Felforrósodott a helyzet a Belgrád és Pristina közötti holnapi magas szintű brüsszeli dialógus folytatása előtt: Kadri Veseli, a koszovói parlament elnöke kijelentette, hogy Aleksandar Vučić szerb államfő tervbe vett koszovói látogatását betilthatják a pristinai szervek, s amennyiben e tilalom ellenére is Koszovóba merészkedne, úgy járna, mint a korábban letartóztatott és meghurcolt Marko Đurić, a szerbiai Koszovó-iroda vezetője. A pristinai fenyegetésre Nebojša Stefanović belügyminiszter válaszolt, azt mondta, Belgrád megértette az üzenetet, s arra figyelmeztette Pristinát, hogy ne hajtson végre semmilyen akciót sem a szerb köztársasági elnök ellen ott tartózkodása idején. Most már tudjuk, kit terhel a felelősség, ha bármilyen bántódása esne a szerbiai államfőnek Koszovóban, tette hozzá a belügyi tárca vezetője. Aláhúzta: aggasztja az, hogy a nemzetközi közösség reakciója ezúttal is elmaradt, s hogy mint mindig, most is mindkét felet fel fogja szólítani a tartózkodó magatartásra, holott a két felet a szándékok különbözősége miatt nem lehet egy napon említeni. Úgy fogalmazott, hogy Vučić az, aki a béke mellett száll síkra, de a koszovói albánoknak olyan szerbiai politikusra lenne szükségük, aki elfogadja az ország megszégyenítését, ahogyan a 2012 előtti időszakban hatalmon lévő politikusok tették. A béke és a stabilitás megőrzése érdekében azt követelte Veselitől, hogy semmilyen lépést se tegyen a szerb elnök ellen.
Hasonlóan reagált a pristinai fenyegetésre Aleksandar Vulin védelmi miniszter, aki közölte, egyértelmű választ kapna Pristina, ha bármilyen bántódása esne az államelnöknek Koszovóban, az államfő pedig egyben a hadsereg főparancsnokának is számít, emlékeztetett.
TERÜLETCSERE SZÓBA SEM JÖHET
A brüsszeli párbeszéd folytatása kapcsán Hashim Thaçi koszovói elnök előrebocsátotta: Koszovónak semmi értelme sem lenne Kosovska Mitrovica vagy Gazivoda nélkül, nem lesznek új határok, nem lesz területcsere és nem alakul egy boszniai Szerb Köztársasághoz hasonló entitás sem Koszovó területén. Thaçi korábban még úgy nyilatkozott, hogy hajlana a területi alapú megállapodásra Belgráddal a konfliktus végleges lezárása érdekében. Véleménye szerint rendkívül kicsi az esélye annak, hogy megállapodás jöjjön létre a holnapi találkozón, egy brüsszeli szerződésnek szerinte csak úgy lenne értelme, ha az tartalmazná Koszovó államiságának az elismerését Belgrád részéről. Úgy értékelte, hogy a területcsere ma már nem téma, s csak Pristina helyzetét nehezíti mindenki, aki ezt lehetőségként felveti.
VAGY MÉGIS?
Tény, hogy nem ellenzi mindenki a területcserén és határmódosításon alapuló megállapodást Pristinában. Maga Bekim Çollaku, Koszovó eurointegrációs minisztere sem, aki ma úgy fogalmazott, hogy semmi rossz sincs a határvonalak módosításában, ha az vezet el a végleges megoldásig. A Nyugat-Balkán legnagyobb ellensége nem a határmódosítás, hanem a megállapodás elmaradása, jelentette ki. A londoni Financial Times lapnak adott nyilatkozatában úgy vélekedett, hogy manapság Európában a határoknak már nincs akkora jelentőségük és olyan szerepük, mint a múlt században, vagy korábban. Çollaku aláhúzta: ha két állam békésen megállapodik egymással a határ korrekciójában, akkor azt senki sem ellenezheti, abban nincs kivetnivaló. A koszovói ellenzék azon parlamenti kísérletét, hogy ellehetetlenítse az elnök további részvételét a brüsszeli dialógusban egyszerű politikai csatározásnak minősítette, mellyel a rendkívüli választások kiírását akarta előidézni.
A koszovói képviselőház egyébként ma már harmadik napja nem tudta szavatolni a parlamenti többséget az ülés megtartásához. Két rendkívüli témának is a napirenden kellett volna szerepelnie: a koszovói delegáció új összetétele, illetve az ellenzék által kezdeményezett dialógussal kapcsolatos határozatjavaslat.
A KOMPROMISSZUM ESÉLYEI
Pristina a legnagyobb akadálya a kompromisszumos megállapodás megszületésének, értékelte Ivica Dačić szerb külügyminiszter. Nem tudta megmondani, mit vár a mai tárgyalásoktól, melyen ott lesz a szerbiai és a koszovói elnök is. Dačić szerint teljes agónia uralkodik Pristinában, s miközben Európa és az egész világ a kompromisszum megszületését sürgeti, Koszovó állandó jelleggel akadályozza azt. Az is gond, tette hozzá, hogy sokan, akik a kompromisszum mellett állnak, de a koszovói függetlenség támogatói, azonnal elkezdenek a területi integritásra hivatkozni, amikor Szerbia előrukkol a határmódosítási javaslattal.