A PISA-tesztelés eredményei elsősorban arra mutattak rá, hogy a szerbiai oktatásnak nagyobb gondot kell fordítani az alkalmazott tudásra, hiszen itt teljesítettek az átlagon alul a 15 éves diákok. A hagyományos oktatás a tanár által előadott tananyagnak a reprodukálását irányozta elő, aminek következtében a diákok fejből, gondolkodás, következtetés nélkül tanulnak, és a tanultakat megismétlik, „visszaadják”. A PISA-vizsgálat viszont nem az elsajátított tudást méri, hanem az alkalmazásképes tudást várja el a diákoktól: hogy megtalálják a szövegben a fontos információkat, ezek alapján következtetéseket vonjanak le, azaz gondolkodjanak. Vicsek Annamáriát, az oktatási minisztérium államtitkárát kérdeztük arról, hogy az oktatási reform milyen intézkedéseket irányzott elő arra, hogy a logikus gondolkodásra, az elsajátított tudás gyakorlati alkalmazására ösztönözze a diákot.
– A jelenleg folyamatban lévő szerbiai oktatási reform nem a tananyag csökkentésére, módosítására vonatkozik, hanem a kimenetekre, ami azt jelenti, hogy nem azt tartalmazza az új tanterv, mit kell a tanulónak egy adott osztályfokon elsajátítania, hanem a ciklus végén milyen kompetenciákkal, ismeretekkel kell rendelkeznie. A tanárok a tanterv bevezetése, kötelezővé tétele előtt elméleti és módszertani képzésben részesülnek.
* Megtanítja a diákokat a jelenlegi oktatási rendszer arra, hogyan kell tanulni?
– Ezt sajnos majd csak jó néhány év múlva fogjuk megtudni, ugyanis a reform tavaly, a 2018/19-as tanévben kezdődött az általános iskola 1., 5. és a középiskola I. osztálya számára. Az idei tanévben a 2., 6., illetve a középiskola II. osztályában van bevezetve, és így tovább, felmenő rendszerben. Ez azt jelenti, hogy 2018. májusában, a PISA-mérés idejében még meg se kezdődött a reform, tehát nem is lehetne elvárni, hogy az eredmények látsszanak. A következő mérés ideje 2021 tavasza lesz azokkal a tanulókkal, akik akkor, a 2020/21-es tanévben 15 évesek lesznek – ők az idei nyolcadikosok, akik nem vesznek részt a reformban. Az azt követő mérési ciklusban, 2024-ben, azok vesznek majd részt, akik most éppen 5. osztályosok. Ők már tavaly óta, tehát második éve a megreformált tanterv szerint tanulnak, és a mérés idején az ötödik tanévet járják majd az új tanterv szerint (a nyolc évből), tehát abban az évben már várható lesz némi változás. De majd csak azt követően, a 2027-es PISA-mérésnél várható a reform eredményességének a látványosabb változása, hiszen abban pontosan az a generáció vesz majd részt, akik elsőként, azaz tavaly óta tanulnak az új szerint, tehát ők az egész általános iskolájukat aszerint végzik majd el.
Ebből a levezetésből egyébként az is látszik, hogy az az összehasonlítás, mely szerint a szakközépiskolások a PISA-n gyengébb eredményeket érnek el, mint a gimnazisták, nem a szakközépiskolák minőségét mérik, hanem azt jelentik, hogy a szakközépiskolákba, különösen a háromévesekbe, eleve gyengébb tanulók iratkoznak be.
* A miniszter a PISA-eredményekkel kapcsolatos sajtótájékoztatón az egy váltásban folyó oktatást is említette, mint olyan megoldását a minisztériumnak, ami a jövőben pozitívan hathat ki a mérés eredményeire. Hogyan kell ezt érteni, és mikortól várható az egy váltásban történő órarend?
– Az egy váltásban történő, azaz egész napos oktatási rendszer bevezetése egyelőre pilot-kezdeményezésként folyik pár száz iskolában. Csak olyan intézményben oldható meg, hogy a tanulók egy váltásban járjanak iskolába, amely kevés osztállyal, illetve elég nagy épülettel rendelkezik ehhez, azaz annyi osztálya van csak, hogy mindegyiknek saját tanterem jut, így nem kell egy tantermet délelőtti-délutáni váltásokkal két osztálynak is használnia. A gyerekek az elképzelés szerint délelőtt vesznek részt az iskolában a tanításban, de ezt követően is, ebéd után is az iskolában maradnak, és különféle sport, művészeti, idegennyelvi és egyéb szakkörökön, foglalkozásokon vesznek részt. Ez az iskolarendszer hozzájárulhat a jó légkör kialakításához az intézményekben, hiszen a gyerekek a kedvükhöz, érdeklődésükhöz való dolgokkal is foglalkoznak. A PISA-mérés egyik figyelemre méltó eredménye, hogy a tizenöt éveseink nem becsülik meg eléggé az oktatás fontosságát – a tanulók 62 százaléka úgy gondolja, hogy nem kell ahhoz iskolát elvégezni, hogy az ember sikeres legyen az életben. Emellett az iskoláinkban sok az erőszakos megnyilvánulás a tanulók között. Ráadásul átlagon felüli az órákról való igazolatlan hiányzás is. A minisztérium reményei szerint az egy váltásban történő oktatás az iskolai hangulat javításával, családiasabbá, gyermek-közelibbé tételével hosszú távon ezeken az eredményeken is javíthat – hangsúlyozta az államtitkár.
* Milyen külföldi tapasztalatok bevezetése várható?
– A PISA-mérés pontosan ezért érdekes: világszerte minden ország tizenöt évesei ugyanazokat a feladatokat oldják meg, illetve ugyanazokat a járulékos kérdőíveket töltik ki a diákok, illetve az igazgatók, s ezek alapján az oktatás körülményeire, a tanárok helyzetére, megítélésére, a diákok szociokulturális hátterére vonatkozó összehasonlítási adatokat is kapunk. Ez azért is fontos, mert meg lehet nézni, hogy vajon a jó eredményeket elérő, vagy javuló tendenciákat mutató országok mit tettek az elmúlt évtizedben az oktatás terén, ami feltételezhetően ezt a magas pontértéket vagy pontérték-javulást eredményezhette. Nincs értelme olyan országokkal összehasonlítani Szerbiát, amely hagyományosan jól teljesít, és teljesen más az oktatási rendszere, illetve sokkal többet fordít az oktatásra, hiszen olyan követelményeket állítanánk magunk elé, ami teljesíthetetlen. Ezért inkább azt kell nézni, hogy a hasonló egy főre jutó nemzeti össztermékkel rendelkező országok hogyan teljesítettek, és aki fejlődött a korábbihoz képest, vajon miért fejlődött. A minisztérium vezető elemző szakembere ezért a környező országokkal, illetve Lengyelországgal hasonlította össze az eredményeinket, ők azok, akiktől a legtöbbet tanulhatunk. Természetesen a többi ország jó gyakorlatait is érdemes figyelembe venni, a Minisztérium például az oktatás digitalizálását Észtországtól, az inkluzív oktatást pedig Portugáliától igyekszik az elmúlt években tapasztalati úton és együttműködéssel is eltanulni, részleteiben átvenni. Sajnos gyakran csak az államok rangsorolásán, a rangsorban való elhelyezkedésén van a hangsúly, és leragadunk annál a számadatnál, hogy Szerbia a 45. helyen van a 79-ből, ami tévesen van tovább magyarázva, hogy a korábbi, 2012-es méréshez képest „két hellyel csökkent”, ugyanis az igaz, hogy akkor a 43. volt, de abban az évben kevesebb, azaz 68 állam vett részt a mérésben. Sokkal fontosabb tény például az, hogy nem romlott szignifikánsan az átlageredményünk, hiszen a gyerekek a feladatokat számítógépen végezték, és az elmúlt ciklusban például sok országnak volt eredmény-csökkenése, pusztán a tesztfelvétel módjának változása miatt.
* A miniszter bejelentette, hogy folyamatban van az új oktatási stratégia előkészítése. Mi az elkövetkező időszakra vonatkozó oktatási stratégia célkitűzése?
– A jelenleg érvényben lévő oktatási stratégia 2020-ban jár le, az új stratégia a 2020–2030-ig terjedő időszakra lesz érvényes, és 2020. végéig fogja meghozni a minisztérium. Az előkészítő munkálatai ennek a feladatnak természetesen már folyamatban vannak, hiszen fel kell mérni, hogy a korábbi stratégia mennyire valósult meg, másrészt pedig fontos mérésekre és vizsgálatokra vonatkozó jelentéseket kell ehhez jól áttanulmányozni és figyelembe venni, mint amilyen a PISA is, aminek az eredményei kedd óta ismeretesek, illetve egy másik dokumentum az UNICEF tanulmánya, amely az inkluzív oktatás eredményességére és problémáira mutat rá. Ugyanakkor az országos Oktatás-Minőségfejlesztési Intézetnek az elemzései és ajánlásai is fontosak, amelyek a 8. osztályosok záróvizsga-tesztjeinek eredményeire vonatkoznak. Ezek a jelentések ajánlásokat is tartalmaznak, amelyek oktatásfejlesztés-stratégiai szempontból iránymutatók lehetnek, hiszen számszerű adatokon nyugszanak a következtetések és az ajánlások is, ezért volt fontos megvárnunk a PISA-eredményeket az új stratégiához, és az elkövetkező hónapokban konferenciák és egyéb alkalmak lesznek, amikor a különböző célcsoportokkal (tanárok, szülők, munkáltatók és oktatási szakemberek) fogja a minisztérium áttekinteni az ajánlásokat, amelyek alapján az új oktatásfejlesztési stratégiát tudjuk majd megfogalmazni egy éven belül.
Ami bizonyos, már most folyamatban vannak olyan újítások, változások az oktatásban, amelyek egybevágnak a PISA-jelentés ajánlásaival. Ilyen például a korábban említett tantervreform, de a folyamatban lévő óvodareform is, amelynek egyik eredménye az új, színvonalasabb óvodai alapprogram lesz, a másik eredménye pedig az lesz, hogy nagyobb részarányban lesznek a 3–5 évesek bekapcsolva az óvodai nevelésbe-oktatásba, és ez pontosan egybecseng azzal az ajánlással, hogy minél korábban, minél nagyobb százalékban kell a kisgyermekeknek minőséges óvodai nevelést-oktatást biztosítani, hiszen azok a gyerekek, akik tovább vettek részt az óvodai nevelésben-oktatásban, jobb eredményeket érnek el a mérésben.
Ami viszont szintén bizonyos, hogy az iskoláztatás „hírnevén”, a pedagógusok elismertségén az intézményeink felszereltségén, de érzelmi-hangulati váltásán is dolgoznunk kell, továbbá valamilyen módon rá kell venni a tanulókat, hogy rendszeresen járjanak iskolába, ne hiányozzanak igazolatlanul, hiszen a rendszeres órai jelenlét jobb pontszámokat eredményez. Továbbá, fontos feladatunk az is, hogy javítsunk azon a számadaton, mely szerint gyermekeink egyharmada nem éri el a három mérési terület alapszintjét, tehát a szövegértés, a matematika és a természettudományok oktatása terén is van még tennivaló – emelte ki Vicsek Annamária.
* Szerbia azon kevés országok egyike, ahol kisebbségi nyelven is mérték a diákok teljesítményét. Mi állapítható meg a szerb és magyar diákok eredményeinek összehasonlításából?
– A PISA-mérés sajnos nem ad elemezhető adatot a szerb és a kisebbségi tannyelvű oktatás eredményességére vonatkozóan, annak ellenére, hogy a tanulók egy része magyarul végezte el a teszteket. A magyar tanulóknak azért van erre lehetőségük, mert nagy arányszámú kisebbségről van szó, és lehetővé teszi a rendszer, hogy ők is az anyanyelvükön végezzék el a tesztet. Az OECD szabályai szerint – a magyar kivételével – az összes többi kisebbségi tannyelven oktató iskolát eleve kiszűrik, és azok nem vesznek részt a mérésben. Tehát csak olyan gyerekek eredményeit láthatjuk, akik magyar osztályba járnak, és feltételezhetően magyar az anyanyelvük is, illetve, akik szerb osztályba járnak, az ő esetükben viszont persze előfordulnak olyan tanulók is, akik nem az anyanyelvükön, hanem szerbül tanulnak. Ők ezt a mérésben jelölték is, és ennek alapján az állapítható meg, hogy jobb eredményt érnek el azok a tanulók, akik az anyanyelvükön tanulnak, mint azok, akik nem az anyanyelvükön tanulnak az iskolában. Az iskolák meg fogják kapni a saját iskolájuk eredményét, aminek nem az a célja, hogy megállapítsuk melyik iskola a jobb, hiszen, mint említettem, a PISA-n elért eredmény nem a középiskola eredményességét mutatja, figyelembe véve azt a tényt, hogy a tanulók alig 9 hónapja járnak ebbe az intézménybe a vizsgálat idején, ugyanakkor előtte 8 évig egy általános iskolába jártak, így inkább az általános iskolák eredményességét látjuk a PISA-n, ráadásul azt sem iskolára lebontva, mert a mérés nem gyűjt adatot a befejezett általános iskolára vonatkozóan. Ha arra szeretnénk valami mutatót kapni, hogy milyen a magyar tannyelvű oktatás eredményessége Szerbiában a szerb tannyelvű oktatáshoz képest, ennek alapjául inkább a 8. osztály végi záróvizsga eredményeinek összevetését kell elvégezni és az új oktatási stratégia megírásakor a munkacsoportok ezt is figyelembe fogják venni – hallottuk az államtitkártól.
