A hétvége egyik legmeghatározóbb belpolitikai eseménye kétségkívül Aleksandar Vučić koszovói látogatása volt, amelynek az előzetes bejelentések alapján történelminek kellett volna lennie. Az államfő azt ígérte, látogatása során beszámol Koszovó szerb nemzetiségű lakosságának a Belgrád–Pristina-párbeszéd eddigi eredményeiről, illetve a lehetséges megoldási javaslatokról, amelyek nyomán jobbá fordulhatnak a koszovói lakosság életkörülményei. A kétnapos látogatást követő napon sorjában láttak napvilágot az elemzések, amelyek arra próbáltak választ adni, milyen gyakorlati hozadéka lesz/lehet Vučić látogatásának. A többség arra az álláspontra helyezkedik, hogy az úgynevezett Vučić Gazimestánjából semmi sem lett.
Fotó: Beta
A Deutsche Welle elemzője szerint Vučić koszovói látogatását nem indokolt történelminek minősíteni, hiszen egyik alkalmi beszéde sem volt történelmi, továbbá a koszovói kérdés megoldásának tekintetében sem állt elő forradalmi, reformjellegű megoldási javaslattal.
– A politikai remények hetét a rideg kijózanodás hétvégéje követte. Minden azzal kezdődött, hogy pénteken kudarcba fulladt a brüsszeli párbeszéd következő fordulója, mivel Aleksandar Vučić úgy érezte, hogy becsapták. Ennek okán az államfő a szerb kormány Koszovó-ügyi irodájának a vezetőjére azt a feladatot bízta, hogy Pristina romlottságát és kétszínűségét hangsúlyozza a sajtónak nyilatkozva, míg saját, úgynevezett történelmi Kosovska Mitrovica-i beszéde kimerült a korábbról ismert közhelyek ismételgetésében. Ahelyett, hogy progresszív jellegű javaslatokkal állt volna elő, Vučić jól ismert álláspontját ismételte meg: „Szerbia nem ismeri el Koszovó államiságát, a Szerbia és a Koszovó közötti határok pedig nem fognak megváltozni. Vajon mi történt, hogy Vučić és Hashim Thaçi sokat emlegetett megállapodása szappanbuborékhoz hasonlóan kipukkadt? Történt valami a kulisszák mögött, vagy kezdettől fogva a jól ismert balkáni politikai színjáték újabb felvonásának lehettünk szemtanúi? Hogyan készülhet fel Szerbia és Koszovó lakossága a majdani megoldás alkalmazására, ha politikai vezetőik képtelenek következetesen kiállni terveik mellett? Az persze vitathatatlan, hogy belgrádi kollégájával ellenben Thaçi hatalmas nyomásgyakorlással kénytelen megbirkózni mind a pristinai hatalmi, mint az ellenzéki politikai erők részéről. Az is egyértelmű, hogy Szerbiának és Koszovónak számos érzékeny kérdésre kell választ találnia. Koszovó számára az a legfontosabb, hogy Szerbia a jövőben ne akadályozza tagságát az ENSZ-ben, Szerbia számára pedig az, hogy az európai uniós csatlakozás érdekében megoldja a koszovói kérdést, de úgy, hogy közben megőrizze méltóságát. Mindeközben a feleknek fontos lenne választ találniuk az olyan életszerű kérdésekre is mint a kisebbségvédelem vagy a szerb nép egyházi és kulturális emlékműveinek megóvása – fogalmaz a Deutsche Welle elemzője.
A szerző szerint az elmúlt napok történéseit elemezvén talán az a leginkább lesújtó, hogy Aleksandar Vučić már nem néhány hónap, hanem évek, esetleg évtizedek óta ígérgeti a koszovói ügy megoldását.
Vučić egyetlen konkrét dolgot nem mondott, az elmúlt hónapok témáiból egyetlen sem köszönt vissza koszovói látogatása során elhangzott beszédeiből – értékelte Zoran Panović újságíró az N1 TV-nek nyilatkozva. Mint hozzátette, Vučić nem tett mást, mint szépen becsomagolta a semmit.
Đorđe Vukadinović politikai elemző, köztársasági parlamenti képviselő szavai szerint Vučić „Pilátusként mossa, azaz mosta a kezeit”, vagyis csupán hárított. A koszovói kérdés megoldásának sikertelenségéért Lázár cártól kezdve Slobodan Miloševićen át a jelenleg ellenzékből politizáló demokratikus pártokig mindenkit felelőssé tett – tette hozzá Vukadinović. Idro Seferi újságíró, szintén az N1 műsorában pedig kifejtette: Vučić látogatását követően semmi nem enged arra következtetni, hogy a felek belátható időn belül megoldást találnának a koszovói kérdésre.
Ez a történet nem a szeretetről szól
A Beta hírügynökségnek nyilatkozva Hashim Thaçi koszovói államfő újfent felmelegítette a Szerbia és a Koszovó közötti határok újrarajzolásának témáját. Mint kifejtette, azon van, hogy a demarkáció, azaz az államhatárok kijelölése során Preševo-völgyet csatolják Koszovóhoz, hiszen ez a térség albán nemzetiségű lakosságának az óhaja. Szavai szerint ezen álláspontja mellett Brüsszelben is következetesen kiáll. Azzal kapcsolatban, hogy beleegyezne-e ebbe a forgatókönyvbe a szerb államvezetés vagy Koszovó hajlandó lenne-e cserébe felkínálni a többségében szerbek lakta északi területét, Thaçi közölte, nem beszélhet a szerb államvezetés nevében, de tisztában van azzal, hogy Koszovó függetlenségének elismerése Szerbia részéről biztosan nem a jó szándék vagy a szeretet, hanem a közös érdek és a kompromisszum eredménye lesz.
