A köztársasági képviselőház egyhangúlag elfogadta a felsőoktatásról szóló törvény módosítását. A szavazáson a hatalmi pártok mellett az ellenzéki Szerbiai Népi Mozgalom–Szerbia Új Arca képviselői csoportja és a Zöld Baloldali Front is támogatta a javaslatot. Indoklásuk szerint támogatják azt a törvényjavaslatot, amely a blokádban levő egyetemi hallgatók a felsőoktatás helyzetének javítására vonatkozó követelésének tesz eleget. A most elfogadott módosítások értelmében a felsőoktatás költségvetését 12 milliárd dinárral növelik, míg az egyetemi tanárok fizetésemelésére további csaknem 6 milliárd dinárt fordítanak. Összességében az állam 18 milliárd dinárt szán a felsőoktatás finanszírozására, a tandíjak pedig 50 százalékkal csökkennek. Emellett az állam magára vállalja bizonyos működési költségek fedezését is. Bár a hallgatók eredeti követelésében a felsőoktatás költségvetésének 20 százalékos növelése szerepelt, az elfogadott intézkedések ennél is nagyobb, 35 százalékos emelkedést jelentenek. Az oktatási törvénycsomagban szerepel az általános- és középiskolai tanárok kétlépcsős (januári és októberi) bérnövelése is, amivel a múlt évi bérük összesen 22,3 százalékkal növekszik majd. A felsőoktatási törvény módosításáról és egyéb kérdésekről dr. Bagi Ferenc, tartományi felsőoktatási és tudományügyi segédtitkár, az Újvidéki Egyetem Mezőgazdasági Karának tanára, tanszékvezetője nyilatkozott lapunknak.
A köztársasági parlament csütörtökön fogadta el a felsőoktatási törvény módosítását. Ezek a módosítások jelentős változásokat hoznak mind a felsőoktatási intézmények, mind a tandíjfizetéssel tanuló egyetemi hallgatók számára. Mit jelent ez majd a fakultások életében, a gyakorlatban? Ön, mint a Mezőgazdasági Kar tanára, tanszékvezetője, hogyan értékeli ezeket a módosításokat a felsőoktatási intézmények, a hallgatók szempontjából?
– A felsőoktatási törvény módosítása kedvező úgy az intézmények, mint a hallgatók szempontjából is. Olvasva a törvénymódosítást, az a benyomás, hogy megvolt a szándék a követelmény teljesítésére. Az intézmények szempontjából rendkívül kedvező, hogy az állami egyetemek költségeit nagyobb mértékben téríti meg az állam, beleértve az akkreditációs költségeket is. Az intézmények tanárai, kutatói béralapja összehangolásra kerül a közoktatásban meghatározott béralappal. Hallgatói szempontból még elérhetőbbé válnak a felsőoktatási tanulmányok, hiszen az önköltséges hallgatók tandíjának 50 százalékát visszatérítik a költségvetésből. A törvénymódosítás bevezeti a posztdoktori és mikroképzéseket is, ezzel is bővítve az oktatási palettát, és segíti az oktatás nemzetközi tételét, továbbá az élethossziglani tanulás lehetőségét.
Az intézmények autonómiájának fokozása érdekében az intézmények tanácsában az alapító 30 százalék helyett 25 százalékban adnak tagot, a munkavállalók 55 százaléka helyett 60 százalék, a hallgatók maradnak 15 százalékon.
Már hónapok óta nincs tanítás a szerbiai egyetemi karokon. A hallgatók előadásokat, gyakorlatokat mulasztottak és mulasztanak, vizsgaidőszakok múltak el. Ezt pótolni kell majd, mert az elméleti és gyakorlati tudás, és a lehallgatott előadások és a gyakorlatok óraszáma hiányozni fog. Hogyan lehetséges mindezt bepótolni?
– Sokan talán nem is gondolnak a tanulásra, mint a munkavégzés egyik legnehezebb formájára. Nagy önfegyelemre, kitartásra, szorgalomra van szükség, hogy az ember a szobájában vagy a könyvtárban a tudomány világában merüljön el, miközben a korosztályába tartozó társai már dolgoznak és gazdálkodnak keresetükkel. Azt sem tudja mindenki, hogy a tanuláshoz, ahogyan a sporttevékenységhez is egyfajta kondíció, bejáródott rutin kell. Ha ez megszakad, kiesik a sportoló az edzésből, az egyetemista a tanulásból, nehéz a visszatérés. Sok esetet tudok, hogy abszolvens hallgatóknak csak néhány vizsgájuk maradt diplomálásig, de a munka, vagy más tényező elsodorta a könyvek világából, és soha nem fejezték be a felsőoktatási tanulmányaikat. Ettől félek ez esetben is, hiszen az újvidéki Mezőgazdasági Karról is kiiratkoztak már többen a tanítás megszakításával. Másoknak csak néhány vizsgájuk maradt, de nem tehetnek pontot a tanulmányaikra, nem kezdhetnek el mérnökként dolgozni. A törvénymódosítás gyakorlatilag az egyetemista követelések negyedik pontjának teljesítése. Jó lenne mihamarabb visszatérni a rendes kerékvágásba, hogy a helyzet ne befolyásolja tovább negatívan a kollégák egyetemi előmenetelét, egyszersmind a hátralévő életet. Másrészt, az intézmények megőrzése a cél, miközben az intézményben (olvasd: Mezőgazdasági Kar), a dolgok nem az intézményesített formában történnek. Harminc éve dolgozom a Mezőgazdasági Karon, furcsa érzés, mikor elbarikádozott padok között kell egy szűk bejáraton áthaladni és bemutatkozni az őrszolgálatot teljesítő egyetemistának, aki jegyzetet vezet, mikor mentem be, mikor ki. A Mezőgazdasági Kar dékánja is kerek-perec kimondta, nagyobb hatásköre van az egyetemista plénumnak, mint a dékáni hivatalnak. A plénum dönti el, dolgozik-e a kari étterem, megtiltja a diplomamunka céljából kivitelezendő szántóföldi kísérleteket, megmondja hány „vendég” jöhet be a Karra, megtiltja konferenciák szervezését. A kérdésre visszatérve azon tűnődöm, esetleg a plénum megszavazza, hogy minden pótolnivaló bepótoltnak számít, esetleg megszavazhatja azt is, mindenki letette a vizsgát, a többit a mesterséges intelligencia megoldja. Határ a csillagos ég.
Nyitókép: Dr. Bagi Ferenc (VMSZ weboldala)
