Mindkét fél számára létfontosságú kérdés, hogy végleges megállapodás szülessen Koszovó kapcsán – jelentette ki ma Aleksandar Vučić a Bundestag küldöttségével folytatott belgrádi találkozó alkalmával. A parlamenti küldöttségben ott volt a hatalmi CDU/CSU frakcióvezető-helyettese, Johann Wadephul és Hans-Joachim Falenski, a képviselőcsoport bilaterális kapcsolatokkal foglalkozó tanácsadója. Wadephul azt mondta, Németország bízik Szerbiában, hisz annak európai jövőjében, ugyanakkor megismételte Angela Merkel német kancellár álláspontját, mely a meglévő határvonalak megtartása mellett száll síkra. Vučić azt válaszolta, hogy maga a kompromisszumos megoldáson dolgozik a koszovói tárgyalófelekkel, szerinte egy olyan megállapodásnak kell születnie, amely egyszerre garantálja a nemzeti érdekeknek az érvényre jutását és a régió stabilitását is. Mint fogalmazott: kevesen vannak olyanok, akik meg tudnák határozni a Szerbia és Koszovó közötti pontos határvonalat. A szerbek és az albánok közötti történelmi megegyezésnek óriási szerepe lenne elmondása szerint. Ana Brnabić kormányfő is találkozott Wadephullal, s ez alkalommal kijelentette: Szerbia felkészült arra, hogy rendezze a kapcsolatait Pristinával, országunk a végleges megoldás megtalálásában érdekelt.
KELL A HARMADIK FÉL
Egyre több reakció, szakértői vélemény hangzik el a Belgrád és Pristina közötti megállapodások lehetséges forgatókönyveivel kapcsolatban, különösen azóta, hogy Vučić és Hashim Thaçi koszovói elnök nyíltan beszélnek a határmódosítás és a területcsere lehetőségéről is. Az utóbbi napokban sem amerikai, sem uniós tisztségviselők nem zárkóztak el egyértelműen egy ilyen megoldás támogatásától, sőt, Johannes Hahn bővítési biztos tegnapelőtt azt mondta, az Unió támogatni fogja a hamarosan megszülető megállapodást, arra utalva, hogy a megoldás megtalálása a lényeg, nem annak milyensége.
A témával kapcsolatban George Friedman, az amerikai Stratfor ügynökség alapítója ma úgy nyilatkozott: Szerbia határai már módosultak a háborúk ideje alatt, ezért nincs ok arra, hogy a jelenlegi határvonalakat szentnek és sérthetetlennek tekintsék. Nem valószínű, hogy az Egyesült Államok ellenezni fogja a határmódosítást, ha arról Belgrád és Pristina megállapodik egymással. A Danas napilapnak adott interjújában Friedman azt látta a legjobb megoldásnak, hogy a harmadik felet, azaz a közvetítő EU-t zárják ki a megbeszélésekből, s hagyják megállapodni Koszovót és Szerbiát. A harmadik fél kizárása kapcsán azonban az elemző szerint felmerül egy nagy probléma: arra Belgrádnak és Pristinának is nagy szüksége van, mert azt akarják okolni a későbbiekben a veszteségekért. A megoldás fellelése Friedman szerint ma már nagyon fontos Szerbiának és Koszovónak is: az előbbinek, hogy maga mögött hagyja ezt a problémát és gyorsabban fejlődjön, az utóbbinak pedig elsősorban azért, mert az USA számára már nem rendelkezik olyan geopolitikai jelentőséggel, mint korábban. Mint mondta, a magyaroknak Trianonnal kell együtt élniük, a lengyeleknek keleti területük elvesztésével, a mexikóiaknak az északi rész amerikai elfoglalásával. Minden ország megállapíthatja, hogy a történelem egy pontján igazságtalanság érte, és ez alkotta meg új határait – jelentette ki az elemző.
BRÜSSZELBEN A TERÜLETCSERÉRŐL?
Bojan Milisavljević nemzetközi jogász véleménye szerint a határvonalak újrarajzolásának témája hamarosan a brüsszeli párbeszéd témája lehet, amennyiben minden fél egyetért annak felhozásával. Mint mondta, igaz, hogy az eddigi brüsszeli megállapodásokban szó sem volt területfelosztásról, ez mégsem jelenti, hogy nem eshet szó róla a továbbiakban sem, s hogy az Európai Unió nem vehet aktívan részt ennek a gondnak a rendezésében. Nem szabad elfelejteni, hogy az EU nem egyszerű közvetítő ebben a folyamatban, hanem szerződő fél is azokban az esetekben, amikor egyes kérdések megoldása kapcsán kötött ugyanolyan szerződéseket mindkét tárgyalóféllel. A jogász álláspontja szerint a végleges megállapodás megszületéséhez a nemzetközi közösségnek is hozzá kell járulnia, mindenképpen szükség mutatkozik az ENSZ-nek és a legjelentősebb államoknak a támogatására.
FIGYELEM: LÁNCREAKCIÓ-VESZÉLY!
A nap folyamán a koszovói kérdés kapcsán a közszolgálati televíziónak adott nyilatkozatában megszólalt Ivica Dačić külügyminiszter is. Szavai szerint: sikerült elérni egyes nyugat-európai országok Koszovóval kapcsolatos álláspontjának megváltozását. Kiemelte, ez történelmi sikerként könyvelhető el, hiszen Koszovó kérdése újra napirendre került a nagypolitika színterén. A történelmi helyzetben lehetőség kínálkozik rá, hogy a nép kapjon valamit. Önmagában az a tény, hogy újra beszélnek Koszovó függetlenségéről, megmutatja, hogy mennyit sikerült változtatnunk egyes nyugati országok álláspontján, hiszen az elmúlt időszakban nem is került szóba a kérdés, Koszovó ügyét lezártnak tekintették, elismerték önálló országnak – jelentette ki a szerb diplomácia vezetője.
Elemző írásában az amerikai Bloomberg ügynökség arra figyelmeztetett, hogy az esetleges határmódosítás láncreakciót válthat ki nemcsak a régióban, hanem szélesebb geopolitikai keretek között is, Moszkva számára is esélyt jelentenek, hogy Ukrajna, Grúzia, Moldávia területén hasonló „korrekciókat” nevezzen indokoltnak.
