A polgárháború és a bombázások után a pedagógusoknak csupán a magyarországi továbbképzések jelentettek szakmai építkezést. 2000-ben a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete úgy döntött, tekintélyes előadókat hív meg, és megszervezi a helybeli tanárképzést. Így az is könnyebben eljuthat magas színvonalú tanári továbbképzésre, aki nem engedhette volna meg magának a külföldi utazást.
Viola Lujza (Fotó: Bozsoki Valéria)
– Az első továbbképzés általános tematikai jellegű volt, vegyes tartalommal. A következő évtől fogva a pedagógus-egyesület elnöksége 2 szakmai műhelyt indított: a természettudományit és a társadalomtudományit. Azóta a társadalomtudományi Történelem és magyarság cím alatt fut. Eredetileg a továbbképzés célja a felzárkóztatás és a hiánypótlás volt. Tizenkilenc éve a férjemmel, Dulka Andorral szervezzük a „történelem és magyarság” továbbképzést – mondta magiszter Viola Lujza nyugalmazott magyartanárnő a Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete (VMPE) által szervezett Apáczai Nyári Akadémia akkreditált előadásairól.
Milyen szempontok szerint válogatják a történelmi-irodalmi témákat és az előadókat?
– Mindig olyan új témákat keresünk, amelyek érdeklődésre tartanak számot a szakmában. Amelyek eddig is foglalkoztatták a szakmát, de a rendszerváltozás óta nem jutott még rá idő, hogy újszerű szemlélet alapján feldolgozzák őket.
A magyartanárok számára pedig olyan érdekes témákat igyekeztünk az előadások sorába beiktatni, amelyek részben nyelvészeti, részben irodalmi kérdésekkel foglalkoznak. A nyelv örökzöld téma, a társadalom fejlődésével változik, és nagyon érzékeny ezekre a rezdülésekre. Amellett nekünk jó tudni, hogy a 100 éve széttagolt magyar nemzettest határon túlra szakadt részeinek nyelve a különböző országokban milyen sajátosságokkal gazdagodott, vagy mennyire romlott. Érdekes áttekintést nyújtott erre vonatkozóan Balázs Géza Magyar nyelvkultúra az ezredfordulón című előadása. Az irodalmi részben munka közben alakult ki az elképzelés, hogy azokról az értékes, polgári értékrendet képviselő magyar írókról kellene egy kicsit többet tudni, akikről eddig hallgattak, de méltán van helyük a magyar irodalomban, sőt megkerülhetetlenek. Elsősorban Márai Sándorra, Hamvas Bélára, Wass Albertra gondolok. Egy alkalommal olyan szerencsénk volt, hogy Simó Józsefet, Wass Albert hagyatékának egyik gondozóját tudtuk elérni és megnyerni, hogy egy egész délelőttöt betöltő előadást tartson az író életművéről, pályájáról.
Sikerül-e az előadásokkal újszerű szemléletet kialakítani a magyar- és a történelemtanításban?
– A továbbképzéseink nem nyújthatnak teljesen átfogó képet a történelem- és a magyartanítás területén. Ha nagyon szerények szeretnénk lenni, akkor azt mondhatnánk, hogy egyfajta tűzoltás csupán. Hiszen négy-öt nap alatt tizenkettő-tizenöt előadóval nem lehet egy teljesen új szemléletet tökéletesen elpalántálni. Azon a területen, amelyen úgy véljük, hogy a leggyöngébb a tájékozottságunk, ott próbálunk a fokozatosség elve alapján újítani. Olyan előadóink voltak az évek során, akik nagy szakmai tekintélynek számítanak, mint például Tőkéczki László, Szakály Sándor, Görömbei András, Balázs Géza, Minya Károly, Dobrovits Mihály, Zakar Péter, Vajda Tamás, Újváry Zsuzsanna, Császvay Tünde, Ujváry Gábor. Továbbá a teljesség igénye nélkül Bellágh Rózsa, Dobos Krisztina, Töttössy Istvánné, Szabó István református püspök, Kiss-Rigó László szeged-csanádi püspök, Huszár János (volt) főkonzul, Ozsváth Sándor, Ludányi András, Závodszky Géza, Bíró Zoltán, Bakos István, Wittmer Mária, Bőzsöny Ferenc, Aczél Petra, Hózsa Éva, Guitman Barnabás, Süttő Szilárd, Göncz Lajos, Szabó József János, Konrad Sutarski, Kovács István, Karol Biernacki, Takács Miklós, Forró Lajos, Horváth Gábor, Molnár Tibor, Bank Barbara, Soós Viktor, Széplaki Erzsébet, Hujber Szabolcs, Matuska Márton, Odorics Ferenc, Dede Éva, Miklós Péter, Magyary Sára, Pomozi Péter, Verseghi Beáta – Mária nővér, Urbán László, Vízi László Tamás, Birinyi József…
Pedagógusok Viola Lujza A mai magyar nyelv c. előadásán (Fotó: Bozsoki Valéria)
A nyári akadémia képzései során könyvbemutatót is szervezünk, civil szervezetek bemutatkoznak, rendszeresek a népzenei estek. Minden továbbképzésünk foglalkozik az 1944-es magyarellenes atrocitások témájával. E kérdéskörrel foglalkozók szólalnak meg, vagy szervezetek mutatják be legújabb kutatási eredményeiket. Általában levetítünk egy-egy videóvallomást is, amelyben az áldozatok vagy hozzátartozóik vallanak emlékeikről.
Hogyan értékeli a képzést?
– Általában mintegy húsz-huszonöt pedagógus hallgatja az előadásokat, és nem csak történelem és magyar szakos tanárok… Minden évben így van, hiszen a témák mozaikszerűen fedik az új dolgokat, s akik eljönnek, eléggé fel tudnak töltődni az itt hallottakkal. Sok olyan információt kapnak, amelyet egyébként csak fáradságos utánajárással tudnának elérni. Hiteles és kompetens szakemberek szólalnak meg. Az előadók névsorából látjuk, hogy anyaországi viszonylatban is a szakmának a legkiemelkedőbb képviselői ők. Arról nem is beszélve, hogy az előadások nyelvileg is külön élményt jelentenek. Sajnálattal kell észrevennünk, hogy újra kell tanulnunk anyanyelvünket. A különválás bizony olyan nyelvi szétágazást eredményezett, hogy a felvidéki és az erdélyi – teszem azt – villamossági mérnök, ha ugyanarról beszélnek is, már nem érti meg egymást. Nálunk sem más a helyzet, azért nem árt a széles körű tájékozódás. A célunk pedig, hogy azok, akik eljönnek, ne csak saját örömükre és felkészültségükre használják az itt megszerzett tudást, hanem tovább is adják a diákjaiknak, környezetüknek. Ez lenne az igazi hozadéka a továbbképzésnek. Számunkra fontos a továbbképzés nemzeti, keresztény szellemisége. Jó lenne, ha ezt a szellemiséget a továbbiakban is sikerülne megőrizni – mondta Viola Lujza.
A történelem és magyarság nevű szekció keretében a pénteki zárónapon a Bogdan Šuput utca 16. alatti Apáczai Diákotthon fiúkollégiumának előadótermében 10.15-kor Vajda Tamás a trianoni békediktátum gazdasági következményeiről beszél,11.30-kor pedig Miklós Péter Az erdélyi magyar irodalom és a transzilvanizmus 1918–1945 témáról. 12.30-kor sor kerül a szekció munkájának az értékelésére, és kiosztják a tanúsítványokat.
Pénteken a természettudományi továbbképzések helyszínén, az Apáczai Diákotthon Ćirpanov utca 54. alatti lánykollégiumában, a 8 órakor kezdődő reggeli után Velisek Klára informatikus, szaktanár az érdeklődőkkel megosztja az elektronikus oktatás tapasztalatait. 9 órakor Kanyó Anikó topolyai kémikus megtartja a Macerátumok, szappanok készítése c. gyakorlati foglalkozás 2. részét. 11 órakor Muhi Béla főszervező összefoglalja és értékeli a XX. ANYA természettudományi továbbképzési programot, majd kiosztják a látogatási tanúsítványokat.
