Nem lesz ellenőrzés a határátkelőkön Koszovó és Albánia között 2019-től, jelentette be Ramush Haradinaj koszovói miniszterelnök – adta hírül a pristinai Zëri portál. Információk szerint Koszovó és Albánia egy ideje már tárgyalásokat folytat ebben a kérdésben, s Haradinaj most az Edi Rama albán kormányfővel folytatott legutóbbi megbeszélések alapján reméli, hogy már a jövő év elején beállhat a változás. A Zëri arra emlékeztetett, hogy a koszovói politikus egy nemrég adott interjújában kifogásolta, hogy albániai hivatalos látogatásakor fél órán át kellett várakoznia az albán határ átlépésére, és Koszovóba való visszatérésekor is. Az újságíró megjegyzésére, hogy az uniós államokban már rég nem léteznek határok, melyek a múlt romjainak számítanak, s arra a kérdésre válaszolva, mit fog tenni Pristina ennek a helyzetnek a megváltoztatása érdekében, Haradinaj közölte, már beszélt Ramával és más politikusokkal arról, hogy ez a helyzet rendeződjön. Reményei szerint év végén vagy a jövő év elején teljesen szabaddá válhat az átkelés. Arra a kérdésre felelve, hogy ezt az intézkedést szilveszter éjszakájára tervezik-e, Haradinaj úgy felelt: remélhetőleg.
– Remélem, ekkor történik meg. Végre-valahára. Lesznek biztonsági kamerák, ellenőrizzük a forgalmat, de nem lesznek többé akadályok, feltartóztatások – fogalmazott a koszovói politikai vezető a Zëri.info közlése szerint.
Haradinaj a nap folyamán a koszovói határ módosításáról is beszélt. Azt mondta, meglehetősen veszélyes vállalkozás lenne egy ilyen ötlet, mert Koszovó határát nem tárgyalóasztalnál üldögélve húzták meg annak idején, hanem katonacsizmák nyomán. Ha most meg akarják változtatni a határvonalat, ahhoz megint katonacsizmák kellenek majd mind a két oldalon – fogalmazott egyik albániai, tiranai tévécsatornának adott nyilatkozatában.
Marko Đurić a mai rendkívüli sajtótájékoztatón (Fotó: Beta)
Hozzátette, ő maga nem fog sem elfogadni, sem támogatni egyetlen olyan, Belgráddal kötött megállapodást sem, amely a határvonalak módosítását helyezné kilátásba, s szerinte az efféle elképzelések nem is számítanak eléggé komolynak ahhoz, hogy foglalkozni kellene velük. Úgy értékelte, azt sem hiszi el, hogy a koszovói elnök komolyan gondolja ennek a „projektumnak” a létrehozását. Mint fogalmazott, ezt Hashim Thaçi politikai taktikájának kell tulajdonítani.
A hír hallatán Marko Đurić, a szerb kormány Koszovó-ügyi irodájának vezetője rendkívüli sajtótájékoztatót hívott össze.
– Immár 28. alkalommal hallhatjuk ugyanazt a kijelentést. Ezúttal háborús fenyegetéssel is kiegészítették. Abban a pillanatban, amikor Aleksandar Vučić államelnök felajánlotta a kompromisszumos megoldás lehetőségét, számos kritika, óriási nyomás kezdett nehezedni az országra – fogalmazott az irodavezető.
Nyilvánosan megkérdezte Federica Mogherinit, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselőjét és Maja Kocijančičot, Mogherini sajtófelelősét, mikor és hogyan reagálnak majd a régió békéjét és stabilitását fenyegető legújabb koszovói kijelentésekre.
– Hogyan viszonyulnak a legújabb fenyegetésekhez, esetleg ezúttal is hallgatásba burkolóznak? Az is érdekel bennünket, kivel beszélték meg, hogy Koszovó és Albánia között eltörölhetők a határok? Még azok szerint az államok szerint is létezik a koszovói határ, amelyek elismerték a déli tartomány függetlenségét. Hogyan reagálna az Európai Unió, ha Belgrád és Banja Luka bejelentenék, hogy nincsen többé határ Szerbia és a boszniai Szerb Köztársaság között? Azt hiszem, mindannyian tudjuk, milyenek lennének a reakciók – mondta a sajtótájékoztatón Đurić.
Elemző írásában a Washington Post is a koszovói határvonal korrekciójának lehetőségével foglalkozott, de megállapította: ne fogadjanak annak bekövetkezésére. „A javaslatok óriási kockázatot jelentenek nemcsak az érintett területekre, hanem a szélesebb értelemben vett régióra is. Sőt, előnyös helyzetet hozhatnak azoknak a vezetőknek, akik szeparatista törekvéseket támogatnak a nyugat-balkáni régióban.” Hashim Thaçi koszovói elnök határkorrekciós kijelentései az írás szerint megkönnyítenék a nacionalisták helyzetét Európának ebben a részében, többen is hasonló változásokat követelhetnek. „Drasztikus löketet adhat ezeknek az elképzeléseknek Horvátországban, Albániában, Boszniában és Macedóniában is, ahol a nacionalista mozgalmak és egyes vezetők arra vágynak, hogy etnikai alapú, homogén országot teremtsenek.”
