Ma teszik közzé annak a PISA-tesztelésnek az eredményeit, amit még 2018 tavaszán töltöttek ki a tanulók. A PISA (Programme for International Student Assessment) vizsgálat célja, hogy felmérje, a 15 éves tanulók milyen mértékben rendelkeznek azokkal az alapvető ismeretekkel, amelyek a mindennapi életben való boldoguláshoz, a továbbtanuláshoz, vagy a munkába álláshoz szükségesek.
A PISA-felmérésben 222 szerbiai iskola vett részt, 8442 diákkal. Szerbia azon kevés országok közé tartozik, ahol kisebbségi nyelven is lebonyolították a PISA-tesztelést, az oktatásban használt 8 kisebbségi nyelv közül csak magyarul szervezték meg a felmérést. Mintegy 12 iskolában: a Nagybecskereki Gimnáziumban, a nagybecskereki Egészségügyi Középiskolában, valamint a Jovan Trajković Közgazdasági-Kereskedelmi Középiskolában, a szabadkai Svetozar Marković Gimnáziumban, az Egészségügyi Középiskolában, az Ivan Sarić Műszaki Középiskolában, a futaki Mezőgazdasági Középiskolában, az óbecsei Közgazdasági-Kereskedelmi Középiskolában, a Műszaki Középiskolában, a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnáziumban, illetve az újvidéki Április 7. Egészségügyi Középiskolában, valamint a Mihajlo Pupin Elektrotechnikai Középiskolában a diákok magyarul töltötték ki a teszteket.
A háromévente megrendezésre kerülő PISA-vizsgálat során nem az iskolai tananyag számonkérése az elsődleges cél, hanem annak felmérése, hogy a tanulók képesek-e tudásukat hasznosítani, új ismereteket befogadni és azokat alkalmazni. Ezek az adatok pedig lehetőséget nyújtanak az államoknak és az oktatási rendszereknek, hogy felmérjék az oktatási eredmények minőségét, az eredményesség tényezőit és a diákok teljesítményének empirikus eredményei alapján stratégiai döntéseket hozzanak az oktatásban.
Az első PISA-tesztelést 2000-ben szervezték meg, Szerbia 2003-ban csatlakozott a vizsgálathoz. Három tudásterületen (szövegértés, matematika és természettudomány) mérik a tanulók képességeit. Ám a képesség felmérése mellett információkat gyűjtenek azokról a tényezőkről is, amelyek befolyásolhatják az eredményeket, például milyen anyagi és oktatási forrásokkal rendelkezik a család, vagy hogy milyen a tanulók hozzáállása a tanuláshoz, mi motiválja őket, milyen tanulási szokásokkal rendelkezik a diák, illetve milyen szintű képességgel alkalmazza az információs technológiát, az iskola milyen mértékben járul hozzá az információs műveltséghez. Adatokat kapnak az iskola működésének különböző szempontjairól is, például a tanár képességeiről (iskolai végzettség, munkamotiváció, munkastílus), osztály méretéről és összetételéről, az osztálytermi és az iskolai légkörről.
Azon alapvető domaineken kívül, amelyeket minden ciklusban rendszeresen tesztelnek, 2018-ban felmérték a pénzügyi ismereteket és az általános kompetenciát is. A pénzügyi ismereteken keresztül tesztelték a diákok pénzügyi témákkal kapcsolatos ismereteit és a képességüket arra, hogy ezt a tudást alkalmazzák a pénzügyi problémák megoldásában. Az általános kompetenciát azzal a céllal vezették be, hogy felkészítse a fiatalokat és értékelje őket, képesek-e beilleszkedni a fenntartható és inkluzív világba. A globális kompetencia a helyi, globális és interkulturális ügyek vizsgálatának képességét jelenti, azzal, hogy az egyén megérti és értékeli mások látásmódját és világnézetét, képessé válik nyílt, helyzethez illő és hatékony interakciót folytatni különböző kulturális háttérrel rendelkező emberekkel, továbbá a kollektív jólét érdekében cselekszik.
A PISA-vizsgálatot az OECD (Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet) szervezi, de az OECD-országok mellett a felmérésben partnerországok is részt vesznek.
Az oktatási miniszter mai sajtótájékoztatójáról holnapi számunkban számolunk be, csütörtöki számunkban pedig a témáról Vicsek Annamáriát, az oktatási minisztérium államtitkárát kérdezzük.
