A legtöbb továbbtanulni vágyó végzős középiskolás tavasszal leteszi az érettségit, ősszel pedig már az egyetemi padokat koptatja. Külföldön már régóta népszerű jelenség a „gap year”, azaz az egyéves diákszabadság. Ezek a diákok úgy gondolják, hogy a középiskola utolsó és a fölsőfokú oktatás első éve között hagynak maguknak egy kis időt pihenni, dolgozni, utazni, tapasztalatot szerezni. Hiszen miért is kellene úgy sietni azzal a diplomával?
Ráadásul számtalan előnye lehet annak, ha valaki úgy dönt, egy évvel elhalasztja a továbbtanulást. Egy év rengeteg idő: munkatapasztalatot lehet szerezni, meg lehet tanulni egy idegen nyelvet, külföldi önkéntes munkát lehet vállalni. Aki világot látna, annak is ideális időpont lehet a középiskola befejezése, hiszen a későbbi munkahelyi rutint nem szerencsés egy év kihagyással megtörni.
Az egy év szünetet választóknak nagyon eltérő motivációik vannak. Néhányan még nem tudják, mit is akarnak az élettől pontosan, ők így egy kis időt nyernek. Mások nyelvvizsgázni szeretnének az egyetemi felvételihez, az ehhez szükséges tudást pedig anyanyelvi környezetben sajátítanák el legszívesebben. Vannak, akik világot látnának, ismerkednének, esetleg gyakornoki állást vállalnának. És persze ott vannak azok, akik rákényszerülnek az egy év kihagyásra, például azért, mert rosszul sikerül az érettségijük vagy a felvételijük, és nem veszik föl őket a kívánt szakra. Ilyenkor sem kell elkeseredni, hiszen egy év alatt alaposan föl lehet készülni a legnehezebb vizsgára is. Ha pedig a család anyagi helyzete nem teszi lehetővé a kihagyott év szabad eltöltését, az interneten kutatva számos olyan külföldi önkéntes munkára akadhatunk, amelyek zsebpénzt, szállást és teljes ellátást is kínálnak.
Jó döntés lehet
Kolozsi Krisztián a zentai Bolyai Tehetséggondozó Gimnázium és Kollégium képzőművészeti tagozatán érettségizett 2018-ban. Sokat gondolkozott azon, hogy az azonnali továbbtanulást, esetleg az itthoni vagy a külföldi munkavállalást válassza, végül úgy döntött, hogy itthoni környezetben marad, és gyakornoki állást vállal:
– Szerettem olyan számítógépes munkákat végezni, mint a grafikakészítés vagy a videóvágás, a Pannon RTV-nél pedig lehetőségem adódott arra, hogy vágóként helyezkedjek el.
Egy éven keresztül dolgozott videóvágóként, amit azóta sem bánt meg, hiszen azt csinálta, amivel a szabadidejében is szívesen foglalkozott, miközben pénzt is gyűjthetett. A keresetéből vásárolt egy fényképezőgépet, amit mostanában nagyon sokat használ, és beruházott egy otthoni stúdióba is mikrofonnal és hangkártyával, hiszen zenével is sokat foglalkozik. Egy év után, hogy visszaszokjon a diákéletmódra, jelentkezett a budapesti nulladik évfolyamra:
– Soha nem voltam az a fajta tanuló, aki mindig kitűnően teljesít, ezért láttam jó ötletnek az egyetemi előkészítőt. Így ha menet közben kiderül, hogy ez nem az én utam, akkor továbbtanulás helyett még mindig vállalhatok munkát. Most fejezem be az évet, emelt szintű érettségit kell letennem ahhoz, hogy bejussak az egyetemre. Anglisztika szakra jelentkeztem, ami a képzőművészet után elég nagy váltásnak tűnhet, de az angol nyelvet legalább annyira szeretem, mint a művészetet.
Összességében úgy érzi, hogy hasznos volt számára, hogy nem tanult tovább közvetlenül az érettségi után, mert ez lehetőséget adott neki arra, hogy más szemszögből szemlélje a világot, belecsöppenjen a dolgozó ember életmódjába. Érdekes tapasztalatokat szerzett, fejlődött szakmailag, és megteremtette magának a lehetőséget arra, hogy olyan dolgokba fektessen be, amiket szeret. Másoknak is azt javasolja, hogy ha szükségét érzik, a középiskola befejezése után szusszanjanak egy kicsit. Úgy érzi, hogy az iskolák nagyon erősen próbálják a diákokat a továbbtanulás felé irányítani, pedig az életben más lehetőségek is vannak.
Nem mindenkinek való
Heinrich Olga pszichológus eközben azt hangsúlyozza, hogy vannak fiatalok, akik esetében az egy év szünet jó megoldás, de másoknál nem feltétlenül:
– Akik az egyetemet másik városban kezdik, azok elköltöznek a szülői házból, ez számukra egy lépés az önállóság, a szülőkről való leválás felé. A nagyvárosi fiatalok sokszor ugyanabban a városban folytatják az egyetemi tanulmányaikat, ahol az addigi életüket is töltötték, ők a leválást is másképp élik meg. Számukra az egy év kihagyás lehetőséget tartogat arra, hogy kipróbálják, hogyan állják meg a helyüket a nagyvilágban. Jó alkalom ez arra, hogy a fiatal felmérje, mire képes egyedül.
Arra is fölhívta a figyelmet, hogy az egy év szünetből könnyen életútváltás lehet, és elképzelhető, hogy a fiatal többé már nem szeretne visszaülni az iskolapadba:
– Megtörténhet, hogy túlságosan megtetszik nekik a szabadság, és a továbbtanulás helyett ezt az életformát szeretnék folytatni. Főleg akkor alakulhat ez így, ha találnak egy jó pénzforrást is. Ahhoz, hogy valaki újra visszaszorítsa magát a korlátok közé, és befejezzen egy egyetemet, nagy kitartásra és sok erőre van szükség. Az is probléma, hogy maga a rendszer úgy épül fel, hogy a középiskolai érettségit követi a felvételi vizsga, majd a beiratkozás, és a tanuló fokozatosan kerül bele az egyetemi életbe. Ha kihagy egy évet, akkor kérdés, hogy mennyire tud benne maradni a rendszerben, mennyire lesz nehéz számára az érettségi vagy a felvételi vizsga. Ezek fontos kérdések, amiket figyelembe kell venni, amikor a fiatal arról dönt, hogy hogyan tovább.
