A Vajdasági Magyar Pedagógusok Egyesülete szervezte továbbképzésen a XX. Apáczai Nyári Akadémia keretében, a természettudományi szekcióban az akkreditált pedagógusoknak alkalmuk volt meghallgatni Horák Kornél biológus, a Szent István Egyetem konzulens tanára Fűben-fában orvosság c. két előadását.
Horák Kornél (Fotó: Bozsoki Valéria)
– Óbecsén biológiatanárként dolgozom, és Zentán tanítok a Kertészeti Főiskolán. A gyógynövények házi termesztésével foglalkozom, a gyógynövények termesztése és feldolgozása tantárgyat pedig tanítom. A gyógynövények mindig jól jönnek az embernek, ha fel akarja magát üdíteni, ha gyógyítani akarja magát, sőt a vegyszerek alapanyagaként is felhasználhatja.
Első előadásomban, amelyben volt egy kis kémia is, rövid általános ismertetőt adtam a gyógynövényekről, a hatásukról, illetve hogy milyen technológiával termeszthetők, és hogy termesztéskor mire kell ügyelni. A második előadásomban a citromfű, levendula (a francia levendula gyógyászatra, az angol levendula kozmetikára alkalmas), bazsalikom, zsálya, menta, máriatövis, mályvarózsa, a kellemetlen illatú macskagyökér és más gyógynövényeket fogom részletesebben ismertetni – mondta elöljáróban Horák Kornél biológus.
Az érdekes téma kapcsán spontán interaktív előadás alakult ki a biológus és a témát részben ismerő hallgatóság között.
Érdeklődést váltott ki a dísznövényként és gyógynövényként is népszerű, gyógyhatású orvosi zsálya (Salvia officinalis).
Az egyik pedagógus megjegyezte, az orvosi zsályát úgy ismeri meg, hogy a levelén afféle szőrréteg van, a másikat viszont az érdekelte, vajon a bioüzletben vásárolt tea biztosan orvosi-e. Az előadó igennel válaszolt, és elmondta azt is, hogy az orvosi zsálya évelő növény, a skarlát- vagy muskotály-zsálya viszont kétéves növény, például a muskotályos borok ízesítésére használják. Létezik salvia virág, az is egyfajta zsálya, és léteznek egészen különleges fajok is, gyógyászati szempontból azonban csak az orvosi zsálya érdekes, amely nyáron pl. a lábizzadás csökkentésére is alkalmas.
Mind a zsályának, mind a bazsalikomnak a betegségeit nem ismerjük. A betegségekre ugyanis hajlamosabbak az őshonos gyógynövények, például a félig-meddig őshonos citromfű, amelyről azt is megtudtuk, hogy citrom-illóolajjal szokták hamisítani. Az előadó elmondta, hogy azok a mentafajták, amelyeket mi termesztünk, a természetben nem is fordulnak elő, mert valamilyen vadmenta keresztezésével jöttek létre.
Egyik pedagógus elpanaszolta, az ajándékba kapott vadmenta megölte a kertjében növekedő házimentát. Az előadó megjegyezte: ha két hasonló mentafajtát egymás mellé ültetünk, az egyik általában átveszi az uralmat. Mások is beszámoltak hasonló tapasztalatukról, hogy hosszú cserépben vegyesen ültetett gyógynövények esetében a menta mellé nem jó más növényt ültetni, mert nagyon erős gyökérzete miatt azt kiszorítja erőteljes növekedése miatt. Az előadó biológus beszélt arról is, hogy a mentának a mentarozsda nevű betegsége őt is előbb-utóbb megritkítja. Ennek egyik „ellenszere”, hogy nagy területeken ősszel leszántják, hogy a rozsdapusztított levelek a talajba kerüljenek, ily módon csökkentik a fertőzést, a növény ezt túléli. Öt évnél tovább azonban nem lehet tartani, mert lebetegszik, újat kell telepíteni. Házi kertben jobban el vagyunk vele – fűzte hozzá az előadó.
Egy pedagógus tanácsolta: ha valakitől kapunk egy mentacsomót, vagy csomóban vásároljuk a piacon, azt ne huzigáljuk szét, hanem hagyjuk egybe a gyökérzettel. A biológus úgy vélekedett, ha minden szál gyökeres, akkor meg lehet próbálni a széthuzigálást, de a növényt nagyon kell öntözni.
Horák Kornél a majorannáról szólva megjegyezte, mindig a hurka jut eszébe, és hogy fűszerként használva finom ízű lesz a krumplileves is. Amennyiben megjelennek a majoránna betegségei, védekezni kell ellenük, mert nem hatékony a vegyszermentes termesztése.
A biológus kivetített zöld, piros és más színű bazsalikom fajtákat különféle nagyságú levéllel. A bazsalikomról elmondta: egyike azoknak a gyógynövényeknek, amelyeknek nem sok betegsége van. Egyik pedagógus megosztotta tapasztalatát arról, hogy a kis bokor formájú, cserépben is nevelhető görög bazsalikom elriasztja a szúnyogokat. Az előadó a nagy levelű bazsalikomról elmondta: rántottával szívesen fogyasztja.
Az érdekes előadásban arról is hallottunk, hogy a gyógynövények nem kis része melegebb vidékről származik. A bazsalikom Indiában, ahonnan származik, ott még évelő növény. Hozzánk kerülve már +1 °C-on tönkremegy, de ebben az évben volt kis esélye, hogy kiteleljen. Ha még néhány ilyen telünk lesz, elkezdjük a trópusi növényeket termeszteni… – tette hozzá Horák Kornél.
Aki még nem tudta, az előadásból arról is hallott, hogy a legtöbb gyógynövény valamennyivel csökkenti a vérnyomást, az egyéves borsfű (borsika) viszont azt valamennyivel növeli. A pedagógusok tapasztalata arra biztatja a városi embert, érdemes a gyógynövényekből otthon tartania egy-egy cseréppel.
