A köztársasági parlament előtt több, katonaságot érintő törvénytervezet szerepel, emellett módosítani fogják a Biztonsági-Tájékoztatási Ügynökségre, a BIA-ra vonatkozó törvényt is. A mai ülés elejét a napirend kibővítésére benyújtott javaslatok uralták, amelyek között akadt olyan kezdeményezés is, hogy alakuljon bizottság, amely feltárja, miként jutott Jorgovanka Tabaković bankkormányzó Újvidéken egy 130 négyzetméteres lakáshoz, és minek alapján vállalta magára egy állami vállalat a magáningatlanra felvett hitel fennmaradt hátralékának a kifizetését.
Vojislav Šešelj, a Szerb Radikális Párt képviselője nem hagyott fel a provokálással, Aleksandra Jerkovot, a Demokrata Párt képviselőjét újfent sértegette, az ülés elnöklője, Veroljub Arsić azonban nem utasította rendre, sőt azokat figyelmeztette, akik ezt szóvá tették, és Šešelj megbüntetését kezdeményezték volna.
A BIA-ról szóló törvényjavaslat egyik módosítása szerint a munkahelyek belső átszervezését az ügynökség igazgatója végzi a kormány jóváhagyásával, de az adott munkahelyek betöltésére ezek után nem lesz szükség pályázat kiírására. A foglalkoztatásról is az igazgató dönt. Az ügynökség minden jelölt esetében biztonsági ellenőrzést végez majd, természetesen a jelölt jóváhagyásával. Ha a jelölt visszautasítja az ellenőrzést, úgy veszik, mintha elállt volna a munkahely betöltésének a szándékától. A követelmények, a vizsga letétele és az eljárások meghatározása is az igazgató hatáskörébe tartozik majd.
Módosítják a fegyverek és a katonai felszerelés gyártásával és eladásával foglalkozó törvényt is. Az egyik legjelentősebb módosítás az lesz, hogy ezek után külföldi beruházó is szerezhet többségi részesedést. Egyedüli kitétel, hogy az állam védelmét szolgáló termelési műszaki egységet a többségi tulajdonos nem változtathatja meg állami jóváhagyás nélkül. A külföldi beruházások alól kivételt képeznek a védelmi iparhoz tartozó fegyver- és katonaifelszerelés-gyártók.
Napirenden szerepel még a Szerbiai Katonaság határon kívüli bevetéseknél való alkalmazásáról szóló törvény tervezete, illetve a Szerbia és Izrael közötti védelmi és védelmi ipari együttműködésről szóló egyetértési nyilatkozat, továbbá a Szerbia és Románia közötti védelmi, a boszniai Szerb Köztársasággal légtéri, Görögországgal pedig tengeri stratégiai együttműködésről is döntenek majd.
VOICE: a BIA pártérdeket szolgál
Nem létezik hatékony mechanizmus a biztonsági szolgálatok civil ellenőrzésére; a Biztonsági-Tájékoztatási Ügynökség (BIA) igazgatója párttisztségviselő, aki a megfelelő törvénymódosítás után pályázat nélkül azt foglalkoztat majd, akit akar; a szolgálat költségvetése évről évre növekszik. Mindez arra utal, hogy a BIA-t pártpolitikai célkora használják fel – írja a VOICE vajdasági oknyomozó és elemző központ.
Predrag Petrovićnak, a belgrádi biztonságpolitikai központ végrehajtó igazgatójának a szavait idézi, aki szerint a legnagyobb gond a civil ellenőrzés hiánya, és a helyzet különösen az utóbbi két évben fordult rosszabbra. „Korábban volt a BIA-nak médiakommunikációs megbízottja, de már nincs… Más országokban nem szokatlan, hogy a biztonsági szolgálatok részletes jelentést tesznek a biztonsági helyzetről, a legfőbb biztonsági kockázatokról… Nálunk itt semmi sem kerül nyilvánosságra a BIA munkájáról, így nem is lehet értékelni sem a tevékenységét” – mondta Petrović.
