A szerbiai oktatási minisztérium eddig több mint 30 kis létszámú általános iskolai magyar osztály esetében adott írásos jóváhagyást. Néhány általános iskolai és középiskolai 15 főnél kisebb osztály esetében a napokban várható ez a beleegyezés. Erről, valamint a magyar nyelvű új tankönyvek kérdéséről kérdeztük Vicsek Annamáriát, az oktatási minisztérium államtitkárát.
Szeptemberben a legidőszerűbb kérdés a kis, tehát 15 főnél kisebb osztályok jóváhagyása a minisztérium részéről. Az MNT-től kezdve a tartományi oktatási titkárságon át az oktatási minisztériumig egy többlépcsős folyamatról van szó. Arra kérem, mondja el olvasóinknak, hogyan néz ez ki.
– Az Oktatási, Tudományügyi és Technológiai Fejlesztési Minisztérium júniusban küldött egy Útmutatót az általános- és középiskoláknak arra vonatkozóan, hogy hogyan alakítsák meg az osztályokat a 2019/2020-as tanévben. Az útmutató kitér arra, hány tanulója lehet minimálisan és maximálisan egy osztálynak, illetve mikor kell osztályt összevonni vagy éppenséggel bontani. Tartalmazza az irányelveket a sajátos nevelési igényű tanulók beszámítására, tehát ha van az osztályban egyéni oktatási program szerint tanuló gyermek, akkor őt több főnek kell számolni, így csökkenthető az adott osztály elvárt maximális létszáma. Az útmutató azt is taglalja, hogy kis létszámú osztály esetében az általános iskolák az illetékes iskolaigazgatósághoz, a középiskolák pedig a minisztérium középiskolai szektorához fordulnak jóváhagyási kérelemmel. A tartományi hatásköröknek megfelelően a Tartományi Oktatási, Jogalkotási, Közigazgatási és Nemzeti Kisebbségi – Nemzeti Közösségi Titkárság csak az első osztályok jóváhagyását végzi, ezért minden további osztályban, amennyiben 15-nél kevesebb a tanuló, külön jóváhagyásért kell fordulni, függetlenül attól, hogy előzőleg, az első osztályban, a titkárság már jóváhagyta azt. Elvileg augusztus derekáig kell, hogy megérkezzen az iskolák kérelme, de sok esetben előfordult, hogy az iskolák ezt nem tették meg, ezért a Magyar Nemzeti Tanács egy körlevélben adott instrukciót az intézményeknek. A minisztérium szeptember közepéig kell, hogy meghozza a döntést a kis létszámú osztályok jóváhagyásával kapcsolatban, de ez a hónap végéig is elhúzódik minden évben. Tekintettel arra, hogy komoly megszorítások és létszám-ésszerűsítés és törpeosztályok, illetve törpeintézmények összevonása van folyamatban a minisztérium részéről, minden tanév elején komoly háttérmunkával sikerül csak elérni az osztályok jóváhagyását. Az idén bonyolította a helyzetet, hogy a decentralizálás miatt az iskolaigazgatóságokra áttett jóváhagyási döntés bonyolította a folyamatot, ugyanis az iskolaigazgatóságok szinte minden kis létszámú osztályra vonatkozó kérelmet elutasítottak. Valójában a Vajdasági Magyar Szövetség politikai erejének, a tartományi titkárság és az MNT támogatásának, illetve az államtitkári jelenlétemnek köszönhető, hogy az idén is sikerült a számunkra fontos osztályokat kiharcolni.
Hány általános iskolai osztály önálló léte volt kérdéses, hány diákkal? Hány esetében sikerült kiharcolni, hogy önálló osztályként működjenek, és hány diákkal?
– Néhány osztály jóváhagyása még folyamatban van, de az, ami biztossággal állítható és nagy megnyugvást okozhat diákoknak, tanítóknak, igazgatóknak és szülőknek egyaránt: írásos jóváhagyást kapott az óbecsei Zdravko Gložanski iskola (egy 5 fős 1. osztályra), a Samu Mihályban pedig megmaradhat a két önálló 2. osztály, annak ellenére, hogy összesen 33 másodikos tanuló van, ami az Útmutató alapján csak egy osztályt jelenthetne. Muzslyán a Szervó Mihály iskolának megmaradhat a 10 fős osztálya is a Magyar kommün utcában és a 6 fős kihelyezett tagozata a Szervó Mihály utcában, továbbá a nagybecskereki Sonja Marinković iskola szentmihályi kihelyezett tagozatán is önállóan működhet 4 különálló osztály, 4, 7, 5 és 10 tanulóval. Újvidék községben két újvidéki/városi iskolában van kevés tanuló, a József Attila már megkapta a jóváhagyást mind a 8 magyar osztály önálló megmaradására, ezekben 6–10 gyermek van osztályonként, illetve 12 elsős iratkozott be az idén, a tiszakálmánfalvi Ivo Andrić iskolában pedig a szülőkkel és tanítókkal egyeztetve lett 9 tanulóval összevonva az 1., 2. és 3. osztály, a 4. osztály pedig önállóként maradhat még ebben a tanévben 6 tanulóval. Zentagunarason nem kell összevonni a 3. és 4. osztályt, ahogyan az iskolaigazgatóság javasolta volna, a padéi Szervó Mihály is négy önálló alsó tagozatos osztályt indíthat 6, 6, 9 illetve 8 tanulóval osztályonként, mint ahogyan a Szaján esetében is a Móra Károlyban megmaradhat a négy osztály 13,10, 6 és 9 tanulóval, illetve, amit nagyon fontosnak tartunk a szórványban, a székelykevei iskola is négy osztályt tarthat meg összevonások nélkül, 14, 5, 8 és 7 tanulóval. Várjuk még az újvidéki Sonja Marinković, az óbecsei Petőfi Sándor és a nagykikindai Fejős Klára számára a jóváhagyásokat, ezekben az iskolákban a javaslatom szerint már most úgy működnek az osztályok, önálló osztályokként, mintha jóvá lennének hagyva, hiszen napok kérdése, hogy ezekre is megérkezzen a minisztérium írásos jóváhagyása – tudtuk meg Vicsek Annamáriától.
A középiskolások esetében mi a helyzet, itt is vannak a szórványban, de a tömbben is olyan osztályok, ahol 15 főnél kevesebb diák iratkozott be.
– A középiskolák esetében egy-két héten belül lesz végleges eredmény, de itt most egy-két kivétellel nincs sok feladat, ugyanis a harc nagy része már akkor lefolyt, az előző ciklusban, amikor a középiskolai hálózatot kellett jóváhagyatni. Az iskolák többségében megfelelő számú tanuló iratkozott be, a kis létszámúak esetében pedig a középiskolai szektorhoz bejutott kérelmek a korábbi gyakorlatnak megfelelően már jóvá lettek hagyva, így ezekkel külön nem kellett foglalkoznunk – tájékoztatott bennünket az államtitkár.
A magyar nyelvű tankönyvek terén van-e újabb fejlemény? Mikorra várható a hiányzó tankönyvek megjelenése? A minél zavartalanabb tankönyvellátás érdekében ön államtitkárként, a Magyar Nemzeti Tanács, a fordítók, a szerzők is erőfeszítéseket tesznek, ennek tükrében hogyan reagálna a miniszter minapi kijelentésére, hogy egyes nemzeti tanácsok hibáztathatók, hogy nem jelennek meg időben a tankönyvek?
– A magyar nyelvű tankönyvek esetében biztonsággal mondhatom, hogy a miniszter kijelentése nem a magyar közösségre vonatkozott, és nem a nemzeti tanácsok és nem is a kiadók a „bűnösei” a késésnek. A folyamat összetettségéről és a késés valódi okairól már több helyütt beszéltem, a Magyar Szó olvasói is olvashatták közös nyilatkozatunkat erről Petkovics Mártával, aki az MNT részéről vesz részt ebben a folyamatban. De ha összehasonlítjuk a többi nemzeti kisebbséggel, a magyaroknak van jelenleg a legnagyobb számú hivatalosan is jóváhagyott, az új tanterv szerint készült tankönyve, ami a magyar nemzeti közösség és politikum erejét bizonyítja. 2019 folyamán a négy katalógusban megjelent 102 tankönyv között 3 albán, 6 román, 11 ruszin, 14-14 szlovák és horvát, 18 bosnyák és 24 magyar nyelvű tankönyv van, az egy évvel korábban megjelent katalógusban pedig további 12 magyar tankönyv van, amelyek 2018 folyamán lettek jóváhagyva, és továbbra is érvényesek, hiszen az új tanterv szerint készültek. Jelenleg az új elsős és ötödikes tankönyvek közül csak a zene tankönyv hiányzik, a második és hatodik osztályosok pedig javarészt jóvá vannak hagyva, a második félévtől elérhetők lesznek. Mint ahogyan azt többször hangoztattuk, a tanárok és a szülők közös megbeszélés alapján dönthetnek, hogy megvárják-e az új tankönyveket, vagy használják a régit, hiszen azok is érvényesek, és az új tantervvel is eredményesen használhatók, ugyanis csekély mértékű a tartalmi változás a tantervekben.
Persze könnyű arról beszélni, mi nincs, mi hiányzik, de aki részese volt ennek a folyamatnak, pontosan tudja, hogy a szerzők, a fordítók, a Magyar Nemzeti Tanács, a tartományi oktatási titkárság és a Vajdasági Pedagógiai Intézet munkatársai is mindent megtettek, ki-ki a maga feladatkörében, hogy a lehető legrövidebb idő alatt kerüljenek a tankönyvek a diákok elé – hallottuk Vicsek Annamáriától.
