Csütörtökön Belgrádban, pénteken pedig Újvidéken folytatnak tanácskozást a minisztérium képviselői az iskolák igazgatóival és tanáraival a középiskolai oktatás és az egész életen át tartó tanulás keretstratégiájáról, amely számos változást irányoz elő. Mint azt a belgrádi tanácskozáson kiemelték, az osztályozásban, a tanítási módszerekben várhatók változások, a diákokat még inkább fel szeretnék készíteni a munkaerőpiacra, ugyanakkor a gimnáziumokban várható reformoknak köszönhetően a diákok fejleszthetik majd képességeiket és már a gimnáziumi évek alatt a saját érdeklődésüknek megfelelő tanulmányok irányában fejleszthetik tudásukat.
Mladen Šarčević oktatási miniszter a konferenciát megelőző sajtótájékoztatóján Belgrádban elmondta, a legfontosabb változás, amire számítani lehet majd a készülő stratégiától, az, hogy a középiskolai oktatás, az általános iskolai oktatáshoz hasonlóan kötelezővé válik. Ehhez azonban az Alkotmány módosítására is szükség van, ám ezt követően jelentős változások várhatók az oktatásban.
– A változások több útvonalon haladnak. Mindenekelőtt az általános gimnáziumok reformjára kerül sor. Az elmúlt időszakban, még az ilyen nehéz egészségügyi intézkedések mellett is sikerült három szakirányt megszerveznünk a tehetséges diákok számára, mindenek előtt a sportot helyzetük előtérbe, de négy gimnáziumban új profilt vezettünk be, amely az audio, vizuális és színpadi művészeteket öleli fel, ahonnan a diákok a kreatív ipar felé orientálódhatnak majd. A harmadik pedig a történelem és földrajz szakirány. Egyre nagyobb érdeklődés mutatkozik az olyan alaptudományok iránt is, mint amilyen a fizika, biológia, kémia – hangsúlyozta a miniszter, aki kiemelte: a régi stratégiát szeretnék összehangolni az újjal, hogy a gimnáziumok láthatóbbá váljanak.
Marija Krneta, az oktatási minisztérium munkatársa arról szólt, hogy a gimnáziumok a továbbtanuláshoz adják meg az alapot, így lehetőséget nyújtanak a diákoknak arra, hogy a kötelező tantárgyak keretében az adott tantárgy két szintje, az alapszintű tanulás és az emelt szintű tudásszerzés közül válasszák meg a tanulásuk menetét és az érettségit a kitűzött céljuk elérése érdekében.
Kiemelte ugyanakkor, hogy nemcsak a gimnáziumokban várhatók változások, hanem például a zenei középiskolákban is, ahol bevezetik a matematikát, hogy az itt tanuló diákok is részt vehessenek az állami érettségin, illetve jobb összeköttetést láttak elő a kulturális intézmények és a zeneiskolák között.
A művészeti középiskolák kapcsán pedig olyan szakmákat kívánnak újjáéleszteni, amelyek hiányszakmáknak számítanak.
Šarčević kiemelte ugyanakkor, a duális oktatás is egyre nagyobb népszerűségnek örvend, ám a négyéves középiskolák terén kívánják ezt a fajta oktatást fejleszteni. A duális oktatással foglalkozó hároméves középiskoláknak sokkal nagyobb hangsúlyt kívánnak adni. A PISA-tesztelés ugyanis arra mutatott rá, hogy itt fontos az oktatás megerősítése.
– A középiskolai szakképzés iránt volt valamikor a legnagyobb érdeklődés, ám ma már több szinten is meg kell azt reformálni. Mindenképpen a vállalkozói szellem kiépítésére kell nagyobb hangsúlyt fektetni szinte mindegyik szakirányban, és azt gondolom, ezzel kell a legtöbbet foglalkoznunk – mutatott rá a miniszter, aki felhívta a figyelmet arra, hogy az oktatásban ki szeretnék dolgozni az oktatási szintek közötti átjárhatóságot, hogy aki szeretne, egész életében tanulhasson. Már kiépültek olyan központok, amelyek az egész életen át tartó oktatással foglalkoznak. A miniszter a legjobb példaként a kragujevaci központot emelte ki.
Ám nem csak az oktatás megszervezésében, illetve megvalósításában várhatók változások, hanem az infrastruktúra terén is. A miniszter szavai szerint már most elkészült a diákotthonok hálózata, a diákok szállításának megszervezését i kezébe vette a minisztérium, és az iskolák is olyan fejlesztésekre számíthatnak, amelyek lehetővé teszik majd azt, hogy a diákok az egyváltásos oktatás után is jelentős időt tölthessenek el az iskolában, természetesen a saját tudásuk fejlesztése, bővítése érdekében.
Mint az a konferencián elhangzott, már most 50 olyan középiskola működik, ahol csak egy váltásban szervezik meg az oktatást, illetve a közeljövőben további 200 középiskolát szeretnének ebbe a rendszerbe bekapcsolni. Ki szeretnék ugyanakkor használni az intézmények kapacitásait, olyan tartalmakat vezetnek be, amelyek arra serkentik majd a diákokat, hogy saját tudásuk fejlesztése érdekében minél több időt töltsenek el az iskolában. Mert mint azt kihangsúlyozták, a diákok nem menekülnek a tanulástól, csak másfajta tanulásra tartanak igényt.
