Az Újvidéki Egyetem jogi kara tavaly a nem szerb nyelven felvételiző diákok számára kötelezővé tette egy szerb nyelvi vizsga sikeres teljesítését is ahhoz, hogy beiratkozhassanak az egyetemi karra. Ezt a gyakorlatot egyszer már jogerősen nemzeti alapú diszkriminációnak nyilvánították, és kötelezték a kart, hogy módosítsa a felvételiztetés rendjét. Ennek ellenére az idei felvételi vizsga mégsem sokban különbözik a tavalyitól.
Az alkotmányjogból és állampolgári ismeretekből, valamint történelemből megírandó teszt mellett továbbra is B2 (középfokú) nyelvvizsga szintjének megfelelő szerb nyelvi tudásfelmérő teszt megírásához kötik mindazoknak a diákoknak a felvételét, akik valamely nemzeti kisebbség nyelvén felvételiznek, és a tanárokkal folytatott, a felvételi vizsga témáját érintő beszélgetésük során nem bizonyosodik be, hogy megfelelően ismerik a nyelvet. Amellett, hogy ez a gyakorlat meglehetősen szubjektív, továbbra is diszkriminatív a magyar vagy más nemzetiségi kisebbség nyelvén felvételizőkkel szemben.
Sóti Attila, a Vajdasági Magyar Diákszövetség elnöke néhány napja arról tájékoztatta a közvéleményt, hogy szervezetük minden szükséges lépést megtesz annak érdekében, hogy a felvételi vizsga diszkriminációtól mentes legyen. Most elmondta, hogy ez részben azt jelenti, hogy tájékoztatták a megfelelő szerveket, intézményeket a jogi kar jogellenes gyakorlatáról:
– Például felhívtuk a Magyar Nemzeti Tanács figyelmét arra, hogy az egyetem lényegében nem változtatott a felvételi eljáráson, ugyanazt nyújtják, csak éppen más csomagolásban.
A részletekben nem kívánt belemenni, de azt elmondta, hogy bár az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a bírósági pereskedések csak hosszadalmas folyamat után hoznak eredményt, a jogi lépések megtételét mégis szükségesnek érzik:
– A nemzeti alapú diszkriminációt elítélő jogerős ítélettel a zsebünkben megpróbáljuk elérni, hogy még a felvételiztetés előtt kénytelenek legyenek eltörölni a diszkriminatív szakaszt. Nyilván ez úgy a tisztességes, ha először a jogi karnak is felhívjuk a figyelmét a dologra.
Hangsúlyozta, hogy a bírósági eljárások nem voltak hiábavalók, hiszen korábban a jogi karra nem lehetett magyar nyelven felvételizni. Most már lehet, de elfogadhatatlan, hogy csak külön feltételekkel:
– Tavaly tulajdonképpen egy nyelvvizsgát kellett tenni, idén pedig külön kérdezik szerb nyelven, szóban a felvételi teszt anyagából azokat, akik nem szerb nyelven felvételiznek. Ha ezt rendben találják, akkor figyelembe veszik a felvételi teszt eredményét. Tehát megint nemzeti alapon szabnak külön feltételeket, ami elítélendő.
Elmondta azt is, hogy jelenleg egy ideiglenes bírósági intézkedést várnak, ami kötelezi a jogi kart arra, hogy eltöröljék a felvételi pályázat vitatott szakaszát. Úgy gondolja, hogy ha pert indítanának, azt meg is nyernék, de nem biztosak benne, hogy az a várt eredményt hozná, és érdemben tudna változtatni a kar vezetőségének a hozzáállásán. Viszont úgy gondolja, hogy a jogi kar annyira túlfeszítette a húrt, hogy az most már a köztársasági szintű illetékes intézmények ingerküszöbét is el kell, hogy érje.
