Az ENSZ nemzetközi törvényszéki mechanizmusa (MICT), amely a Hágai Nemzetközi Büntetőbíróság fennmaradó ügyeinek folytatását december óta magára vállalta, másodfokon felülírta Vojislav Šešeljnek, a Szerb Radikális Párt elnökének ügyében korábban hozott felmentő ítéletet. A panaszbizottság ma délután közölte az ítélet rövidített változatát, amelyben kiemelte, az MICT a csetnik vajdát bűnösnek találta a Herkócán (Hrtkovcin) a horvát lakosság üldöztetése és az üldöztetésükre való buzdítás vádjában. Tíz év letöltendő börtönbüntetésre ítélték ezúttal, de mivel ezt az időt az előzetesben már letöltötte, nem kell visszamennie Hágába.
Vojislav Šešelj tegnap azt nyilatkozta, ismét elkövetné a számlájára írt bűnöket, ha alkalma adódna rá (Fotó: Beta/AP)
A Hágai Törvényszék tárgyalókamarája még 2016. március 31-én meghozta az elsőfokú ítéletét. A nacionalista nézeteket hirdető politikust azzal vádolták, hogy Bosznia-Hercegovinában, Horvátországban és Vajdaságban 1991 és 1994 között számos bűncselekményt követett el elsősorban a horvát és a muzulmán lakosság ellen. A vádak alapján félkatonai szervezeteket toborzott, nacionalista gyűlöletbeszédeket tartott – amelyek gyakran a vajdasági magyarokat is célba vették –, hozzájárult az etnikai feszültségek szításához, a deportációkhoz, sőt gyilkosságokkal is terhelték.
Šešeljt három pontban vádolták az emberiesség ellen elkövetett bűncselekményekkel, és hat pontban törvénysértéssel és a háborús szokások megsértésével (gyilkosság, kínzások, kegyetlenség, vallási és oktatási intézmények lerombolása).
Vojislav Šešelj 2003-ban önként adta fel magát a Hágai Törvényszéknek, majd 11 és fél évet töltött a scheveningeni börtönében. Ez alatt az idő alatt Šešelj folyamatosan obstruálta a törvényszék munkáját, éhségsztrájkot is tartott, és a tárgyalóteremben gyakran használt nem odaillő szavakat. Végül 2014-ben rossz egészségi állapotára való tekintettel ideiglenesen szabadlábra helyezték. Šešelj Belgrádba érkezése után mindjárt kijelentette, őt többet nem érdekli a hágai törvényszék, önként oda többé vissza nem megy.
Az elsőfokú ítélet szerint, amikor a Šešelj ellen emelt 14 vádat 9-re szűkítették, a bíróság végül mindegyik alól felmentette őt. Az ügyészség azonban nem fogadta el az ítéletet, 28 év letöltendő börtönbüntetést követelt, vagy az ügy újratárgyalását.
Jean Claude Antonetti bíró, aki kimondta a felmentő ítéletet, az ügyészség hevenyészett munkájára hivatkozott, mondván, nem gyűjtött össze elég bizonyítékot a vádakra, sok esetben pedig nem volt elég meggyőző bizonyítéka. Hangsúlyozta, Šešelj beszédei a katonák morális lelkesítésére szolgálták, de a szavak nem gyilkolnak.
Šešelj érdektelenül várta a másodfokú ítéletet. Mint mondta, átalussza majd azt.
– Engem ez egyáltalán nem érdekel, én a Hágai Törvényszéket kétségbevonhatatlanul legyőztem. Tizenkét év után szó szerint kidobtak a scheveningeni börtönből – nyilatkozta.
A MICT másodfokú ítélete alapján megerősítették a felmentő ítéletet a Vukováron, Mali Zvornikban és a parlamentben tartott beszédeinek felelőssége alól. Mint mondták, fennáll annak lehetősége, hogy szavai arra serkentettek egyeseket, hogy bűncselekményeket kövessenek el a nem szerb lakosság felett, ám az erre a vádra begyűjtött bizonyítékokat nem tartotta elegendőnek a vádak alátámasztásában.
Elvetették az ügyészség törvényszegés és a háborús szokások megsértése kapcsán emelt vádjait is.
A panaszbizottság rámutatott arra is, hogy bár első ránézésre fennáll annak lehetősége, hogy félkatonai alakulatok alakultak a muzulmán, horvát és más nem szerb lakosság elüldözésére, ám ezt sem sikerült bebizonyítani.
