2024. november 23., szombat

Évet zárt az MNT

A vajdasági magyarság kisebbségi önkormányzati szerve 2018-ban 1,59 milliárd dinárból gazdálkodhat

Harmincadik rendes ülésén a Magyar Nemzeti Tanács pénteken elfogadta idei évi költségvetésének a harmadik módosítását, a következő évi büdzsét és a tanács munkatervét. Napirenden szerepeltek az MNT intézményeinek munka- és pénzügyi tervei is. Az ülésen az egyik központi téma az elvándorlás volt, de a nemzeti tanácsokról szóló törvény tervezetéről is vita folyt.

Ökrész Rozália: A lap feladatának tekinti, hogy az írott szó mindenkihez eljusson (Gergely Árpád felvétele)

Ökrész Rozália: A lap feladatának tekinti, hogy az írott szó mindenkihez eljusson (Gergely Árpád felvétele)

A tanács 2018-as munkatervével kapcsolatban mgr. Hajnal Jenő (Magyar Összefogás) elnök kiemelte: a következő év a kisebbségi építkezésben bizonyos fejezeteket lezár, ugyanakkor új távlatokat is nyit. Az elnök elmondása szerint egyebek mellett a Vackor óvodai program, a beiskolázási, a napközis és az iskolabuszprogram folytatódik, de a felsőoktatási ösztöndíjprogram rendszere és az egész életen át tartó tanulási program is, valamint átgondolják a demonstrátorok szerepét. Az óvodafejlesztés az egyik meghatározó tevékenység lesz 2018-ban – hangzott el, mint ahogyan az is, hogy modern szellemiségű kollégiumokat alakítanak ki Vajdaság-szerte. Mindemellett előtérbe kerül majd a magyar érdekeltségű közgyűjtemények állománybővítése, a nemzeti önazonosság őrzését segítő rendezvények kifejezettebb támogatása, a Gyöngyösbokréta és a Durindó megújítása, az egyházi rendezvények kiemelt támogatása. Az épített örökség megőrzésének területén egyebek mellett az aracsi Pusztatemplom konzerválása és megőrzése áll majd a középpontban – erre a célra, az anyaországnak köszönhetően, 1 milliárd forint áll a tanács rendelkezésére.

A tájékoztatás témájához kapcsolódóan a szabadkai Vajdasági Magyar Médiaház építését és a Forum-ház felújítását emelte ki Hajnal Jenő, majd a demográfiai folyamatokkal kapcsolatban elmondta, hogy a tanács közvetve pillanatnyilag több kapcsolódó kutatásban is részt vesz. A részarányos foglalkoztatás ügyének felkarolásával, az ösztöndíjprogrammal és egyéb, népesedéshez kapcsolódó programjaival az MNT is hozzájárul a demográfiai mutatók jobbá tételéhez – emelte ki Hajnal, akinek beterjesztéséből az is kiderült, hogy a tanács 2018-ban támogatni fogja a zentai és a szabadkai közkórházat, egyebek mellett korszerű berendezések vásárlásával.

A büdzsével kapcsolatosan Jerasz Anikó (MÖ), a végrehajtó bizottság elnöke elmondta, az MNT 2018-as költségvetése nyolc bevételi forrásból valósul meg: az idei évből átvitt összegek címén 199,93 millió dinár, külföldi országok adománya címén 1,29 milliárd dinár, a Szerb Köztársaság költségvetéséből 59,43 millió dinár, Vajdaság Autonóm Tartomány költségvetéséből 24,69 millió dinár, a helyi önkormányzatok büdzséjéből 6,5 millió dinár, kamatbevételek címén 3 millió dinár, jogi és magánszemélyek adománya címén 1,55 millió dinár, az egyéb bevételek címén pedig 2,4 millió dinár bevételre tesz szert a tanács. Az MNT következő évi bevételei és kiadásai megközelítőleg 1,59 milliárd dinárt tesznek ki.

Gergely Árpád felvétele

Gergely Árpád felvétele

Az alkalmazottakkal kapcsolatos kiadásokra 44,77 millió dinárt tervez fordítani a tanács, áru és szolgáltatások igénybevételére 150 millió dinárt, támogatásokra 1,36 milliárd dinárt, alapeszközökre 27 millió dinárt, egyéb kiadásokra 8,2 millió dinárt, adminisztratív és költségvetési transzferekre, illetve tartalék eszközökre pedig 396 ezer dinárt.

Tari István (VMDK – Csonka Áron) kérdéssel kezdte felszólalását: „Vajon az óvodai rendszer fejlesztése nem a szerb állam feladata lenne-e?” Arról nem beszélve, hogy az óvodák üresen panganak – jegyezte meg a folytatásban. Tari dicséretesnek tartja, hogy az MNT csak kevés pénzt visz át a következő évbe, de szerinte az is látszik, hogy a 2018-as költségvetés választási büdzsé. A szerbiai forrásokból származó összegek szinte változatlanok, miközben az anyaországi támogatás az ideihez képest jövőre majdnem megduplázódik – emelte ki Tari, megjegyezvén, hogy az aracsi Pusztatemplom és az óvodák viszik el a költségvetés java részét, pedig ezek mind olyan programok, amelyeket a szerb államnak kellene támogatnia.

Talpai Sándor (MÖ) szerint semmi kivetnivaló nincsen abban, hogy magyarországi adófizetők finanszíroznak olyasmit, amit Tari szerint a szerb államnak kellene, hiszen „annyian vándoroltak el Vajdaságból Magyarországra, hogy az a pénz részben a vajdasági magyar adófizetők pénze is”. Talpai arról is szót ejtett, hogy a tömeges elvándorlás megállítását nem az MNT-től kellene elvárni, hiszen a tanács nem tud jobb munkalehetőséget vagy versenyképes béreket teremteni, ez a szerb állam feladata.

Szlákó József (MÖ) azon az állásponton van, hogy nem siránkozni kell azok miatt, akik elmentek, hanem azokra összpontosítani, akik itt maradtak, illetve megpróbálni megőrizni a közösséget, hogy legyen hová hazatérniük azoknak, akik elmentek.

Joó-Horti Lívia (Magyar Mozgalom) álláspontja szerint „tudathasadásos állapotra enged következtetni a tény, hogy miközben egyre fogy a magyarság, a szerb állam pedig nem hajlandó növelni a nemzeti tanácsok számára szánt támogatást, az MNT még szerb állami szerveket is támogat”.

Gergely Árpád felvétele

Gergely Árpád felvétele

NAPIRENDEN A KÖVETKEZŐ ÉVI TERVEK

A folytatásban kerültek napirendre az MNT alapításában, illetve társalapításában működő intézmények következő évi munka- és pénzügyi tervei. Megvitatták, majd elfogadták a szabadkai Kosztolányi Dezső Színház, a Zentai Magyar Kamaraszínház, a zentai Thurzó Lajos Művelődési-Oktatási Központ, a Zentai Történelmi Levéltár, az adai Szarvas Gábor Könyvtár, a magyarkanizsai József Attila Könyvtár, a magyarkanizsai CNESA Oktatási és Művelődési Intézmény, a topolyai Juhász Erzsébet Könyvtár, Topolya Község Múzeuma, a Magyar Szó Lapkiadó Kft., a Hét Nap Lapkiadó Kft., a Pannónia Alapítvány és a Szekeres László Alapítvány következő évi munka- és pénzügyi terveit.

Ökrész Rozália, a Magyar Szó igazgatója beterjesztésében kifejtette, 2018-ban a világtrendekkel ellenben növelni, illetve megtartani kívánják az olvasótábort. Mint hozzátette, a lap továbbra is közéleti és tájékoztatási feladatát kívánja ellátni, hiszen feladatának tekinti, hogy az írott szó mindenkihez eljusson, úgy a gyermekekhez és a fiatalokhoz, mint a felnőttekhez. Az utánpótlás kinevelésének érdekében folytatódik a mentori program, a lap nyelvezete javításának okán pedig lektori műhelyprogramot vezet be a lap, magyarázta az igazgatónő, megerősítvén, hogy anyaországi támogatásnak köszönhetően 2018-ban kezdetét veszi a Magyar Szó, azaz a vajdasági magyarság identitása egyik bástyája székházának a felújítása. A költségvetés reális alapokra támaszkodik, a bevételeket 401,5 millió dinárban, a kiadásokat pedig 399,35 millió dinárban határozták meg. Ez azt jelenti, hogy a Magyar Szó a következő évet 2,2 millió dináros nyereséggel tervezi zárni – emelte ki napilapunk igazgatónője.

A Magyar Szó függetlenségével, eladási és olvasottsági mutatóival kapcsolatos kritikákra reagálva Ökrész kifejtette: „Senkit nem távolítottak el az utóbbi másfél évben a Magyar Szóból, csupán átszervezték a lapot, visszahelyezvén annak központját oda, ahol az korábban volt.” Nyolc munkatárs nem fogadta el a felkínált újvidéki munkahelyet, pert indított a lap ellen, amit egyesek első fokon, mások második fokon is elveszítettek – magyarázta Ökrész, elvetvén az állítást, hogy a lapra már nincsen igény. Az utóbbi években átlag évi 5 százalékkal romlottak az eladási mutatók – emelte ki Ökrész.

A KÉSZÜLŐ TÖRVÉNYRŐL

Az ülés utolsó napirendi pontjaként az MNT megvitatta Siflis Zoltán, Joó-Horti Lívia és Zsoldos Ferenc sürgősségi beadványát a nemzeti tanácsokról szóló törvény tervezetére vonatkozóan. A képviselők egyebek mellett tiltakoznak a nemzeti tanácsok tervezett kétnyelvűsége ellen; a hatáskörök fogalom törlése és a jogosítvány fogalom bevezetése ellen; az ellen, hogy megszűnne annak a lehetősége, hogy Vajdaság Autonóm Tartomány és a helyi önkormányzatok jogosítványokat ruházzanak a nemzeti tanácsokra; az ellen, hogy a törvény megnehezítené, illetve ellehetetlenítené azoknak az intézményeknek a kiemeltté való nyilvánítását, amelyek tevékenysége elsősorban nem az adott nemzeti közösséghez kötődik.

Hajnal Jenő szerint a beadvány egyes elemei támogathatóak, mások csak részben, megint mások pedig egyáltalán nem. Az elnök hozzátette, a beadvány egyes elemeit az MNT már korábban is megfogalmazta és képviselte, illetve a jövőben is képviselni fogja az illetékesek előtt. Ebből az okból kifolyólag, valamint a javaslat számos hiányossága okán a személyes véleménye az, hogy szükségtelen a beadvány záradék formájában történő elfogadása, ugyanakkor mindenféleképpen jónak tartja annak összeállítását, mert, mint kiemelte: megerősítette abban, hogy az MNT illetékeseinek a jövőben hogyan és milyen elvek mentén kell küzdeniük a kisebbségi jogokért.

A magyarságot ismét letérdepeltették – értékelte a folytatásban felszólaló Tari, aki szerint Szerbia csak látszatra visel gondot a nemzeti kisebbségekre. Amíg a magyarságnak nincsen jogalkotási lehetősége, amíg nem élhet a vétójog lehetőségével saját ügyeiben, vagy amíg nem kapja meg az államtól a programjai megvalósításához szükséges eszközöket, addig csupán egy helyben fog topogni – nyomatékosította Tari.

Zsoldos Ferenc szerint a törvénytervezettel még az eddigieknél is jobban erejét próbálják venni a nemzeti tanácsoknak. A többi húsz kisebbség nem érdekli – jegyezte meg a felszólaló, mondván, hogy értékelése szerint a vajdasági magyarság politikai érdekképviseletének kell küzdenie azért, hogy a tervezet kedvezőbb legyen a vajdasági magyarság szempontjából.

A szerzett kisebbségi jogokat nem szabad csorbítani – ezt Dudás Károly (MÖ) fejtette ki felszólalásában, rámutatván: ezzel mindenki egyetért. Azzal kapcsolatban már nem alakult ki konszenzus, hogy ez ellen hogyan kellene küzdeni. A kérdés az, hogy milyen módszerekkel érdemes küzdeni: asztalveréssel és fogalmazványok tömkelegével, vagy higgadtan és megfelelő tárgyalópartnerek, illetve szövetségesek felkutatásával? – emelte ki Dudás.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás