Eddig soha nem tapasztalt óvodafejlesztési program kezdődik a Kárpát-medencében, a magyar kormánynak köszönhetően. Vajdaságban az első ütemben, tehát idén és jövőre 6 óvodai szórványközpont létesül, 19 óvoda felújítása, bővítése, eszközfejlesztése is szerepel a programban, 129 óvoda kap magyar jellegű játszósarkot, valamint 63 intézményben EU-konform játszótér kialakítása is megvalósul.
A második ütemben további óvodafejlesztések lesznek, és Szabadkán egy olyan korszerű iskoláskor előtti intézmény épül, amely a Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar gyakorlóóvodájaként is működik majd. A magyar kormánynak köszönhetően Vajdaságban az első ütemben erre a célra 500 millió forint áll rendelkezésre, amelyből 375 millió forint a Magyar Nemzeti Tanács koordinálásában kerül felhasználásra, 125 millió forint pedig az egyházi óvodafejlesztéseket szolgálja. Az összeg fele már átutalásra került. A második ütemben további 320 millió forint áll rendelkezésre.
Dr. Grezsa István, a magyar Miniszterelnökség óvodafejlesztési programmal megbízott kormánybiztosa annak jelentőségéről szólt, hogy rendszerszintű beavatkozások történnek a magyar nemzetpolitikában.
– Ezek körébe tartozik a gazdaságfejlesztési program, amely épp a Délvidéken áll leginkább előrehaladott állapotban, ezt követi az óvodafejlesztési program, amely két ütemben valósul meg, s amelyhez valóban jelentős források vannak hozzárendelve. A magyar óvodások létszámát, és ebből következően a magyar kisiskolások számát szeretnénk ezáltal megemelni a Kárpát-medencében. Ez a fő oka, hogy beavatkozunk az óvodák világába. Nagyon fontos megjegyezni, hogy ez a bölcsődéket is érinti, hisz nagyon egyenletlenek az ellátási lehetőségek mind az óvoda, mind a napközi, bölcsőde vonatkozásában a külhoni magyarság körében – hangsúlyozta a kormánybiztos.
Az óvodaprogram célja egyrészt, hogy jobb feltételeket kapjon nem csak épület, játszóeszközök tekintetében a magyar óvodába járó gyermek. Másrészt, hogy a humánerőforrás-fejlesztés, azaz a kicsinyekkel foglalkozó óvónők, nevelőnők továbbképzési programja révén jobb óvodapedagógiai ellátásban is részesüljön az a gyerek, aki oda iratkozik, tehát a remények szerint a vegyes házasságokban született gyerekeket is szívesen íratják ezekbe a megújult magyar óvodákba a szülők.
– Már az óvodaprogram hírére emelkedés tapasztalható a beiratkozott óvodások létszámát illetően. Jelen pillanatban 52 ezer gyermek jár magyar óvodába Kárpát-medence-szerte, és ezt a létszámot szeretnénk 60 ezerre, illetve e fölé is emelni a következő két esztendőben – emelte ki dr. Grezsa István, aki hozzátette:
– Az egész Kárpát-medencét bekapcsoltuk ebbe a programba, sőt a korábban jóváhagyott 17,1 milliárd forintos összeg is bővült, mert Magyarország kormánya elfogadta a program második ütemét is, amely további 21,5 milliárd forinttal növeli az óvodafejlesztési program forrásait. Tehát 38,5 milliárd forintot fogunk a következő 2 esztendőben a Kárpát-medencei óvodákra fordítani. Mondhatni talán azt is, hogy e program az első ütemben pozitívan diszkriminálja, segíti a felvidéki óvodákat, de minden nemzetrészben, beleértve értelemszerűen a Vajdaságot is, jelentős előrelépést kellene jelentenie, jelentős nyomokat kellene hagynia e programnak az épületek, a játszósarkok, illetve az óvodapedagógiai képzések tekintetében.
Az első ütemben egy 500 millió forintos forrás áll rendelkezésre a Magyar Nemzeti Tanács javaslata alapján a program megvalósítására. Az összeg fele már a lebonyolítók kezében van, és januárban a teljes forrást folyósítani fogjuk. Ez a Vajdaságban 6 óvodai szórványközpont kialakítását, 19 óvoda felújítását, bővítését, eszközfejlesztését jelenti, 129 óvoda kap magyar jellegű játszósarkot, valamint 63 intézményben EU-konform játszótér kialakítása is megvalósul. A második ütemben 2 új óvoda épül fel, 10 kerül felújításra, és van egy merész tervünk, hogy a második ütemben Szabadkán az ipari övezetben magyar és nem magyar csoportoknak óvodát szeretnénk építeni, szerb kormányzati és magyar programforrás, illetve szabadkai hozzájárulás révén. Egyébként ebbe a 2. ütembe Ausztria is bejelentkezett, a bécsi magyar közösség számára létesül óvoda.
Minden ilyen, gyermekeket érintő program – legyen szó a legeldugottabb falvaktól kezdve a legnagyobb városokig, mindig nagyon szívet melengető projekt, és most Kárpát-medencei szinten 150 új óvodáról és mintegy 500 létesítmény megújulásáról van szó – tudtuk meg a kormánybiztostól. Egyébként a Kárpát-medencében ez az intézményrendszer 1647 óvodát és 3000 óvodai csoportot ölel fel.
– Ezekben az intézményekben találkozik a gyermek először intézményi szinten a magyar nyelvvel, a magyar mesevilággal, nem mindegy, hogy Árgyélus királyfival jutnak el a magyar gyerekek a magyar kultúráig, vagy pedig egy idegen mesevilágon át. És ez a program nemcsak a gyerekekről, hanem a szülőkről és a nagyszülőkről is szól – hangsúlyozta dr. Grezsa István.
MINDEN VAJDASÁGI ÓVODA ÉRINTETT
A magyar kormány támogatásának köszönhetően mindenhol, ahol magyar nyelvű óvodai nevelés folyik, részesülnek a támogatás valamely formájából. Lesz, ahol épületfelújítás történik, másutt magyar jellegű játszósarok, EU-konform játszótér létesül. Nagyon jelentősnek tartom, hogy óvodai szórványközpontokat hozunk létre Maradékon, Nagykikindán, Nagybecskereken, Székelykevén, Ürményházán és Zomborban, amelyekben mintegy 100 új óvodai férőhely jönne létre. Az óvodafejlesztési program révén új esélyt, lehetőséget teremtünk. Bízunk abban, hogy a szülők, látva a körülmények javulását, nagyobb kedvvel íratják majd magyar óvodába gyermekeiket – emelte ki Hajnal Jenő, a Magyar Nemzeti Tanács elnöke. Az lenne a jó, ha az érintett szülők közül minél többen felfigyelnének az óvodafejlesztési program nyújtotta előnyökre. A cél, hogy minden magyar gyermek, minden vegyes házasságból származó gyermek járjon magyar napközibe, óvodába. Mint az MNT elnöke kifejtette, az anyagi, tárgyi feltételek megteremtése mellett az is lényeges, hogy az ott tanító nevelők, óvónők felkészültek legyenek, Vajdaság minden részén több szakmai továbbképzésen is részt vesznek majd az óvónők, ahol kiváló szakemberek foglalkoznak majd velük.
Nagyon fontos a távlatokban gondolkodás, hogy meg tudjuk nyerni a szülőket, hogy magyar napközibe, óvodába, majd ezt követően magyar iskolába írassák a gyereküket. Ezt szolgálja az elsősök beiskolázási csomagja, a Vackor program és sok egyéb. Hiszen a szülők azt is láthatják, hogy érdemes a vajdasági magyar középiskolák valamelyikébe íratni gyereküket, mert korábban soha ilyen hatalmas beruházások nem történtek a szakközépiskolákban, mint ezekben az években. Az anyaországnak köszönhetően 24 magyarul is oktató szakközépiskolába 167 millió forint összegű beruházás történt, nincs olyan középiskola, amely nem részesült ebből az összegből. Az év végéig meghívásos rendszer alapján megvalósul a gimnáziumok és a művészeti középiskolák támogatása is. Tehát a közoktatásban olyan fejlesztések történnek, amelyek a minőségi oktatást is segítik. Fontos, hogy a szülő lássa a perspektívát, hogy a magyar napközi, óvoda után a gyereknek milyen lehetőségei vannak az anyanyelvű oktatás terén, egészen a felsőoktatásig, ahol a szabadkai képzőközpont beindításával tovább bővülnek az anyanyelvű oktatás lehetőségei – hangsúlyozta Hajnal Jenő, aki leszögezte: A magyar kormány e támogatással azt a hihetetlen elszántságot bizonyította, hogy az alapoknál kell kezdeni az intézményrendszer megszilárdítását. Eddig mindig a magyar iskolába való beiratkozás volt a döntő kérdés, most pedig az óvodafejlesztésre, ennek fontosságára irányul a figyelem.
A két ütemben 29 óvodaépület felújításra kerül, a 129 magyar jellegű játszósarokba magyar társasjátékok, szemléltetőeszközök, didaktikai anyagok, képeskönyvek kerülnek, jelen lesznek az anyanyelvünkre, nemzeti szimbólumainkra, ünnepeinkre utaló elemek. A játszóterek EU-konformok lesznek, különböző nagyságú játszóterek készülnek, attól függően, hogy egy-egy óvoda mellett mekkora tér áll rendelkezésre. Három szabványmodell közül lehet majd választani, a feltételektől függően. A szórványközpontokba mikrobuszok szállítják majd a gyermekeket, nagyon kényelmes és biztonságos feltételeket teremtve ezzel. Ezeket a járműveket a művelődési egyesületek fogják működtetni. Ez azért jelentős, mert a gyerekek napközibe, óvodába szállítása mellett más rendezvényekre is el tudják majd vinni a kicsinyeket és nagyobbakat.
A vidékiességből, a szórványlétből adódó hátrány kiküszöbölését, leküzdését ilyen formában tudjuk segíteni. Azt nem szeretnénk, hogy a környező kis településekről a szórványközpontokba szállítsák, utaztassák a gyerekeket, hanem a szándékunk az, hogy megőrizzük mindenhol, mind a 136 épületegységben a magyar nevelést-oktatást. A projekteket – az óvodaépítéseket leszámítva – a jövő év végig szeretnénk lebonyolítani. Nagyon fontos az, hogy működési költségeket is előirányoztunk, tehát nemcsak felépítjük a szórványközpontokat, hanem a fenntartásukról, működtetésükről is gondoskodunk a magyar kormány törődésének, odafigyelésnek köszönhetően – szögezte le az MNT elnöke. A szabadkai gyakorlóóvoda építésével kapcsolatban a következőt tudtuk meg Hajnal Jenőtől:
A Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon fogalmazódott meg az ötlet, hogy gyakorlóóvodára lenne szükségük. Most, amikor az épületfelújításuk folyik, elképzelésem szerint ott lett volna a legszerencsésebb ezt kialakítani, ám ehhez az alapvető feltételeket nem lehet biztosítani. Ezért kerül az ipari övezetbe, ahol Szabadka város ingyen biztosít telket óvodaépítésre, ahova nem csak magyar gyerekek járnak majd. A magyar kormány a magyar gyerekeket felölelő részt tudná magára vállalni, a szerb állam is kivenné a részét a finanszírozásból, tehát ez az óvoda a két állam közötti megállapodás révén épülne fel. A vállalkozók is hozzájárulnának a költségekhez, hiszen az ipari övezetben dolgozó szülők a munkahelyükre menet el tudnák helyezni a napköziben, óvodában a gyereküket, nyugodtan dolgoznának, és hazafelé menet „fel tudnák venni” a gyermeküket. A leendő óvónők pedig a 21. századi feltételekkel rendelkező óvodában készülnének fel jövendő hivatásuk gyakorlati részére – hallottuk az MNT elnökétől. Szóba került az is, hogy a szórvány nemcsak a központok révén kap külön figyelmet, új esélyt, hanem például Versecen a hétvégi óvodát erősítenék meg az anyaországi támogatások révén.
AZ EGÉSZ KÖZÖSSÉG HASZNÁRA
Több vajdasági településen az iránt érdeklődtünk, mit jelent az óvodafejlesztési program egy-egy faluban, városban.
– Pacséron a református egyház 2001 óta működtet a 3–5 éves gyermekek részére napközit. A Csemete Játszóházba tizenkét gyerek jár – hallottuk Csányi Erzsébet református lelkésztől. Mint mondta, ők nem foglalkozhatnak iskola-előkészítő csoporttal, de nem is az volt a céljuk, hogy konkuráljanak az állami óvodával, hanem a faluban nem volt bölcsőde, napközi, úgyhogy szükség van a tevékenységükre. Vajdaságban a református egyház keretein belül 5 ilyen intézmény van, amely a magyar nyelv szeretetét, a keresztény értékeket plántálja be a gyerekek szívébe. A pacséri napközi épületének felújítására nagy szükség van, hiszen ez újabb építésű objektum, amelynek a fala igen vékony. Nagyon hamar kihűl az objektum, ezért izolálni kell a külső falakat, a csatornát is fel kell újítani, a tetőszerkezettel, a fűtéssel is gondok vannak. Emellett fogadószobára van szükség, tárolóra, a konyhát is meg kell újítani. Ennek a lehetőségnek, és annak is nagyon örültek, hogy EU-konform játszóteret is kap mind az 5 egyházi intézmény.
Pelt Ilonától, a Dunatáj Egyesülés ügyvezető titkárától arról értesülhettünk, hogy Zomborban az óvodai szórványközpont a város szívéhez közel lesz, az egyik óvodában, hároméves kortól várja majd a magyar gyerekeket, akikkel anyanyelvükön foglalkoznak majd, és a kicsik élhetnek majd a magyar jellegű játszósarok nyújtotta lehetőségekkel. Mint értesülhettek róla, nagyon jól felkészült óvónők foglalkoznak majd a kicsinyekkel, és hiszi azt, hogy mindezek ismeretében a magyar szülők is szívesen íratják majd ide gyerekeiket. A nyugat-bácskai falvakban is hasznos lesz majd a magyar játszósarok, az óvodai játszótér, amelyek a gyermekek fejlődését szolgálják.
Dolinszky Gábor evangélikus püspökhelyettes elmondta, Szabadka környékén épül fel az az intézmény, amely a kisgyermekektől a fiatalokig több korosztályt felkaroló központ lesz. A tervezett programok a vallási nevelést, az identitástudat kialakítását szolgálják majd, azt, hogy szilárd értékrendet kapjon a gyerek.
– Mi családban gondolkodunk, és azt valljuk, a gyereket amilyen irányban nevelik, olyan irányba fog menni, fontos, hogy a majd felépülő létesítményben tervezett programokkal hozzájáruljunk a gyermekek identitástudatának kialakításához.
– Eddig nem volt magyar nyelvű napközi Nagykikindán, most az anyaország támogatásának köszönhetően ez megvalósul. A Mi Örömünk Óvodában felújított és jól felszerelt épületben várják a kicsinyeket. Ez azért jelentős, mert az eddigi tapasztalat azt mutatta, ha a magyar szülők szerb napközibe íratták a gyermeküket, akkor általában már szerb iskola-előkészítőben és általános iskolában folytatta a gyerek a tanulást – mondta Talpai Sándor, Nagykikinda polgármesterének segédje, a kisoroszi Szórványközpont vezetője, aki hozzátette: történelmi pillanatnak érzik ezt a lehetőséget. Reményeik szerint nemcsak a magyar, hanem a vegyes házasságból származó gyerekeket is szívesen íratják majd ide a szülők, és abban bíznak, hogy a későbbiekben is a magyar iskolai osztályt választják. Felkeresték az érintett szülőket, és eddig 13 család érdeklődik a magyar napközi iránt. A község területén Szajánban pedig az óvodaépület újul meg, nyílászárócsere, a fűtési gondok megoldása valósul meg az anyaországi támogatásból.
Udvarszálláson Horváth Gizella, a helyi művelődési egyesület vezetője nehezen tudta palástolni örömét, hogy az iskolai tanterem mellett az óvodásoknak is kialakítanak egy foglalkoztatótermet, valamint a szükséges kísérőhelyiségeket.
– Ugyanitt működik a művelődési egyesületünk is, tehát nagyon jól ki tudjuk majd a magyar játszósarok nyújtotta lehetőségeket is használni. Ennek köszönhetően a gyerekek már kis kortól és a későbbiekben is olyan tartalmakat kaphatnak, amelyek közelebb viszik őket a magyar nyelv, a magyar történelem szeretetéhez.