Az oktatási minisztérium ma szakmai konzultációt kezdett el, amely során azokat a célokat ismertette, amelyek az iskoláskor előtti intézményeket és az általános iskolai oktatást érintik. Így az új oktatási stratégia erre vonatkozó részében rámutattak azokra a szegmensekre, amelyek változtatást követelnek meg, hiszen a cél az alkalmazott tudás elsajátítása. Ám ennek az eléréséhez megfelelő körülményekre van szükség: motivált tanárra, felszerelt iskolára és olyan oktatási folyamatra, amelyben a diák jól érzi magát. És nem utolsósorban célkitűzés az is, hogy az iskola magára vállalja a nevelést is, ugyanis alapvető elvárás, hogy a tanintézmények visszanyerjék megbecsült helyüket a társadalmunkban.
Mladen Šarčević oktatási miniszter a 2027-re vonatkozó oktatási stratégia kidolgozását megelőző konzultáción ismertette azokat a törekvéseket, amelyeket a minisztérium már a korábbi időszakban elkezdett, így rámutatott a törvényes előírások módosítására, összehangolására, az oktatásban elkezdett reformok első lépéseire, kihangsúlyozta az oktatást érintő problémákat, így kitért azokra a stratégiai célokra, amelyek a minisztérium figyelmének központjában állnak. Kiemelte: egy olyan oktatási rendszer felállításán dolgoznak, amely az egyén igényeit hangolja össze a gazdasági, szociális és kulturális igényekkel. Rámutatott, hogy ezt el lehessen érni, a gyerekek oktatási-nevelési rendszerbe való bekapcsolódását már a harmadik életévtől el szeretnék kezdeni. Jelenleg a 3–5 éves korosztály 61,3 százaléka kapcsolódott be az oktatási-nevelési rendszerbe (az iskola-előkészítő programban a gyerekek 97 százaléka vesz részt). Ezt a százalékarányt növelni szeretnék, ugyanis az a cél, hogy a gyerekek fejlődését minél hamarabb követni tudják. A miniszter kiemelte, az iskoláskor előtti intézmény jelentené a gyerekek számára az első szárnycsapásokat, ám ezeknek a céloknak a megvalósítása az iskoláskor előtti intézmények kapacitásának növelését, illetve további pedagógusok foglalkoztatását is megköveteli. Olyan rendszer kidolgozásán gondolkodnak az önkormányzatokkal együtt, amelyek eltörölnék az önkormányzatok közti különbségeket, és motivációt jelentenének az óvodai pedagógusok számára, hiszen mint az a belgrádi konferencián elhangzott, csak motivált pedagógussal lehet az oktatásban fejlődést elérni.
Kitértek az általános iskolai oktatásban elkezdett reformokra is. Mint Gordana Čaprić, az Oktatási és Nevelési Minőségellenőrző Intézet igazgatóhelyettese elmondta: a stratégia alapvető célja, hogy olyan gyerekek kerüljenek ki mindenekelőtt az általános iskolából, akik könnyen alkalmazkodnak az elvárásokhoz. Kiemelte, az elmúlt időszakban végzett felmérések arra mutattak rá, hogy a diákoknál az értelmező olvasás okozza a legnagyobb gondot. Nem tudják a tanultakat alkalmazni, a rendelkezésükre álló információkat az adott probléma megoldására felhasználni. Ezen kell az iskolának változtatnia egyrészt azzal, hogy felszereltebb lesz, másrészről pedig sokkal nagyobb szabadságot nyújt a tudás átadásában a tanároknak és tanítóknak. Az iskoláknak is szükségük van autonómiára, aminek köszönhetően más iskolákkal vagy vállalatokkal léphetnek partnerkapcsolatba, és ezáltal fejleszthetik a diákok alkalmazott tudását.
Vicsek Annamária, az oktatási minisztérium államtitkára rámutatott, a kisebbségek nyelvén folyó oktatás az állami oktatási rendszer integrált része kell, hogy legyen, hiszen csak így tud lépést tartani a színvonalas oktatással szemben támasztott követelményekkel. Kiemelte ugyanakkor azt is, hogy az idő harmonizációja okozza ebben az esetben a legnagyobb kihívást, mégpedig a tanterv és tankönyvek fordítása miatt.
Kitért az inklúziós oktatásra is, rámutatott arra, hogy nem tervezi a minisztérium a speciális iskolák bezárását, párhuzamosan működik majd mind a két intézménytípus, azzal, hogy a diákok szükségletei kerülnek előtérbe, illetve a speciális iskolák szerepe is változni fog. Mint elmondta, ezúttal külön figyelmet szentelnek a tehetséges diákokra.
A konferencián hangsúlyozták, hogy az iskolák és az oktatás is új irányvonalat kell, hogy vegyen. Ebben segítségükre lesz az iskolák digitalizálása, műszaki felszereltsége. Mindenekelőtt készül a diákok adatait tartalmazó egységes információs rendszer, ami figyelemmel kíséri a diákok tanulmányait az első naptól kezdve, másrészről pedig a szerbiai oktatásban dolgozók átlagéletkora 48 év, tehát a tanárok tudásának korszerűsítésére is szükség mutatkozik.
A mai konzultáción oktatási szervezetek, tanárok, iskolaigazgatók, szakszervezetek képviselői, a civil szféra és nemzetközi szervezetek képviselői voltak jelen. Az elkövetkező időszakban több városban is tart majd a minisztérium konzultációt, így Újvidéken, Nišben és Kragujevacon is, hogy minél többen kapcsolódjanak be a stratégia megfogalmazásába, aminek első közvitájára várhatóan ősszel kerül sor.
