Szerbia az olvasás-szövegértés terén 439 pontot, a matematika terén 448, míg a tudomány terén 440 pontot szerzett, derült ki a 2018 tavaszán a 15 évesek körében elvégzett PISA-tesztelés ma közzé tett eredményéből. Mint arra az adatok elemzésénél ma rámutattak, az adatokból elsősorban nem azt a következtetést kell levonni, hogy a szerbiai 15 évesek mintegy 40 ponttal a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD), valamint az Európai Unió tagállamainak átlaga alatt teljesítettek, hanem a vizsgálat elsődleges célja az oktatáspolitika számára a stratégiai útmutató. A legnagyobb gond az olvasás, szövegértés, vagyis az értelmező olvasás terén mutatkozott. A diákok egyharmada nem éri el az általános műveltség alapszintjét.
A PISA-tesztelés eredményeinek közzététele okán megszervezett sajtótájékoztatón Tijana Prokić-Breuer az OECD képviseletében rámutatott, a PISA-tesztelés elsősorban abban különbözik a többi tudásfelmérőtől, hogy nem az iskolai tananyag elsajátítását ellenőrzi, hanem a tanulmányok során szerzett kompetenciákat vizsgálja. Ugyanakkor számos olyan adathoz is hozzájutnak általa, amiből le lehet szűrni, hogy a 15 éves diák milyen gazdasági-szociális környezetből jön, illetve milyen körülmények között tanul. A vizsgálat az oktatási rendszerről ad egy keretelemzést. Ezért is tanúsítanak a PISA-tesztelésnek nagy jelentőséget az államok, hiszen amellett, hogy az oktatási rendszer hiányosságaira és pozitívumaira is rámutat, a tesztelésben résztvevő államok eredményeit is összehasonlítja.
A háromévente megszervezésre kerülő PISA-tesztelés során minden alkalommal egy terület előtérbe kerül, 2018-ban az olvasás-szövegértésen volt a tesztelés fókusza. Rámutatott, Szerbia teljesítménye a 2012-es évhez képest nem változott, amit Tijana Prokić-Breuer pozitívnak értékelt. Kiemelte, 2015-ben Szerbia nem vett részt a PISA-tesztelésen, akkor végezték első alkalommal a tesztelést számítógépen keresztül, és minden állam akkor gyengébben szerepelt. Szerbiában 2018-ban végezték először elektronikus úton a felmérést, és valószínűleg ez is kihatott az eredményekre, ám mindenképpen jó, hogy a saját eredményeihez képest nem teljesített alul.
Marina Videnović, a Pszichológiai Intézet képviseletében elemezve a PISA-tesztelés eredményeit kiemelte, bár Szerbia a felmérésben részt vett 79 állam közül a 45-dik helyen végzett, a régióban megelőzve Montenegrót és Észak-Macedóniát, Bosznia-Hercegovinát, de Magyarországnál, Horvátországnál, Szlovéniánál és Lengyelországnál is gyengébben teljesített. Kihangsúlyozta, mégsem kell ezt a tesztelést versenyként felfogni. A több mint 8000 tizenöt éves szerbiai diák eredménye inkább arra mutatott rá, hogy a diákok ugyan tudnak olvasni, illetve elsajátították az iskolában kért tudást, de nem tudják azt alkalmazni. Rámutattak ugyan arra is, hogy a diákok jelentős része nem gondolja, hogy a tudás megszerzése jobb életkörülményeket teremthet. Valamint többet hiányoznak a diákok az iskolából, mint más országokból származó kortársaik, valamint 61 százalékuk késett két hét alatt legalább egy óráról.
Mladen Šarčević oktatási miniszter rámutatott, hogy a jelentős reformok éppen nem ezt a korosztályt érintették a múlt évben, akik a tesztelésben részt vettek. Kihangsúlyozta, az oktatási rendszerben bevezetett jelentős reformok, újítások, korszerűsítések, beruházások majd csak 2021-ben, de inkább 2024-ben várhatók, ugyanis mint arra rámutatott, az oktatás olyan mint egy növény, amit gondozni kell, hogy termést hozzon. Ezen dolgozik az oktatási minisztérium az elmúlt időszakban meghozott törvényrendelkezésekkel, az iskolák felújításával, a tanárok képzésével és beruházásokkal. Rámutatott, folyamatos kapcsolatot tartanak fenn az alkalmazott tudással az élen járó finnekkel, de mint kihangsúlyozta, Szerbiába is többen ellátogatnak, hogy megfigyeljék, hogyan sikerült a reformokat véghezvinni. Bejelentette, másfél hónapon belül ismertetni fogják az új oktatási stratégiát.
Prokić-Breuer rámutatott, nem lehet Szerbiát összehasonlítani az élen járó országokkal. Kína teljesített a legjobban, illetve Szingapúr, ahol az iskoláztatásnak külön kultúrája van, így az iskolából való késés ott elképzelhetetlen, sőt a kimaradás is. Valamint Finnország is a legjobban teljesítő országok között van, ahol jelentős összegeket fordítanak az oktatásra, és mint Prokić-Breuer kihangsúlyozta, ott már olyan beruházások mellett nem lehet jobb eredményeket elérni, nem úgy Szerbiában, ahol a nagyobb beruházás jobb eredményeket is hozhat. Kiemelte ugyanakkor, hogy bár az alacsony szociális háttér is kihathat az oktatási eredményekre, Szerbiában a szociális háttér nem befolyásolja az eredményeket.
Erre reagálva Vicsek Annamária, az oktatási minisztérium államtitkára rámutatott, hogy a minisztérium nagyon sokat tett az elmúlt időszakban azért, hogy az oktatás minden diák számára elérhető és igazságos legyen.
