensek, szakértők, műszaki szerkesztők, illusztrátorok stb.) száma az elmúlt öt-hat évben lassan elérte a kétszáz főt. Az az igazság, hogy nagyon nagy hálával tartozunk nekik áldozatos és szakszerű munkájukért.
Sok szó esik a nemzeti olvasókönyvről, ebben foglalkoznak a Szerbiában élő nemzeti kisebbségekkel is? Hogyan? Milyen újdonság várható még?
– Készül a Nemzeti olvasókönyv az általános iskolák 1–2. és 3–4. osztálya számára, míg a felsősök kezébe egy külön kiadvány kerül majd. Ezek a nyomtatványok a szerb nyelven tanuló diákok részére készülnek, de külön fejezetben jelenik majd meg egy-egy szerbiai nemzeti közösség múltjának, kultúrájának, sokarcú közösségének rövid bemutatása – a közös értékek tudatosítása is.
Az iskolai bántalmazás megfékezése érdekében a minisztérium további fejlesztéseket is kezdeményez. A közösségben keletkező feszültségek levezetésének legegyszerűbb módja a sport vagy szabadjáték. Az iskolai konfliktuskezelésnek hamarosan egy új lehetőségét kínálja majd az az új platform is, amely a diákok mozgásfejlődését és motoros képességeinek fejlesztését követi majd kisiskolás kortól a középiskolai tanulmányok befejezéséig – tudtuk meg Jerasz Anikótól.
Nyitókép: Hétfőn benépesülnek az osztálytermek (Ótos András archív felvétele)
