Belgrád ad otthont a negyedik nemzetközi oktatási konferenciának, amelyen 29 állam mintegy 93 előadója vesz részt. A konferenciát ma Ana Brnabić kormányfő nyitotta meg, aki beszédében kiemelte, hogy Szerbia oktatási reformja egy olyan rendszer kialakítását irányozta elő, amely a kritikus szemléletre tanítja majd a diákokat, illetve megtanítja őket gondolkodni.
A kormányfő szavai szerint nemcsak az egyént, hanem egy nemzet sikerét is az oktatás határozza meg, különösen ebben a gyorsan változó világban. A versenyképesség, a siker és egy társadalom elégedettsége az oktatástól függ, illetve attól, hogy az adott oktatási rendszert a társadalom miként tudja befogadni. Így a szerb kormány jelentős összegeket fordít az oktatásra, ebben az évben a korszerű technológiára, a beruházásokra, az innovációkra és kutatásra 100 millió eurót különítettek el az állami költségvetésből. Emlékeztetett arra, hogy az oktatás minden szintjét reform várja, az UNICEF-fel közösen egy olyan rendszer bevezetését tervezik az iskoláskor előtti intézményekbe, ahol a tanulás a játékon alapszik, és serkenti a kíváncsiságot, a kutatás iránti érdeklődést, valamint a kritikus gondolkodást.
– Jelenleg 10 ezer digitális tantermünk van, amit 200 ezer diák használhat országszerte. Ezekben a tantermekben interaktív oktatás folyik, amely során az oktatás is érdekesebb és a tudást is hamarabb elsajátítják a tanulók. Így elégedettek a diákok és a tanárok is – hangsúlyozta Brnabić. Hozzátette, a nemrégiben megvalósított digitalizáció során szinte minden iskola kapott internet-hozzáférést, 500 iskolában bevezették a vezeték nélküli internetet, az eredeti elképzelések szerint 2021-ig minden iskola digitalizált lesz.
Brnabić reményét fejezte ki, hogy a szerb társadalom a tudáson alapul, az innovációkon és a szabad gondolkodáson, hiszen a szabadon gondolkodó egyén az egész társadalom húzóereje lehet. Hozzátette, a gyors változások követése, figyelemmel kísérése, az alkalmazkodás a fejlett technológiai kihívásokhoz, mint amit a mesterséges intelligencia, a virtuális valóság terén tapasztalunk, egy folyton megújuló oktatási rendszert követel.
Elemezve az oktatásban elkezdett reformokat, elmondta, a reform az oktatást összeköti a munkaerőpiaccal, így figyelemmel követhető, milyen szinten van az oktatás az adott területen, és mely profilú szakemberek képzésére van szüksége a munkaerőpiacnak.
– Tudni szeretnénk, hogy mennyit kell a munkába állásig várniuk az egyes középiskolai, illetve egyetemi szakokat befejezett fiataloknak. Követni szeretnénk az átlagfizetést a foglalkoztatásuk során, és azt is, hogy milyen gyorsan tér vissza az oktatásba befektetett pénz – emelte ki a kormányfő.
A Művészeti és Tudományos Világakadémia hat évvel ezelőtt a jövő oktatásának témájában számos tanácskozást indított el, amelyek az oktatásban jelentkező kihívásokkal foglalkoznak, mindenek előtt azokkal a kihívásokkal, amelyeket az új technológia támaszt az oktatás iránt. Mint arra Heitor Gurgulino de Souza, a világakadémia elnöke rámutatott, a fenntartható fejlődésről szóló megállapodást 2015-ben Párizsban az Egyesült Nemzetek Szervezetének 183 tagállama írta alá. Ez a szándéknyilatkozat elsődleges célja a szegénység csökkentése volt. Rámutatott, nincs elég tanár a világban, és 236 millió gyermek az oktatási rendszeren kívül van. Szavai szerint aggasztó adat, hogy a kevésbé fejlett országokban a gyerekek csupán 14 százaléka fejezi be a középiskolát.
Vladimir Kostić, a Szerb Tudományos és Művészeti Akadémia elnöke feltette a kérdést, hogy az egyetemeknek milyen mértékben kell érintkezniük a társadalmi elvárásokkal, vagyis azokkal a feladatokkal amelyeket a kormány meghatározott a munkaerőpiaccal kapcsolatban. Szavai szerint az egyetemeknek ki kell tartaniuk, minden tudományos munkának interdiszciplinárisnak kell lennie, különös tekintettel a társadalomtudományokra.
Aleksandar Vlahović, a Szerbiai Közgazdászok Szövetségének elnöke az oktatás reformjának szükségességét hangsúlyozta, mint rámutatott, a legújabb kutatások szerint mintegy 400 millió még létező munka 2030-ig eltűnik, amikor még több, mint 260 millió ember kap olyan szakképesítést, amely munkára nem lesz szükség.
