Mladen Šarčević (Fotó: Dávid Csilla)
A középiskolai oktatás és az egész életen át tartó tanulás keretstratégiája elnevezésű ismertetőn belül csütörtökön, Belgrádban megkezdett összejövetelek sora pénteken Újvidéken folytatódott. A jelenlévők között volt Mladen Šarčević oktatási miniszter, kabinetjének több tagja, tanárok, igazgatók, a kisebbségi nemzeti tanácsok, az Országos Tanügyi Tanács képviselői is. A projekt elsődlegesen a középiskolai szintű oktatás fejlesztésére helyezi a hangsúlyt, melyen belül az osztályozásban, a tanítási módszerekben várhatók változások, a diákok ilyen módon még inkább fel tudnának készülni a munkaerőpiacra, ugyanakkor a gimnáziumokban várható reformoknak köszönhetően tovább fejleszthetik majd képességeiket.
Mladen Šarčević oktatási miniszter elmondása szerint a középiskolai szintű oktatást igyekeznek majd kötelezővé tenni, erre vonatkozóan pedig az Alkotmány módosítását kell még kivárni. A projekt keretein belül kulcsfontosságú kérdést jelent az állami érettségi. A megvalósításakor pedig Szerbia egy korszerűbb állammá válhat az oktatás terén.
– Az oktatási reform előtt fontos látnunk, hogy honnan is indultunk. Észtország már 2000-ben elvégezte a digitalizálást, mi ezzel csak 2017-ben kezdtünk el komolyabban foglalkozni. A gimnáziumok négy évtizedig vártak erre a reformra, ugyanakkor már az idén a választott programok bekerülnek a harmadik osztályok tervezetébe – nyilatkozta Šarčević.
Az összejövetelen Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke és Jerasz Anikó, a Magyar Nemzeti Tanács Végrehajtó Bizottságának elnöke is részt vett. Az MNT VB elnök asszonyának elmondása szerint a stratégia megvalósításának módjairól már február folyamán tartottak összejöveteleket, akkor az iskoláskor előtti intézményekre és az általános iskolai oktatásra vonatkozó rész lett bemutatva, azonban a koronavírus járvány miatt hosszabb szünetet követően csak most folytatódhattak az összejövetelek a középiskolai oktatást felölelő résszel.
Fotó: Dávid Csilla
– Az Országos Oktatási Stratégia középiskolákra vonatkozó része részleteiben fogja taglalni a gimnáziumokra vonatkozó reformokat, többek között a duális oktatást, az egy váltásban lévő oktatást, és természetesen a digitális oktatást is. Ez utóbbi alatt az intézmények felszerelésének bővítését és a tanárok kompetenciáinak növelését is értjük – mondta Jerasz Anikó. Mint hozzátette: a duális oktatásról szóló törvény mentén az oktatás ezen fajtája sokkal szorosabb együttműködést fog igényelni a Gazdasági Kamarákkal és a Foglalkoztatási Szolgálattal.
– A stratégia ugyanakkor ki fog térni az inklúziós oktatásra is a középiskolákban, valamint nagy hangsúlyt fog kapni az állami érettségi, amely a diákoknak az egyetemi karokra, illetve a főiskolákra való felvételi vizsgát váltja majd fel. Az állami érettségit 2022 júniusában próbálják ki először élesben, addig pedig próbaérettségiket tartanak majd ebben a témában. Kisebbségi szempontból fontos, hogy a minisztérium a kisebbségi nyelveken folyó oktatást a stratégia integrált részeként kezeli – jelentette ki Jerasz Anikó. Kiemelte, hogy a távoktatásról is szó esett a konferencián, és az illetékesek ezúttal is elismerő szavakkal beszéltek az oktatás e formában való megszervezéséről.
